Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

OGY - Általános tendencia az elvándorlás

A kormány képviselő szerint főleg fiatalok mennek külföldre azért, hogy más kultúrákat megismerjenek és kipróbálhassanak, nem pedig elégedetlenségből.

Vitanap az elvándorlásról



Általános európai tendenciának nevezték a kormány képviselői a migrációt a Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról ellenzéki kezdeményezésre tartott vitanapon szerdán a parlamentben.

Általános tendencia az elvándorlás

Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára vitaindítójában azt mondta, európai összehasonlításban még mindig alacsony a külföldön élő magyarok aránya. Hozzátette: Magyarországon a diplomás migráció - az egészségügy és kisebb mértékben a mérnöki munkakörök kivételével - eddig nem okozott szakemberhiányt.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a kormány azzal teheti a legtöbbet, hogy olyan gazdasági környezetet teremt, amely megfelelő szakmai életutat és perspektívát biztosít a fiataloknak. A foglalkoztatáspolitika területén tenni kell azért, hogy hazavonzzák a fiatalokat azzal, hogy itthon teremtenek számukra versenyképes kilátásokat - mondta.

Fidesz: a más kultúrát próbálják ki a fiatalok

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka - a vitanap címére utalva - azt mondta, nincs értelme ki- és elvándorlásról beszélni, mert bármikor visszatelepülhetnek Magyarországra azok, akik tanulni, szakmai gyakorlatra vagy munkát vállalni mentek átmenetileg külföldre.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai magyar fiatal generáció az első, amelynek a külföld fogalma nem az emigrációval kapcsolódik össze, hanem más kultúrák megismerésével, kipróbálásával. Vagyis a mai fiatalok már úgy szocializálódtak, hogy nyitottak az európai határok, szabadon lehet mozogni, tanulni, dolgozni - magyarázta.

A kormánypárti politikus szerint nem arról van szó, hogy ezek az emberek politikai vagy magyarországi életkörülményekből adódó elégedetlenség miatt mennek külföldre, ezt sokkal inkább például szakmai kihívások, valamint a magyar és a nyugati bérek közötti különbségek magyarázzák.

Fotók


MSZP: a kormány nem veszi komolyan a tömeges kivándorlás problémáját

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy az elmúlt években megindult tömeges kivándorlás a Fidesz-KDNP kormányzásának eddigi legszomorúbb, egyben helyrehozhatatlan következménye, ez a folyamat ugyanis keresztülhúzhatja a Magyarország gazdasági rendbetételével kapcsolatos elképzeléseket.

A kormány azonban nem veszi komolyan a kivándorlás súlyos problémáját - jelentette ki.

A szocialista politikus kiemelte, hogy az országot elsősorban a teljesítményorientált fiatalok és a legképzettebb társadalmi csoportok hagyják el. Az MSZP-s parlamenti képviselő véleménye szerint a kormány politikája megbukott, tömegeket kényszerít ugyanis arra, hogy elhagyja hazáját.

A kabinetnek cselekednie kellene, és olyan jól fejlődő, vonzó országot kialakítani, ahol a fiatalok tanulhatnak, dolgozhatnak és családot alapíthatnak - mondta.

KDNP: olyan világot kell teremteni, amely itthon tartja a fiatalokat

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka szerint nem kell elvándorlásról beszélni, mert ezeknek az embereknek a jó része vissza akar és vissza is fog jönni Magyarországra, a politikusoknak pedig azon kell ügyködniük, hogy ebből a helyzetből valóban ne legyen elvándorlás.

Hargitai János arról is beszélt, hogy nem egységes az a munkaerő, amely ideiglenesen külföldön talál magának lehetőséget. Megemlítette a Sopron térségében naponta vagy hetente külföldre ingázókat, megyéjéből, Baranyából példaként hozta az idénymunkát vállalókat, valamint szólt azokról, akik tartósabb időre hagyják el az országot.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenni e folyamat fékezéséért.

Jobbik: élhetetlen, sikertelen országból vándorolnak el a fiatalok
Vona Gábor (Jobbik) a kormány egyértelmű felelősségéről beszélt, mondván, élhetetlen, sikertelen ország az, ahonnan a fiatalok ilyen nagy számban vándorolnak ki.

Felháborítónak és tévesnek nevezte a miniszterelnök egykori kijelentését, miszerint kalandvágyból költöznének a fiatalok külföldre. Vona Gábor szerint a kivándorlók szociális menekültek.

Bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 343 ezer fiatal él több mint egy éve külföldön, szerinte számuk legalább félmilliós. A legsúlyosabb adatnak az tartja, amely szerint a 20 és 35 év közöttiek 48 százaléka akár végleg elköltözne Magyarországról.

A teendőkről szólva a munkahelyteremtést emelte ki, valamint a lakhatási problémák kezelését.

Fotók


LMP: lesz-e unokák nélküli ország Magyarországból?

