Kisalföld logö

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 21°C | 32°C Még több cikk.

Június elején mutatja be az új kormányt Orbán Viktor

Az Országgyűlés kedden megkezdte a minisztériumok felsorolásáról szóló, a kormányszerkezetet vázoló előterjesztés vitáját.
3. rész - Az Országgyűlés kedden megkezdte a minisztériumok felsorolásáról szóló, a kormányszerkezetet vázoló előterjesztés vitáját. A Jobbik a 2010-ben létrehozott kudarcot vallott struktúra kiegészítéséről beszélt, az LMP egy önálló környezetügyi tárca létrehozását javasolta.

Jobbik: egy 2010-es kudarcos rendszert egészítettek ki

A Jobbik úgy látja, hogy a kormánystruktúra kialakításakor egy 2010-ben létrehozott kudarcot vallott rendszert egészítenek ki egy nagy hatalomkoncentrációt jelentő Miniszterelnökséggel - mondta a parlamentben tartott általános vitában Balczó Zoltán.

Az ellenzéki párt vezérszónoka kiemelte, eközben viszont nem látják fontos területek helyét.

A Jobbik mindig hangsúlyozta, hogy a külgazdaságnak önálló tárcára lenne szüksége - folytatta. Hozzátette, hogy az EU-s kapcsolatokon túl Oroszország, a volt szovjet köztársaságok és Törökország meghatározó piaci területek kellenek, hogy legyenek. A Jobbik kiemelt fontosságúnak tartaná, ha a kormány elsősorban nem tőkebefektetőket keresne külföldön, hanem piacot próbálna szerezne a magyar gazdaság, elsősorban a magyar kis- és közepes vállalkozások számára - mondta.

A Vidékfejlesztési Minisztérium nevében alapvetően ott volt a földművelésügy is, most, hogy Földművelésügyi Minisztérium jön létre, az mutatja, a Fidesz a 2010-es programjában szereplő vidékfejlesztési stratégiát "láthatóan sutba dobta" - közölte.

Arra is kitért, hogy jelenleg nem minden szakterület esetében egyértelmű, hogy azok melyik tárcához fognak tartozni.

A Jobbik számára már bebizonyosodott, hogy az Emberi Erőforrás Minisztériumához olyan területek tartoznak, amelyek súlyuk alapján megérnének egy önálló tárcát és egy önálló minisztert - emelte ki.

Önálló környezetügyi minisztériumot szeretne az LMP

Az LMP javasolja, hogy a környezeti fenntarthatóság biztosításának érdekében hozzák létre az önálló környezetügyi vagy természeti értékek minisztériumát - erről Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt vezérszónoka a kormánystruktúráról szóló általános vitában beszélt.

A politikus azt is kérte, hogy a kormányzati intézményrendszer tükrözze a fenntartható fejlődés három pillérét, illetve javasolta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumát nevezzék át Emberi Értékek Minisztériumára.

Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi javaslatban négy minisztérium szolgálja a gazdaság érdekeit, négy a társadalmi biztonságot, de egyetlen egy sem a környezeti értékeket.

A Ház elé került kormányzati struktúra a fenntartható fejlődéstől való távolodást vetíti előre - jelentette ki.

Súlyosan aggasztónak nevezte a földművelés és a vidékfejlesztés ügyének szétválasztását, utóbbi beolvasztását a Miniszterelnökségbe. Az LMP már négy évvel ezelőtt is jelezte, hogy milyen problémák következnek abból, ha önmagában is kulcsfontosságú területeket vonnak össze egyetlen mamutminisztériumban - tette hozzá. Arra is kitért, hogy nincs önálló képviselete a munkahelyteremtésnek és a foglalkoztatásnak.

Vita a kormánypárti és ellenzéki képviselők között

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt kifogásolta, hogy az oktatás nem kap külön tárcát és életidegennek nevezte a struktúrát. Párttársa, Kiss László pedig azt kérte: a munkaügyeket tegye központi témává a kormány.

