Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Lékóné Szofi nem hisz a jóslatokban

Lékó Péter sakknagymester felesége, Szofi három kilót fogyott a sakk-világbajnokság alatt.

Véget ért a sakkvilágbajnoki döntő, egy emberként szurkolt az ország Lékó Péternek, aki 25 évesen szerette volna Kramnyiktól megszerezni a világbajnoki címet. Tudjuk, mit történt és mégsem vagyunk
szomorúak. Így van ezzel a sakknagymester felesége, Szofi Petroszjan is, aki meglepő természetességgel és optimizmussal beszélt a közelmúltról és a jövőről.

– Mennyit fogyott a világbajnokságon?

– Én hármat, Péter viszont négy kilót. Ez bizony nem kevés: nagyon sokat izgultunk a verseny alatt. Végig ott ültem a versenyteremben, figyeltem és drukkoltam Péternek. Nem is tudtam másra gondolni.
Segítek, ahogy tudok

– Mennyire tudta nyomon követni az éppen aktuális sakkjátszmákat? Milyen szinten értette a meccseket?

– Valamennyire, csak picit sakkozom. Bár mivel nagyon sokat utazunk különböző versenyekre, mindig követem az állásokat, és mindig többet és többet értek belőlük. Köztudott, apukám is sakknagymester, tőle is sokszor szoktam kérdezni.

– Péter, ha éppen nem Kramnyikkal döntőzött, akkor felkészült a következő meccsre. Nem sok szabadideje lehetett. Önnek a versenyeken kívül hogyan teltek a napjai?

– Amikor Péter edzett vagy versenyzett, én sokat olvastam, tanultam a magyar nyelvet és festettem.

– Esetleg megihlette a döntő?

– Szó sincs róla. Jó hangulatban voltam és két-három szürreális képet készítettem.

– A sakkdöntő a kívülállóknak megfoghatatlannak, kicsit misztikusnak tűnik, hiszen itt minden a fejben zajlik: nem látjuk, mint más versenyeknél, hogy a lécet magasabbra emelik, esetleg növelik a távolságot. A verseny alatt önök között mennyiben más a kontaktus?

– Valóban, ilyenkor Péter is egészen másmilyen, mint amikor itthon vagyunk. A férjem ilyenkor csak erre koncentrál, szinte megszűnik minden más. Ehhez már hozzászoktam, ilyenkor úgy segítek, ahogy tudok.

– Ez mit jelent?

– Mindent megteszek, hogy nyugodt legyen és jól érezze magát, hogy csak a sakkra gondolhasson. Röviden: semmilyen hétköznapi dologgal nem kell foglalkoznia.
Elhalasztott egyetem

– Úgy tudom, egyelőre befejezte tanulmányait Németországban. Személyes jövőjét hogyan tervezi?

– Igen, irodalmat, történelmet, német nyelvet és szociológiát tanultam eddig. Most mehetnék az egyetemre, de még nem megyek.

– Miért?

– Mert Péternek most nagy szüksége van rám, ez számára fontos időszak. Jelenleg nekem is ez a legfontosabb.

– Szereti a sakkot?

– Hogyne!

– Ez nem kötelező válasz? Hiszen a férjének sok idejét köti le ez a sport, lehetne rá valamilyen szinten féltékeny is.

– Nem, nem kötelező válasz. Nagyon szeretem a sakkot, ebben élek, ez az életem. Nagyon érdekesnek találom.

– A verseny óta sikerült kipihenniük magukat?

– Még nem egészen, hiszen a napokban Péternek rengeteg interjúnak és felkérésnek kell eleget tennie. Óriási iránta az érdeklődés, ez pedig számunkra nagy öröm.

– Bár Pétert ellenfele nem tudta megverni, a világbajnoki cím mégis az övé maradt. Az utolsó, mindent eldöntő parti utáni perceket mi jellemezte? Mit tehet ilyenkor egy feleség?

– Ez nagyon nehéz. Igen, döntetlennel Kramnyik maradt a világbajnok, ez a törvény. De nem nagyon kellett egymást vigasztalnunk, mert mindketten optimisták vagyunk.

– Egy kicsit sem törtek össze?

– Persze, szomorúak voltunk picit, de ez normális. Nagyon bízunk benne, Péternek lesz még lehetősége arra, hogy világbajnok legyen.

– Volt olyan pillanat a verseny alatt, hogy megérezte, nem lesz meg?

– Nem, nem volt ilyen. Végig nagyon bíztam a sikerben.

– Nem ment el a verseny előtt esetleg egy jóshoz?

– Nem mentem el, nem hiszek benne.

– Miben hisz?

– Az ember saját erejében. Abban, hogy ha a tudás akaraterővel párosul, akkor minden sikerülhet.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új, ingyenes levelezőrendszer

Új, ingyenes levelező szolgáltatás indult Tovább olvasom