Schiffer András (LMP) szerint nemcsak a Fidesz a hibás az elvándorlás felgyorsulásában, de - mint fogalmazott - "sokaknál itt telt be a pohár", miután a megelőző nyolcéves kormányzás után arculcsapásként érte őket a szétvert szociális rendszer, a tandíj és más intézkedések.

"London ma az ötödik legnagyobb magyar város" - fogalmazott, de ismertette azt az adatot is, miszerint külföldön él a gyermekvállalás korában lévő magyarok mintegy 7 százaléka, a középiskolásoknak pedig 70 százaléka vállalna munkát külföldön.

A vidéki felsőoktatási intézmények megőrzését, az oktatás fontosságát is kiemelte, kulcskérdésnek nevezve, hogy lehetőséghez jussanak - külön állami támogatással - a vállalkozni kívánó fiatalok is. Schiffer András bérlakásprogramot is szorgalmazott.

Fodor Gábor: a kormánynak speciális a felelőssége

Fodor Gábor (független) azerint az elvándorlás kérdésében az első számú tennivaló egy felmérés elkészítése lenne arról, hogy hányan és miért vándoroltak ki. A Liberálisok vezetője közölte, azontúl, hogy kimondják a közös felelősséget, ki kell mondani a jelenlegi kormány speciális felelősségét is: tevékenysége idején a szegények még szegényebbek lettek, és az emberek nem érzik, hogy a jogállami normák érvényesülnének.

Kormány: fontos problémáról van szó, az agráriumban történtek  intézkedések  

Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára szerint nagyon  fontos problémáról van szó, mindenki felelőssége, hogy mi történik  Magyarországon. Egyúttal visszautasította, hogy semmit nem tesz  ebben az ügyben a kormány.  

Az államtitkár szerint számos részintézkedés született az  agrárium területén. Példaként említette, hogy nem a  nagybirtokrendszert támogatják, és az alkalmazotti rendszerrel  szemben a tulajdonit részesítik előnyben.  

MSZP: óriási a baj  

Tukacs István (MSZP) azt mondta: az ellenzék szerint a baj  óriási, a kormányoldal azonban nem tartja olyan nagynak. Szerinte az  egészségügyben elégtelen a javasolt megoldás, az ösztöndíj  kiterjesztése.  

Pénzre, kiszámítható feltételekre és jó gyógyítási körülményekre  van szükség - jelentette ki a szocialista politikus, hangsúlyozva:  nem tartható fenn, hogy a hálapénz "torzítja a helyzetet", és erről  a problémáról beszélni kell.   

Kormány: javuló tendenciák láthatók az egészségügyben  

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár szerint látszik, hogy  2012-ben megállt a 2004 óta emelkedő tendencia az egészségügyben, és  már folyamatos csökkenés tapasztalható az elvándorlásban.  

Az ösztöndíj- és bérrendszer ilyen pozitív hatásokat válthat ki,  ezért ezt érdemes folytatni - mutatott rá Zombor Gábor.  

Jobbik: felelőtlen a kormánypártok hozzáállása  

Dúró Dóra (Jobbik) szerint felelőtlen a kormánypártok  hozzáállása az elvándorlás kérdéséhez. Egy felelős kormánypártnak  szembe kellene nézni a tendenciával és a megoldási javaslatokról  kellene beszélni - jelentette ki.  

A képviselő a legnehezebb emberi döntésnek nevezte, hogy  külföldre menjen valaki hosszabb-rövidebb időre vagy akár véglegesen.  

Az egyik legfontosabb kapocs a választójog biztosítása az  érintetteknek, de ezzel szemben azt látják, hogy adminisztratív  eszközökkel nagyon alacsonyra szorították a külföldön élő emberek  részvételét a választáson - fejtette ki Dúró Dóra, aki szerint ez  hiba, és ezt korrigálni kell már a 2018-as választásra.  

Kormány: nincs változás a külképviseleti szavazásban    

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár reagálásában arra hívta  fel a figyelmet, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok  szavazási feltételei nem változtak, úgy szavazhatnak, ahogy korábban  is, amióta a külképviseleti voksolás lehetősége rendelkezésre áll.  

LMP: a csalódottság és a kilátástalanság viszi az embereket  külföldre   

Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy nem kellene  gimnáziumokat bezárni és a két tanítási nyelvű iskolákat  "piszkálni". Ha ugyanis a közoktatás lehetőséget teremtene a  nyelvtanulásra, akkor nem mennének külföldre nyelvet tanulni a  fiatalok - mutatott rá.  

Az embereket a csalódottság és a kilátástalanság viszi  külföldre, nem a kalandvágy. Ezért nem a Fidesz kormányzása  elsődlegesen a felelős, de most van történelmi lehetőségük, hogy  ezzel szembenézzenek és tegyenek ellene valamit - hangoztatta. Az  LMP-s képviselő a konkrét kormányzati intézkedéseket firtatta. Ha  építenek még két stadiont, tőkésítenek még két bankot, hány ember  fog hazajönni? - kérdezte.  