Schiffer András (LMP) azon álláspontjának adott hangot, hogy a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény nem felel meg az alaptörvénynek, nem rögzíti a részletes feladat- és hatásköröket, a tárcák közti munkamegosztást. A politikus a javaslat visszavonását szorgalmazta. A szintén LMP-s Sallai R. Benedek a környezetvédelmi ágazat "mélyrepüléséről" beszélt, szavai szerint van hatása annak, hogy egy terület önálló tárcát kap-e, azt "fajsúlyos" politikus vezeti-e.

Lázár János (Fidesz) ugyanakkor úgy vélte: ha csak az lenne a fontos terület, aminek tárcája van, akkor rengeteg vesztes lenne, ez a szempont semmiféle sikerre nem jelent garanciát. Példaként hozta, hogy a szocialista kormányok alatt több önálló tárca katasztrofálisan teljesített bizonyos témakörökben.

Józsa István (MSZP) kiemelte: noha nevében a gazdasági tárcáé a dominancia, valójában a pénzügypolitika uralta a gazdaságirányítás teljes vertikumát. Nem szerencsés, hogy azt a szigort, amit a Pénzügyminisztériumnak (PM) meg kell jeleníteni egy kalap alá vonja a kormány a gazdasági tárcával. Utóbbi feladata egy progresszív gazdaságpolitika lenne, aminek eredményeként nem elmenekülnek, hanem ide jönnek a befektetők - állapította meg. Azt mondta, ideje lenne a PM-et nevében, funkciójában rehabilitálni, ez több mint szervezési, ez tartalmi kérdés - mondta, hozzátéve: amit kialakítottak nem más, mint burkolt elnöki rendszer. Orbán Viktor gyakorlatilag elnöki funkciókat lát el, és Áder János csak protokollszerepeket tölt be, a miniszterelnöki feladatokat Lázár János végzi majd - közölte.

Ikotity István (LMP) közölte: négy éve már jelezték, kétséges egy mamutméretű humáncsúcstárca hatékony működése. Az eredmény minden várakozást alulmúlt - mondta, megjegyezve: valódi megoldásokra nem képes és drágább, mint a szaktárcák. Hozzátette: hibás a tárcastruktúra és a kormányzati szándék is hiányzott, pedig a tét óriási, erős és hatékony társadalompolitika nélkül nincs sikeres gazdaságpolitika. Kitért az oktatás helyzetére, és azt mondta: szükség lenne, hogy ennek a kulcsterületnek külön minisztere legyen.

Képviselőtársa Szél Bernadett szerint a foglalkoztatás és szociálpolitika a legnagyobb vesztese a rendszernek. Az Emmi-vel kell kezdeni, ha tárcán belül akarnak koordinálni - hangoztatta, és hibásnak tartotta a kormány viszonyulását a szegény emberekhez.

Az általános vitát ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta, a következő ülést május 26-ra hívta össze.

Plenáris ülés az Országházban - május 13. - az MTI felvételei.

2. rész - Az Országgyűlés kedden megkezdte a minisztériumok felsorolásáról szóló, a kormányszerkezetet vázoló előterjesztés vitáját. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár expozéjában bejelentette: június 6-án mutatja be harmadik kormányát Orbán Viktor miniszterelnök. A Fidesz vezérszónoka külgazdasági központú külpolitikát szorgalmazott. Az MSZP képviselője ugyanakkor úgy fogalmazott a tervezett kormányszerkezetről, hogy a Fidesz célja akaratának korlátlan érvényesítése. A KDNP támogatja a javaslatot.

Lázár: június 6-án mutatja be az új kormányt Orbán Viktor

Június 6-án kívánja bemutatni az új magyar kormányt Orbán Viktor miniszterelnök - jelentette be expozéjában Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.

A politikus elmondta, egy letisztult, világos és egyértelmű, nem bonyolult és nem politikai egyensúlyra törekvő kormányzati struktúráról van szó. A Miniszterelnökségből minisztérium lesz, amely felel az összkormányzati koordinációért, illetve az európai uniós források felosztásáért - tette hozzá.

