Kisalföld logö

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

London lesz Európa legzöldebb városa

Mit szólna ahhoz, ha háromezer forintot kéne fizetnie azért, hogy behajtson a belvárosba? Vagy ha le kellene cserélni lakásának izzóit energiatakarékos körtékre? És azt hogyan fogadná, ha városi szakértők mondanák meg, hogy mennyi vizet és áramot használjon, vagy hogy mivel menjen munkába? Nem, ez nem büntetés, ez a jövő. Legalábbis Londonban.
Mit szólna ahhoz, ha háromezer forintot kéne fizetnie azért, hogy behajtson a belvárosba? Vagy ha le kellene cserélni lakásának izzóit energiatakarékos körtékre? És azt hogyan fogadná, ha városi szakértők mondanák meg, hogy mennyi vizet és áramot használjon, vagy hogy mivel menjen munkába? Nem, ez nem büntetés, ez a jövő. Legalábbis Londonban.


Csúcsszennyezőből lett harcos környezetvédő

A brit főváros polgármestere, Ken Livingstone az autókra kiszabott dugódíj, vagyis a belvárosi behajtásért kötelezően fizetendő tarifa után, újabb merész, ám annál inkább környezetbarát intézkedéseket tervez.


Londonban már pár éve mindenkinek fizetni kell, ha be akar hajtani a belvárosba. A meglepő intézkedést először kétkedéssel fogadták, ám az akció olyan sikeres volt, hogy azóta a svédországi Stockholm is átvette ezt a modellt, aminek hatására több tíz százalékkal csökkent a belváros forgalma.

Londonban jelenleg napi nyolc fontot, vagyis mintegy háromezer-kétszáz forintnak megfelelő összeget kel fizetnie minden autósnak, aki keresztül, vagy éppen behajtani akar a belvárosba, ráadásul éppen 2007. elején bővítették a díjfizetéses terület határát.

Az idén bevezetett intézkedést a többi közt azzal indokolta a polgármester, hogy egész Nagy-Britannia károsanyag-kibocsátásának nyolc százaléka Londonból kerül a levegőbe. Ez negyvennégy millió tonna széndioxidot jelent évente. Ha ebben az ütemben folytatódik a kibocsátás növekedése, akkor ez az arányszám 2025-re eléri a tizenöt százalékot.

A hazai honatyákhoz képest messzemenően környezettudatos brit városvezető felismerte a fővárosban a fő szennyező forrást, ezért legújabb akciója egy hetvennyolc millió fontos, azaz közel hárommilliárd forintos projekt, amely a brit főváros károsanyag-kibocsátást a jelenlegi folyamatok fenntartása mellett kalkulált értékhez mérten 38,4 százalékkal csökkentené 2025-re.

Az átfogó klímaterv négy fő problémakörre fókuszál: csökkenteni a háztarások károsanyag-kibocsátását; rávenni a cégeket, hogy csökkentsék saját emissziójukat; fejleszteni a tömegközlekedés arányát és javítani az energiafelhasználás hatékonyságát.

A polgármester szerint ráadásul a bevezetendő változások úgy járulnak hozzá a város szennyezésének csökkentéséhez, hogy közben szinte nem is kell változtatni az életstíluson: „mindössze" újra kell szigetelni a házakat, vagyis rá kell venni a tulajdonosokat, hogy csökkentsék a lakások hőveszteségét.

A szigetelési és energia-megtakarítási akciót pénzzel és szaktanácsadással is támogatja a polgármesteri hivatal. A pályázatok mellett olyan, speciálisan kiképzett szakértőket fizet az önkormányzat, akik otthonukban keresik fel a családokat és miután megvizsgálták, hogyan élnek, javaslatot tesznek az áram, a gáz és a víz felhasználásának csökkentésére.


Tudatos ártalomcsökkentés

A környezetvédelem, illetve az energia-hatékonyság fontosságát felismerve, Londonban egyre több olyan középület, toronyház vagy magánlakás épül, amelyek a legmesszebb menően kiaknázzák az újfajta, környezetkímélő és energiatakarékos módszerek lehetőségeit. A leggyakoribb, és szemmel látható építészeti változások például a szellőzőrendszereknél, illetve a világítási technológiáknál figyelhetők meg.


Ma már szinte senki sem tervez úgy házat a brit fővárosban, hogy az épületnek ne lenne saját, a fizika törvényein alapuló klímarendszere, amely tulajdonképpen egy szigetelő légréteg az épület belső és külső váza között.

A különböző méretű és elhelyezkedésű nyílásoknak köszönhetően, a szelet és az általa keltett kéményhatást kihasználva ez a mozgó légtömeg hűti, vagy adott esetben fűti is a lakásokat – tehát kevesebb energiát kell elhasználni az épület kellemes hőmérsékletének biztosításához.

Az energiacsökkentés másik módja, a hagyományos izzók cseréjén túl, ha minél mélyebbre, vagyis szinte földközelig engedik lejutni a természetes fényt. Sokszor azonban még ezzel sem érik be az építészek, vagy a beruházó, és külön szélerőművet terveznek a felhőkarcolókra.

Az építkezések és a közlekedés szabályozását azért szorgalmazza a brit főváros vezetése, mert ha kevesebb mint húsz év alatt el akarja érni a kitűzött, harmincnyolc és fél százalékos csökkenést, akkor évente négy százalékkal kell mérsékelni a város károsanyag-kibocsátását.

Magyarországon szintén a főváros az egyik legnagyobb szennyező, ám egyelőre még ötlet szinten sem jelenik meg, hogy a városvezetők ezt bárhogy mérsékelni kívánnák. A Főpolgármesteri Hivatal által kiírt Budapest Szíve építészeti pályázat például semmilyen említést nem tesz a károsanyag-kibocsátás mérsékléséről vagy az energiatakarékosságról.

Ráadásul a fővárosi önkormányzatnál ezzel a területtel korábban foglalkozó főenergetikust az őszi önkormányzati választások után félreállították, az általa készített terveket pedig elsüllyesztették. Igaz, húsz év nagy idő, tehát még mindig nem késő új klímatervvel előállni, de az is belefér, ha valaki előveszi a már meglévő ötleteket.


Forrás: http://www.hg.hu/
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szokott vonattal közlekedni?

Tovább olvasom