MSZP: felgyorsult a külföldön munkavállalók számának növekedése   

Varga László (MSZP) szerint számtalan eszközük lett volna a  kormánypártoknak a probléma kezelésére, visszaszorítására.  

Hozzátette: a jelenség nem tegnap, vagy néhány éve jelent meg,  de a külföldi munkavállalók számának növekedési folyamata mára  felgyorsult, elképesztő méreteket öltött.  

A szocialista politikus szerint ebben a ciklusban el kellene  érni, hogy annak a jövedelme legalább a létminimumot érje el, aki 8  órában dolgozik. Fontos lenne a közszféra átfogó bérrendezése is -  jegyezte meg.  

Jobbik: ahol nincs munkahely nem lesz semmi  

Egyed Zsolt (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a  külföldön élő 30-as, 40-es korosztály gyermekei már ott járnak  iskolába, a szülők "beépültek" a kinti életbe, így őket nem lehet  hazahozni a jelenlegi helyzetben.   

Ahol nincs munkahely, ott nem lesz közbiztonság sem, nem lesz  semmi - fogalmazott, hozzátéve: ezek az emberek Magyarország rejtett  erőforrásai.  

Frakciótársa, Szávay István egy olaszországi munkavállaló  levelét olvasta fel, aki élhető Magyarországot és a munkalehetőséget  szabta feltételül a hazatéréséhez.  

A szintén jobbikos Apáti István közölte, hogy rengetegen  vándoroltak el a szatmári térségből, de ma már nem Debrecenbe vagy  Budapestre mennek, mint korábban, hanem Nyugat-Európába vagy  Amerikába. Ennek egyik fő oka szerinte az, hogy nincs munkahely,  vagy ha van, nem lehet megélni a fizetésből.  

Kormányzati zárszó: meg kell teremteni az itthon maradás  feltételeit  

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért  felelős államtitkára zárszavában azt mondta: a probléma az, ha  valaki nem lehetőségként, hanem kényszerként éli meg, hogy  Magyarországot el kell hagynia. Megjegyezte, sok nyugat-európai  ország tárt karokkal várja a szakképzett közép-európai munkaerőt.  

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a statisztikák szerint sokan  érkeznek vissza is az országba.  

Czomba Sándor jelezte, meg kell teremteni az itthon maradás  feltételeit, meg kell oldani a bér- és munkahelyproblémákat, amiért  a kormány már eddig is számos intézkedést hozott az elmúlt években.  

Az államtitkár szavait azzal zárta: a legfőbb cél, hogy legyen  érdemes hazatérni.  

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a vitanapot. Ezt követően  a képviselők tárgyalni kezdték azt a fideszes kezdeményezést, amely  szerint március 23. a magyar zászló és címer napja lehet.

Március  16-át javasolta a saját előterjesztését is módosítva a magyar zászló  és címer napjának Németh Szilárd (Fidesz) az ünnepnapról szóló  határozati javaslat szerdai, parlamenti vitájában.   
    
Németh Szilárd: a nemzeti összetartozást is ünnepeljük a zászló  és címer napján   

A magyar nemzet összetartozását és függetlenségét szimbolizáló  zászlónak és címernek a megünneplését célozza az emléknapról szóló  határozati javaslat - mondta annak egyik előterjesztője, Németh  Szilárd (Fidesz).   

A képviselő közölte: bár az eredeti előterjesztésben ennek  megünneplésére március 23-át javasolták a Rogán Antallal közösen  benyújtott javaslatban, a lengyel kisebbségi szószóló megkeresésére  módosítottak azon, március 16-ára.   

Rámutatott: március 23. nemcsak az 1848-ban a nemzeti jelképek  használatáról szóló törvény elfogadásának napja, hanem a  lengyel-magyar barátság napja is.   

Jelezte ugyanakkor, hogy az ünnepet az 1848-49-es forradalom és  szabadságharc jeles dátumainak valamelyikére kívánták igazítani, így  esett a választás a nemzetőrség szervezésének megkezdésére.   

Kijelentette: a nemzeti jelképek napja újabb kapocs lehet az  elszakított magyar nemzettestrészek egyesítéséhez. Szerinte az ehhez  kapcsolódó ünnepségek szervezésében kiemelt szerepe lehet a  nemzetstratégiai kutatóintézetnek, amely elláthatja a  nemzetegyesítés programjába illeszkedő emléknap határon túli  összehangolását.   

HM: mindenki számára fontos a magyar nemzet és szabadság ügye     

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára azt  mondta: mindannyian fontosnak tartják a magyar nemzet és szabadság  ügyét, amelynek szimbólumai a zászló és a címer.   

Fidesz: a kezdeményezés mindenki számára támogatható   

Petneházy Attila (Fidesz) remélte, hogy politikai  hovatartozástól függetlenül mindenki támogatni tudja a  kezdeményezést. Emlékeztettet a korábbi, "idegen hatalom  eszmerendszere alapján összetákolt" címerre, amelynek egyetlen  érdeme szerinte a nemzeti összetartozás erősítése volt. Szerinte a  javaslat által új értelemmel gazdagodik a 1848-as forradalom és  szabadságharc ünneplése.   