Lázár János véleménye szerint bár sokan úgy gondolják, de nem ügydöntő jelentőségű a minisztériumok száma. "Stabil parlamenti többség mellett a stabil kormányzati viszonyok, világos és egyértelmű kormányzati, szerkezeti szabályok, érdemben javíthatják és járulnak hozzá ennek az országnak a versenyképességéhez" - hangsúlyozta.

Szijjártó: külgazdasági központú külpolitikát!

Külgazdasági központú külpolitikára van szükség ahhoz, hogy Magyarország a világgazdasági és -politikai változások nyertese legyen - jelentette ki Szijjártó Péter fideszes parlamenti képviselő, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára.

A politikus a Fidesz-frakció vezérszónokaként azt mondta: "az új világrendben való sikeres nemzeti érdekérvényesítés jegyében" jön létre a harmadik Orbán-kormányban az egységes Külgazdasági és Külügyminisztérium. "A külügyi apparátus a gazdasági versenyközpontúság és a gazdasági eredményközpontúság jegyében fog működni" - mondta.

A külpolitikáról nem célként, hanem eszközként kell gondolkodni - folytatta -, amelynek feladata az aktív részvétel a külgazdasági érdekek érvényesítésében.

A politikus szerint az egységes külügyi, külgazdasági és kultúrdiplomáciai szerkezet lehetővé teszi annak a célnak az elérését, hogy 2018-ra a teljes magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, valamint azt is, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel területén Magyarország elérje az évi tízszázalékos növekedési ütemet. Megjegyezte, mivel a magyar egy nyitott gazdaság, ezért a nemzetgazdaság teljesítményét alapvető mértékben határozza meg az export alakulása.

"Azok az országok, amelyek (...) nem képesek a hagyományos diplomáciai tevékenységük megújítására, a változások vesztesei lesznek" - mondta Szijjártó Péter.

Az államtitkár-képviselő beszélt a keleti nyitás stratégiájáról is, amely értékelése szerint egyértelműen sikert hozott Magyarországnak.

MSZP: a Fidesz célja akaratának korlátlan érvényesítése

Az MSZP szerint a kormányzati struktúra egyetlen célja, hogy a Fidesz korlátlanul érvényesíthesse politikai és gazdasági akaratát Magyarországon. Harangozó Tamás, az ellenzéki párt vezérszónoka azt mondta: a Miniszterelnökséget vezető miniszter "kézi vezérlése" alá kerül a teljes államigazgatási apparátus valamennyi személyi döntése, s az uniós ezer milliárdok feletti rendelkezési jog. Hozzátette: ha az előirányzott struktúra így marad, a Fidesz lényegében egy "nagy trafikkoncessziót" csinál az egész országból.

Az MSZP-s politikus szerint senkit nem lepne meg, ha Lázár János vezetné a Miniszterelnökséget. "El kell ismerni, Lázás János sok szempontból ideális jelölt erre az új pozícióra. Nemcsak a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként szerzett értékes tapasztalatai, hanem a széles körben ismert és elismert problémamegoldó képessége is alkalmassá teszi e tisztség ellátására" - fogalmazott, megjegyezve: ki nem emlékezne a dohány- és a szerencsejáték újra szervezésére. Kijelentette: a csúcsminisztériumokon alapuló, a korábbinál drágább struktúra tökéletesen megfelel arra, hogy "Orbán Viktor az álmatlan éjszakáin a noteszébe bejegyzett ötleteit gyorsan és ellentmondást nem tűrően végrehajtassa", azonban alkalmatlan a társadalom meglévő problémáinak megoldására. Harangozó Tamás szerint a javaslatból az is kiolvasható, hogy az új kormány megalakulása után "de facto Lázár János lesz Magyarország miniszterelnöke. Lehet, hogy Orbán Viktor már valamilyen másfajta szerepre készül - tette hozzá.

KDNP: igen a minisztériumok felsorolásáról szóló javaslatra

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) támogatja a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot - közölte Rubovszky György, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka.

Kiemelte: a mindenkori kormányzó erők jogköre, hogy a kormány szerkezetét megállapítsák. Nem a kormánynak van miniszterelnöke, hanem fordítva, és a kormányfő felel minden kormánytagért - rögzítette a KDNP-s politikus. Rubovszky György élénken bírálta az előtte szóló Harangozó Tamást, a szocialista párt vezérszónokát, aki szavai szerint "személy elleni megjegyzéseivel" durván megsértette a parlamenti szokásjogot.