MSZP: az ellenzéket is bevonhatták volna az előterjesztői körbe   

Kiss László (MSZP) örömét fejezte ki, hogy a kormányoldal  felszólalói nem kérdőjelezték meg az ellenzékiek nemzeti  elkötelezettségét. Ugyanakkor azt mondta: örültek volna a frakciók,  ha lehetőséget kapnak arra, hogy előterjesztőként kapcsolódjanak a  javaslathoz.   

Örömét fejezte ki, hogy az emléknap nem március 23-án lesz,  reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy az MSZP által javasolt március  15-ei dátumot a szakbizottságban meg tudják vitatni.   

Kijelentette: a nemzeti jelképek a reményt szimbolizálják,  szerinte a kormánynak is ezt kellene sugároznia.   

LMP: kirakatpolitika helyett érdemi képviseletre van szükség   

Ikotity István (LMP) az ügy iránti elkötelezettségét  hangsúlyozta, de közölte, hogy a javaslatot mégis kritikusan kezeli  pártja. Azt mondta: a nemzeti lobogó és a címer megünneplése a  többség számára olcsó pótcselekvésnek tűnhet. Hiányolta a  hazaszeretetet a kormány politikájából, amelyet szerinte nem pótol  egy emléknap. Tényleg ez a legfontosabb teendő? - tette fel a  kérdést, emlékeztetve a korrupciós botrányra, valamint a szegénység  növekedésére.  

Szerinte a magyaroknak nem kell elmagyarázni, mit jelent a  zászló és a címer, és azt mondta: ezek tiszteletének kényszeres  törvénybe foglalása semmit nem ad hozzá a hazaszeretethez. A  "kirakatpolitika helyett" érdemi lépéseket várt.   

Jobbik: vonják vissza a javaslatot!   

Szávay István (Jobbik) a javaslatot átgondolatlannak és  szakmaiatlannak tartotta, ezért a visszavonását kérte, valamint azt,  hogy a parlamenti pártokkal egyeztetve nyújtsák azt be.   

Kijelentette: ismét pártpolitikai szintre züllesztik a nemzet-  és emlékezetpolitikát. Szerinte az elmúlt évek szimbólumpolitizálása  ötletszerű és koncepciótlan volt. Egyebek között arról beszélt, hogy  szerinte a kormányzat "kreténségekkel" ünnepelte Trianont.   

A Fidesznek be kell látnia, hogy nem sajátíthatja ki a nemzeti  szimbólumokat, ünnepeket, sorstragédiákat - jelentette ki. Bírálta,  hogy a két jelképet egy napon ünnepelnék.  

Frakciótársa, Szilágyi György olyan eseteket említett, amikor  szerinte meggyalázták a Szent Koronát, ám a bíróság másként látta.  Emlékeztetett pártja ezzel kapcsolatos Btk.-módosítási javaslatára,  amelyet a kormányoldal leszavazott.  

Az ugyancsak jobbikos Sneider Tamás a nemzeti jelképek  hatékonyabb védelmét sürgette, azt kérve: ne csak a koronát védje a  Btk., hanem a képmását is. Mint mondta, a törvényi védelem  elfogadásakor senki úgy gondolta, hogy valaki ténylegesen betör a  parlamentbe és meggyalázza a koronát, szimbolikusan azonban gyakran  éri támadás a képmását, ami a jogszabály továbbgondolását kívánja.  

Novák Előd (Jobbik) pedig azt hangoztatta: nincs helye az  Országházban az uniós zászlónak, végre ki kell mondani az  eltávolítását. Indokolatlannak tartotta egy "idegen zászló"  kihelyezését a nemzet szuverenitását leginkább képviselő épületben,  s a Szovjetunióhoz hasonlította és birodalomnak nevezte az Európai  Uniót, amely szerinte a nemzetállamok felszámolására törekszik.  

Németh Szilárd támogatást kért  

Előterjesztői zárszavában Németh Szilárd (Fidesz) megköszönte a  kormány, a Fidesz és a KDNP támogatását, egyúttal sajnálatát fejezte  ki, hogy az ellenzék egy része nem értette meg a javaslat lényegét.  Azt kérte: aki megértette, szavazatával nyilvánítsa majd ki.  

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

A  nyugat-magyarországi községek lakóinak bátorságát, kitartását  méltatta Hende Csaba honvédelmi miniszter a hűség falvairól szóló  javaslatát ismertetve szerdán az Országgyűlésben.   
    
Hende: tíz község hű maradt Magyarországhoz  

Hende Csaba (Fidesz) honvédelmi miniszter képviselői indítványát  ismertetve méltatta tíz nyugat-magyarországi község polgárainak  bátorságát, kitartását, amivel "a trianoni diktátum ellenére  megtartották otthonukat a hazában". Jelezte, hogy a magyarok és  hozzájuk tartozó horvát és német nemzetiségek visszaszerezték a  közös hazát, hűek maradtak Magyarországhoz. A települések mára  összenőttek, számuk hétre csökkent, de élnek, gyarapodnak - mondta.  Megjegyezte: noha megváltoztak a dolgok, megnyílt a határ, a  Kárpát-medencei szomszédok pedig szövetségesek lettek, az elmúlt  száz év nem tette kevésbé fontossá a nemzeti érdekek képviseletét és  a megmaradás kérdését.  

A hűség falvai címet Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár,  Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti kapja az előterjesztés  értelmében.  

A kormány támogatja a javaslatot  

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára  a kormány támogatásáról biztosította a javaslatot.  

Fidesz: tiszteletet érdemelnek az érintett községek  

Bóna Zoltán, a Fidesz vezérszónoka a falvak bátor kiállását  méltatta: "ténylegesen szembeszálltak a diktátummal, és tenni is  mertek". Hozzátette: a javaslat főhajtás az ott élő német és horvát  közösségek előtt is. A községek megérdemlik, hogy tetteiket  megismerje a közvélemény. A kormánypárti politikus felidézte, hogy a  népszavazáshoz másfél év kitartó helytállás és Bánffy Miklós  külügyminiszter diplomáciai érzékenysége is kellett.  

Az MSZP egyetért az előterjesztői szándékkal  

Kiss László, az MSZP vezérszónoka szerint szükség van állami  emlékezetpolitikára, a tartalmat illetően azonban vita van. A  javaslatról szólva jelezte: egyetért a szándékkal, mert az egy  közösség számára fontos kiállást méltóan a helyére tesz. Attól, hogy  néha vannak különbségek a történelem megítélésében, van, amire  együtt kell megemlékezni - tette hozzá, megjegyezve, hogy az  indoklást áthallásosnak tartja.  

A Jobbik a Rongyos Gárda említését hiányolja a javaslatból  

Novák Előd, a Jobbik vezérszónoka támogatásáról biztosította a  javaslatot, de felvetette, hogy a Rongyos Gárda szerepére nem tér  ki. Azt mondta, örül, hogy a kormánypárti képviselők találtak olyat,  amit valóban ünnepelni lehet, szemben a trianoni gyásznappal. Az  ellenzéki politikus hangoztatta: számot kell adni arról is, hogy a  rendszerváltás óta tucatnyi lehetőség lett volna békés revízióra,  például Románia uniós csatlakozásának vétójával. Bírálta azt is,  hogy miközben lehetne történelmi filmeket készíteni a  nyugat-magyarországi felkelésről vagy a Rongyos Gárdáról, a kormány  nem szán rá forrást.  

Képviselői felszólalások   

Gyopáros Alpár (Fidesz) a térségben élő falvak történelmi  múltját elevenítette fel. Mint mondta, várható volt, hogy a németek  Ausztria, a magyarok pedig Magyarország mellett állnak ki, a helyi  horvátságról azonban csak a megkérdezésük után derült ki, hogy  Magyarországhoz kívánnak tartozni. Hozzátette: a horvátság döntését  nem gazdasági érdekek befolyásolták, hanem az, hogy bár hosszú ideje  tartoztak Magyarországhoz, sikerült megőrizi nyelvüket és  identitásukat.   

Bana Tibor (Jobbik) hangsúlyozta: a Rongyos Gárda harcosságának  nagy szerepe volt abban, hogy megszülethettek a Magyarországhoz  tartozásról szóló döntések. Szerinte a szervezett ellenállásban  részt vevők és a települések lakóinak bátorsága és elkötelezettsége  ma már kiveszőben van, ezért fejet kell hajtani előttük. Beszámolt  arról is, hogy a településeken jelentős többséggel győzött az a  vélemény, hogy Magyarországhoz kell tartozniuk.  

Ágh Péter (Fidesz), az egyik előterjesztő szerint a javaslat azt  üzeni az itt maradóknak, hogy a haza hálás nekik. Hangsúlyozta: az  itt élők hozzájárultak, hogy több legyen ez az ország, nélkülük  nemcsak kisebb, de kevesebb lenne.  

Sallai R. Benedek (LMP) közölte: részben örül az  előterjesztésnek, de méltatlannak ítélte a körülményeket, ahogyan a  parlament elé került. Arra várt választ: mi a konkrét oka, amiért  most kellett a javaslatot beterjeszteni, és mitől lesz jobb a  falvaknak az elfogadásától? Közölte ugyanakkor: pártja támogatni  fogja a javaslatot, de várta azt is, hogy a kormányoldal más  kistelepülés mellett is kiálljon.   

Az ülésen elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

A négy közszolgálati médiaszolgáltató - Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és Duna Televízió Nonprofit Zrt. - egyesítésére vonatkozó kormánypárti törvénymódosító javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés szerdai ülésnapja.