Mint mondta, erre tudomása szerint 1990 óta nem volt példa ebben a témában. Most kizárólag a minisztériumok felsorolásáról van szó, nem a jelenlegi államtitkárok megítéléséről és bírálatáról - rögzítette. A felszólalása tárgyi tévedéseket is tartalmazott - állapította meg, hozzátéve: azt hallani a választások óta, hogy a kormányzószövetség nem kapott 50 százalékot és mégis kétharmada van. Fel kellene a csapni a történelemkönyveket és megnézni, hogy a Horn-kormány 34 százalékos támogatottsággal szerezte meg akkor a mandátumok 54 százalékot.

____________________________________________________
1. rész - A külügyi tárca államtitkára szerint fontos, hogy a kormány megvizsgálja milyen további intézkedéseket lehet tenni a Pásztor Istvánt ért inzultushoz hasonló esetek ellen. Erről Németh Zsolt beszélt kedden napirend előtt az Országgyűlésben. Szó volt még a földalapú támogatásokról, a II. János Pál pápa elleni merényletről, s az elmúlt négy év gazdaságpolitikájáról.

Az ülés elején Lezsák Sándor alelnök bejelentette, hogy Bajnai Gordon, Kónya Péter, Szabó Szabolcs és Szabó Tímea független képviselők a határozati házszabály alapján megalakították az Együtt-PM parlamenti csoportját.

LMP: jogszabály-módosításra van szükség a földalapú támogatások esetében

Sallai R. Benedek arról beszélt: tavaly Magyarországon jogszabályi okokból lehetetlenné vált, hogy osztatlan, közös tulajdonban a termőföld használatát jogszerűen be lehessen jelenteni. Ez sokezer hektárt és tulajdonost érint, akik így elesnek a támogatástól. Azt kérte, hogy vegyék a mezőgazdasági termelők sorsát is komolyan, és jogszabályi módosítást sürgetett a probléma megoldására.

Az ügyvezető kormány nevében Budai Gyula államtitkár azt mondta: a probléma tavaly is fennállt, és számos intézkedés született, amelyek alapján az uniós földalapú támogatásokat kifizetik a gazdáknak. Közölte: kedden 4300 igénylőnek több mint 1 milliárdot utaltak át a földalapú támogatásból, ők már könnyített rendszerben nyújtottak be kérelmet.

KDNP a II. János Pál pápa elleni merényletről

Aradszki András a pápa elleni 33 évvel ezelőtti merényletet idézte fel. Kitérve a Szent II. János Pál pápa életútjára azt mondta: őszintén képviselte az igazságot, amiben hitt, az emberi méltóság és szabadság elsődlegességét, s a gyilkossági kísérlet sem félemlítette meg. Élete példa a KDNP, tanítása megkerülhetetlen minden jóakaratú politikus számára is.
Hölvényi György egyházügyi államtitkár kiemelte: a pápa személyisége és a belőle áradó erő mai napig hat, formálja sokak világnézetét, s a kommunizmus, mint szellemi diktatúra lebontójaként tartják számon.

Jobbik: nőtt az államadósság

Balczó Zoltán az elmúlt négy év "gazdasági szabadságharcáról" azt mondta: 25,5 százalékkal nőtt az államadósság, a GDP-hez mért aránya 83 százalék, s az egy családra jutó összeg négy év alatt több mint egymillió forinttal nőtt. Kiemelte: 1200-1300 milliárd forint kamatterhet fizetnek évente, ami három négyes metró "tokkal-vonóval". A családi pótlék nem változott, a köztisztviselői illetményalap, közalkalmazotti bértábla befagyasztva - sorolta, és arra szólított fel: vállaljanak igazi gazdasági szabadságharcot, s mondjanak igazat.