Dunai Mónika: a közmédia struktúráját egyszerűsíti a médiatörvény módosítása

A közmédia struktúrájának olcsóbbá, áttekinthetőbbé és egyszerűbbé tételét nevezte meg a médiát érintő törvények módosításának céljaként annak egyik előterjesztője a javaslat szerda esti, parlamenti vitájában.
Dunai Mónika (Fidesz) - a kormánypárti frakció szóvivője - elmondta: a változtatások lehetőséget biztosítanak az innovációra, a technológiai fejlődésre, új csatornák indítására, de arra is, hogy lezáruljon az Európai Unióval az elmúlt években zajló vita a médiával kapcsolatban.

A módosításokat elmondása szerint alapvetően a médiatörvény hatályba lépése óta eltelt csaknem négy év tapasztalatai indokolták, közölte ugyanakkor, hogy a közönség számára is érezhető változások várhatók. Ezek közé sorolta, hogy a televíziós alapcsomagokban további két közszolgálati csatornát kell ingyenesen biztosítani a szolgáltatóknak. Mint mondta, ésszerűbbé válik és az érintettek érdekeihez igazodik a jövőben a műsorok feliratozása.

A költséghatékony működést és a párhuzamosságok kiküszöbölését célozza a közszolgálati feladatokat ellátó négy médiaszolgáltató egyesülése, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. beolvadása a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be - jelentette ki.

Mint mondta, a javaslat kellő időt biztosít a társaságok beolvadására, de azt az előterjesztés értelmében ésszerű időn belül, 2015 július 1-ig meg kell valósítani - közölte. Hangsúlyozta, a módosítás nem érinti a Közszolgálati Közalapítvány kizárólagos tulajdonosi pozícióját, a feladatok körét és a média függetlenségének kérdését. A beolvadó társaságok jogutódlása is biztosított - tette hozzá.

Fidesz: olcsóbb, átláthatóbb és egyszerűbb lesz a közmédia rendszere

Petneházy Attila, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai tették szükségessé a közmédia rendszerének átalakítását, amelynek révén az olcsóbbá, átláthatóbb és egyszerűbbé válhat. A kormánypárti politikus felszólalásában megerősítette frakciótársa, Dunai Mónika által felsorolt érveket.

MSZP: nem látszik előrelépés a közmédiában

A szocialisták vezérszónoka, Lukács Zoltán azt mondta, semmilyen előrelépés nem látszik a közmédiát érintő törvénymódosításból, így az szerinte továbbra is a "Fidesz propagandaosztálya" marad, "túlszámlázó, pazarló kifizetőhelyként".

Az ellenzéki politikus szerint az elmúlt négy év gyakorlata azt mutatja, hogy nem működött olcsóbban, hatékonyabban a 2010 után már egyszer átalakított közmédia. "Lopás az van, olcsó közszolgálat az nincs" - fogalmazott Lukács Zoltán, aki szerint a közmédiában "sok százmilliárd forintot dobtak ki bukott programokra". Erre példaként említette a Fábry Show-t, valamint az Itthon vagy, Magyarország szeretlek! című műsort, amelyre egy nap alatt csaknem egymilliárd forintot költöttek el. Az MSZP-s politikus kiemelte a közmédia hírműsorait, amelyekben szerinte "minden szakmai és etikai normát megsértenek".

Beszélt arról is, hogy az "ígéretek ellenére elmaradt a közmédia közösségi médiává alakítása", 2011 óta pedig három tömeges leépítés is történt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA).
Lukács Zoltán mindezekre hivatkozva jelezte, az MSZP nem támogatja a módosításokat.

Jobbik: koncepciótlan és kapkodó a kormány médiapolitikája

Novák Előd, a Jobbik vezérszónoka szerint a törvénymódosítás azt mutatja, hogy a kormány médiapolitikáját teljes koncepciótlanság és kapkodás jellemzi.

A jobbikos politikus felszólalásában megismételte a közmédia korábbi átalakításáról szóló, korábban, a parlamentben többször hangoztatott kritikáit. A közmédia legnagyobb törvénysértésének a kiegyensúlyozatlan tájékoztatást nevezte, amit szerinte az is mutat, hogy a Jobbik nem jelenhet meg társadalmi súlyának megfelelően a politikai magazinműsorokban, erről szóló panaszaikat pedig a szerkesztői szabadságra hivatkozva rendre elutasítja a médiahatóság.

Novák Előd a javaslatot bírálva elmondta, a változtatások közül hiányolják az ezoterikus műsorok "folytatólagos csalásának" elítélését, a nemzeti jelképek és a nemzeti összetartozás védelmét.

Szólt arról is, hogy a gazdálkodás átláthatóbbá tétele érdekében szeretnék megteremteni az MTVA közszolgálati közalapítvány általi elszámoltathatóságát.

A Jobbik emellett az önkormányzati médiumokra is kiterjesztené a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, mert azokat szerinte a fideszes önkormányzatok "párthíradóként" kezelik.
Közölte, több módosító javaslatot is benyújtanak a javaslathoz.