Szatmáry Kristóf államtitkár közölte: érdemes folyamatában nézni a gazdasági helyzetet. Az adósságot jelentős részben belülről tudják finanszírozni, nagy eredmény, hogy a kormány a piacról tud megélni, otthagyva az IMF-kényszerzubonyát. Az ipar 10 százalékkal nőtt, kétszámjegyű a külkereskedelmi bővülés, közel 360 ezerrel többen élnek munkából mint négy éve, a nettó keresetek 14 százalékkal lettek magasabbak - sorolta, hozzátéve: jó úton járnak, s kérte politikájuk támogatását.

Fidesz: felháborító és gyalázatos a Pásztor István elleni inzultus

Potápi Árpád felháborítónak, gyalázatosnak nevezte a Pásztor István elleni inzultust. Egy olyan embert ért, aki egész életét a magyarság szolgálatára áldozta, és a legutóbbi választáson a vajdasági magyarságot sikerre vezette - mondta. A támadás azért is fájó, mert amellett, hogy mélységesen igazságtalan, minden jóérzésű magyar ember a nemzet egysége elleni támadásként éli meg - tette hozz. Mint mondta, ezzel a tett-tel azt a közel 600 ezer határon túli kettős állampolgárt is arcul köpték, akik bátran vállalják hovatartozásukat. Szerinte az igazi bűnösök azok, akik cinkosként hallgatnak, a háttérből uszítanak és amikor felelősségről kérdezik őket, akkor úgy tesznek, mintha ott sem lettek volna. Aki tüntetést szervez, az felelős a megjelentekért, hogy az uszításnak milyen következményei vannak - mutatott rá, hozzátéve: az elmúlt hónapokban több hasonló eset volt a baloldalon, s most ugyanezt látni a szélsőjobboldalon.

A kormánypárti politikus azt mondta: Pásztor Istvánt majdnem meglincselték, Morvai Krisztina, a Jobbik EP-listavezetője pedig azóta is magyarázkodik. Ezúttal azonban ez nem elég, bocsánatot kell kérnie, meg kell követnie a vajdasági magyarság vezetőjét. Felrótta azt is, hogy Vona Gábor sem kért bocsánatot előző nap, és azt kérdezte: hogyan akarja a Jobbik a magyar nemzetet képviselni?

Németh Zsolt külügyi államtitkár szintén felháborítónak és tűrhetetlennek nevezte, amit Gaudi-Nagy Tamás - aki a Jobbik listavezetőjének a tanácsadója - megengedett magának. Kiemelte: elítélik "az emberi méltóságában megalázott Pásztor István meggyalázását". Úgy látta: indokolt felszólítani azt a politikai erőt, amelyikhez közel az incidens, hogy egyértelműen és világosan határolódjanak el, és ne "maszatoljanak" tovább Morvai Krisztina és a Jobbik EP-listája érdekében.
Szólt arról is, hogy a hatóságok nagyon gyorsan és határozottan megtették a szükséges intézkedéseket, őrizetbe vették az érintett személyeket. Egyúttal fontosnak nevezte, hogy vizsgálja meg a kormány, a törvényhozás milyen további intézkedéseket lehet tenni az ilyen esetek ellen a jövőben.

Kiemelte: ahogy a köztársasági elnök fontosnak tartotta, hogy megkövesse "a csürhe helyett" a külhoni magyar vezetőt, ő is fontosnak gondolja, hogy mind Pásztor Istvánt, mind pedig azokat, akik súlyosan sértve érezhetik magukat - különösen a vajdasági magyarokat - az államfővel együtt ők is megkövessék. Egyértelműen ki kell nyilvánítani, hogy Pásztor István munkája élvezi messzemenő támogatásukat - rögzítette.

Előzmények:

A Ház ülése 14 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd ezt követően kizárólag a kormány szerkezetére vonatkozó javaslat általános vitáját tartják meg a képviselők.

A kormánypárti képviselők előterjesztése alapján minisztériumi rangot kap a Miniszterelnökség, továbbá lesz Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Árad a Mura, elsőfokú készültség a Kis-Balatonnál

A hétfői és a keddi esők miatt újabb kisebb árhullámok is képződtek a Mura ausztriai szakaszán és mellékvízgyűjtőin. Tovább olvasom