LMP: nő az egypárti kontroll, romlik a közmédia átláthatósága

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka szerint az indítvány növeli az egypárti kontrollt és rontja a közmédia átláthatóságát. Kifogásolta, hogy a közmédia érdemi kontroll nélkül költhetne közpénzt, a feladatok kiszervezésének lehetősége pedig alkalmat teremt a korrupcióra.
Az ellenzéki politikus bírálta azt is, hogy a közmédiában a vasárnap is munkanap lenne.

Értékelése szerint az átszervezés növeli a hírgyártás központosítottságát, s felfoghatatlannak nevezte, hogy a kormánypárt hatalomtechnikai eszközként használja a tájékoztatást. Szükségesnek tartotta, hogy a közmédiában az igazságosság és a demokratikus alapelvek érvényesüljenek. Jelezte: az LMP nem fogja támogatni a javaslatot ebben a formában, módosító indítványokon dolgoznak.

A kormány álláspontjának ismertetésével, majd képviselői felszólalásokkal ért véget a közmédia átalakításáról szóló kormánypárti előterjesztés általános vitája az Országgyűlés szerdai ülésnapján.

Fónagy: a kormány egyetért a szabályozás céljaival
   
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: a négy gazdasági társaság egybeolvadása költséghatékonyabbá, egyszerűbbé, átláthatóbbá teszi a közmédia működését, ami a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának ellenőrzőképességét is erősíti. Emellett a javaslat tovább harmonizálja a magyar médiaszabályozást az uniós elvárásokkal - tette hozzá. Az államtitkár a kormány nevében egyetértését fejezte ki és támogatást kért az indítvány elfogadásához.

Kitért arra is, hogy az új gazdasági társaság valamennyi jelenlegi közszolgálati feladatot előírja, és megfelel a vagyontörvénynek. Ésszerűnek nevezte további két csatorna indítását, jelezve, hogy a mintegy 100 elérhető magyar csatorna mellett nem aránytalan hat közszolgálati.
   
Képviselői felszólalások

   
A független Szabó Szabolcs értékelése szerint a javaslat a "kádári korszak trösztösítését idézi", s kérdés, hogy amennyiben megszűnnek a párhuzamosságok, mi szükség van a közmédia költségvetésének 80,5 milliárd forintra emelésének. Feltételezte, hogy a műsorgyártás kiszervezését készítik elő, emellett felvetette, hogy vajon ki nézte ki magának a közmédia ingatlanjait. A stratégia alkotásának előírásával összefüggésben hibának nevezte, hogy az nem befolyásolja a költségvetési keretet.

A képviselő bírálta, hogy a tervezett két új csatornát az alapcsomagok részévé kell tenni, ami kiszoríthat más adókat. Ez korlátozza a szabad versenyt és az elhallgattatás új módszere - vélekedett.

Jelezte: egy technikai jellegű módosító indítványa van, amely a javaslat szinte valamennyi pontjának visszavonására irányul.

Novák Előd (Jobbik) jelezte: egyik módosító javaslatukban szempontokat fogalmaznak meg a vezetők kinevezésére vonatkozóan. Szólt arról is, hogy lépni kellene a reklámok hangerejének szabályozása ügyében, mert az eddigi megoldások nem elegendőek.

Legény Zsolt (MSZP) felszólalásában azt mondta, az újonnan létrehozni tervezett ingyenes közszolgálati csatornákkal sem tudja növelni népszerűségét a kormány.

A fideszes Kucsák László szerint jelentős forrás szabadul fel az átszervezéssel, amit műsorkészítésre lehet fordítani. Az elnevezésről szólva kifejtette: a Duna egy szimbólum, ami összeköt embereket, kultúrákat, az 1992. december 24-én létrehozott Duna Televízió pedig a magyarországi és a külhoni magyarság összefogását hirdeti, így a közös társaság méltó nevet visel majd.

Dunai Mónika zárszava

A vita végén Dunai Mónika előterjesztőként elmondott zárszavában a sajtószabadság megsértésének nevezte, hogy a szocialista Lukács Zoltán országgyűlési képviselőként konkrét közszolgálati műsorszámok létjogosultságát vonta kétségbe.

A kormánypárti politikus emellett kifejtette, a közmédia által tervezett két új csatorna közül az egyik sport tematikájú lesz, azonban a másik, sajtóhírekkel ellentétben nem a Petőfi Televízió munkanevet viselő elképzelés lesz, hiszen a tervek szerint az az M2 esti műsorsávját foglalja majd el. A kormánypárti politikus szerint a hatodik közszolgálati csatorna lehetőségét az Európai Unió közmédia erősítésére vonatkozó igénye miatt tartják fenn, az ottani adáskezdés időpontjáról azonban még nincs döntés.
   
Az ülést vezető Jakab István ezt követően lezárta a javaslat általános vitáját.

Az agrárkamarát érintő törvénymódosítás általános vitájával folytatódott az Országgyűlés ülése szerdán este.

Az agrárkamara elnöke pontosítaná a testület

Az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján több ponton javasolja átírni a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényt Győrffy Balázs, a kamara elnöke, fideszes országgyűlési képviselő és frakciótársa, Jakab István.
  
A szerda esti órákban előterjesztőként Győrffy Balázs ismertette az erről szóló indítványt, amely szerinte nem jelent alapvető irányváltást az agrárkamara életében, helyette olyan javításokat, pontosításokat tartalmaz, amelyek könnyebbé teszik a kamara és a tagság életét.
   
Földművelésügyi államtitkár: a kormány nem támogatja az előterjesztést

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felszólalása elején felrótta az előterjesztőknek, hogy nem vették figyelembe a kormány észrevételeit, ezért az előterjesztést jelenlegi formájában nem támogatják. A kabinet képviselője hosszan sorolta a módosítás szerinte hibás, illetve értelmezhetetlen rendelkezéseit, köztük azt a javaslatot, amellyel szerinte kettős tagság jöhetne létre a kamarában.

Az államtitkár felszólalása végén reményének adott hangot, hogy a kormány és a kamara megállapodásra tud majd jutni a vitatott kérdésekben.
   
Képviselői felszólalások

Dankó Béla, a Fidesz vezérszónoka szerint a javaslat egyszerűbbé kívánja tenni az agrárkamara működését. Példaként említette azt az indítványt, amellyel lehetővé válik a tagság szüneteltetése. A kormánypárti képviselő megjegyezte, abban bízik, hogy a megfelelő módosítások után a kormány is támogatja majd az előterjesztést.

Legény Zsolt, az MSZP vezérszónoka politikamentes érdekképviselet létrehozását sürgette, kifejtve: az agrárkamara, illetve a Magosz vezetői fideszes képviselők, tisztségviselők. Szólt arról is, hogy a megyei szervezetek a fel nem állt földbizottságok feladatait látják el, a "földmutyi kiszolgálói". Leszögezte: csak olyan módosítást tudnak elfogadni, ami garantálja a politikamentes érdekképviseletet a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban.

Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka szerint a kamarák átalakítása nem azt eredményezte, amit vártak, nem hoztak napi segítséget az érintetteknek és kihagyták őket a döntéshozatalból. Szintén megkérdőjelezte a szervezet függetlenségét, a kötelező tagságról szólva pedig azt mondta: nem ítéli el, de joggal várható érte szolgáltatás.

Az LMP vezérszónoka, Sallai R. Benedek szerint a javasolt változtatások elsősorban az agrárkamara szervezetét erősítenék, ehelyett pedig inkább olyan, a kamarai tagok gazdálkodását segítő intézkedésekre lenne szükség, mint például az állattartók adminisztrációs terheinek csökkentése.

Győrffy Balázs zárszavában úgy fogalmazott, a kormány és a kamara nem fog összeveszni az előterjesztésen, hiszen biztos benne, hogy mindkét félnek elfogadható módosító javaslatok születnek majd.

Az ülést vezető, így a vitához előterjesztőként hozzá nem szóló Jakab István lezárta a javaslat általános vitáját.

Előzetes


A Ház e heti utolsó ülésnapja reggel 9 órakor kezdődik, elsőként a Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról szóló vitát bonyolíthatják le a képviselők a Jobbik, az MSZP és az LMP kezdeményezésére.

Ezt követően kezdhetik tárgyalni azt a fideszes kezdeményezést, amely szerint március 23. a magyar zászló és címer napja lehet, arra emlékezve, hogy 1848-ban ezen a napon fogadták el azt a törvényt, amely kötelezővé tette a nemzeti lobogót a közintézményeken. Ugyancsak általános vita kezdődhet arról az új címen beterjesztett kormánypárti indítványról, amely a hűség falvai elnevezést adná az első világháború után Magyarországhoz visszatérő nyugat-magyarországi településeknek.

A parlament két fideszes képviselő kezdeményezésére tárgyalja meg a négy közszolgálati médiaszolgáltató - a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és a Duna Televízió Nonprofit Zrt. - egyesítésére vonatkozó javaslatot is. Az előterjesztés alapján a jelenlegi Duna Televízió Nonprofit Zrt.-be beolvadna a másik három gazdasági társaság, és Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság elnevezéssel egyedüli közszolgálati médiaszolgáltatóként folytatná tevékenységét.

Az ülés utolsó napirendi pontja az üzletek vasárnapi zárva tartásáról szóló kereszténydemokrata javaslat. A kisebbik kormánypárt képviselői benyújtott javaslatukban azt kezdeményezték, hogy a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletek vasárnap és a munkaszüneti napokon ne nyitassanak ki. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor a héten bejelentette, a Fidesz azt szeretné, hogy vasárnap senkit ne lehessen dolgoztatni, ennek első lépéseként pedig olyan tartalmú módosító javaslatot nyújtanak be, amely alapján a hét utolsó napján semmilyen üzlet nem lenne nyitva, ahol nem a tulajdonos vagy annak családtagjai dolgoznak.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Katonai tanácshoz kerül a vesztegetéssel szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok ügye

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsához kerül a nyelvvizsga-bizonyítványok vesztegetéssel történő megszerzésének ügye. Tovább olvasom