Kisalföld logö

2017. 01. 24. kedd - Timót -6°C | -3°C Még több cikk.

Jobbik: új típusú honfoglalás

Az MSZP a megyei önkormányzatokért, a KDNP a vízórákért, az LMP a bérletekért, a Jobbik a földbérletért aggódik.
22:30 - Malév
A Malév és a Budapest Airport privatizációjával, illetve a légitársaság visszaállamosításával foglalkozó vizsgálóbizottság felállításáról vitatkoztak a képviselők a parlamentben hétfőn a határozathozatalokat követően. Az ellenzék az Orbán-kormány felelősségét is kutatná.

Bizottság vizsgálhatja a Malév és a Budapest Airport privatizációját
A fideszes Budai Gyula azt javasolja: parlamenti bizottság vizsgálja a Malév és a Budapest Airport privatizációját, illetve a légitársaság visszaállamosítását. Előterjesztésének expozéjában elmondta, választ szeretnének kapni a többi között arra, miért fizettek ki 25 milliárd forintot a Malév visszaállamosításakor, illetve mi az oka, hogy Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere később az uniónál versenyjogi eljárást kezdeményező WizzAir igazgatóságának tagja lett.
A Malévvel kapcsolatban kifejtette, először 2004-ben akarták privatizálni, majd 2006-ban az AirBridge Zrt-nek adták el, amely 200 milliós tőkével akarta a Malév akkor 70 milliárdos adósságát kezelni. Erre a Vnyesekonombankkal (VEB) kötött viszontgarancia szerződést, így a bank finanszírozta a tartozásokat. A privatizáció után két és fél évvel a Malév újra állami támogatásokra szorult, majd 2010 februárjában 25 milliárdért visszavásárolták a Malév részvényeinek 95 százalékát. A VEB 5 százalékot tartott meg, de a stratégiai döntésekben vétójoga volt - mondta Budai Gyula hozzátéve, ez működésképtelenségre kárhoztatta a légitársaságot.

A reptéri fejlesztések elmaradását és a Malév-vezérigazgatók felelősségét is vizsgálná a Fidesz
A fideszes Gruber Attila (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás után húsz vezérigazgatója volt a Malévnek, köztük oszlik meg a felelősség. Szerinte vizsgálni kell a flotta problémáit is.
Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a Fokker-70-esek maradványértéken történő megvásárlása olcsóbb lett volna, mint a lízingelőnek való visszaadás előtti felújítás. Emellett Váradi József vezérigazgató a Next Generation Boeing-flottát magas áron bérelte és rögtön 18 darabot szerzett be, majd később a WizzAirnek szintén ő ugyanattól a lízingcégtől (ILFC) bérelt saját légitársaságának gépeket - mondta.
Párttársa, Riz Levente vagyonkiárusításként értékelte a privatizációt, és arról is beszélt: vizsgálni kellene, hogy a ferihegyi repülőtéren miért maradhattak el a kilátásba helyezett fejlesztések, és ki a felelős ezért.

MSZP: a 90-es évektől kellene vizsgálni a Malév helyzetét
Az MSZP-s Kovács Tibor elmondta, bár pártja támogatja a vizsgálóbizottság létrehozását, de a vizsgálati időszakot kiterjesztenék az 1990-es évekre is. Hozzátette, a Malév működése 2012 februárjáig biztosított volt, bár nem volt nyereséges 1999-óta, ezért érdemes a korábbi működést is vizsgálni.
Vélemény szerint a javaslat figyelemelterelő szándékú, mert az első és a második Fidesz-kormány ideje alatt történtekre nem adna választ. A képviselő szerint az igazi kérdés a Malév csődjével kapcsolatban, hogy ki hozta meg az ide vezető döntéseket.
Boldvai László "pancsercsődnek" nevezte a Malév leállását, és hangsúlyozta, hogy azért - illetve egy új légitársaság létrehozásának elmaradásáért - az Orbán-kormányt terheli felelősség.

LMP: felvetődik a hűtlen kezelés gyanúja
Ertsey Katalin (LMP) szerint felvetődik a hűtlen kezelés gyanúja a Malévnek juttatott tízmilliárdos állami támogatásokkal kapcsolatban, mivel tudni lehetett, hogy az Európai Unió el fogja marasztalni az államot ezek miatt. Elmondta: a határozati javaslatot csak akkor tudják támogatni, ha a vizsgálóbizottság a felszámolás végéig nyomon követheti az eseményeket.
Schiffer András is azt hangsúlyozta, hogy a bizottságnak a 2010 utáni kormányzati döntéseket is vizsgálnia kellene. Az LMP-s politikus választ várna arra is, hogy miért Varga Jenő lett a légitársaság kijelölt vagyonfelügyelője.

A Jobbik is bírálja a vizsgált időszak rövidségét
Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, támogatják a bizottság létrehozását, de nem értik, hogy az miért csak a 2007 és 2010 közötti időszakot vizsgálhatná. A képviselő hangsúlyozta, hogy a felelősök felelősségre vonását kérik, és azt javasolják, a parlament teremtse meg a jogi környezetet arra, hogy az anyagi felelősséget is meg lehessen állapítani. Emellett kezdeményezik a repülőtér privatizációjának teljes körű vizsgálatát is.
Párttársa, Bertha Szilvia ugyancsak azt mondta: a jelenlegi kormány felelőssége, hogy a Malév leállása után nem indult el egy új légitársaság, és a konkurencia miatt erre már kevés is az esély.

Budai: a szocialistáknak viselniük kell a felelősséget
Zárszavában Budai Gyula azt mondta: nem igaz, hogy a Bajnai-kormány működőképesen adta át a Malévet, az ugyanis folyamatosan fizetési nehézségekkel küzdött.
Kitért arra, kizárt, hogy a szocialista kormányok ne ismerték volna a privatizációk részleteit, és azt állította, hogy Tátrai Miklós, a vagyonkezelő vezérigazgatója Veres János akkori pénzügyminiszter "kézi vezérlése" alatt állt. Vizsgálandónak nevezte azt is, hogy a tulajdonos miért nem hajtotta végre a vállalt fejlesztéseket a repülőtéren.
Az elszámoltatási kormánybiztos kijelentette: a szocialistáknak vállalniuk kell a felelősséget, amiért a budapesti repülőtér már nincs magyar tulajdonban, illetve a nemzeti légitársaság megszűnéséért is.

Jakab István levezető elnök a határozati javaslat általános vitáját ezután lezárta.


19:35 - Határozathozatalok
Márciustól 32 vallási közösség működhet egyházként, miután a parlament a korábbi 14 mellett újabb 18 vallási felekezetnek tette ezt lehetővé. A képviselők ugyanakkor 66 kérelmet elutasítottak. Döntött a Ház az euró stabilitása érdekében hozott uniós alapszerződés-módosítás kihirdetéséről is, a magyar csatlakozás mérlegét vizsgáló bizottság létrehozását viszont elutasította a többség.

Tizennyolc vallási közösség megkapta az egyházi jogállást, hatvanhatot elutasítottak
Kibővítette az elismert egyházak körét a parlament: a decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők. A Ház döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is, így azok március 1-jével elveszítik egyházi státuszukat és csak egyesületként működhetnek.
Egyházként működhet a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, a két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza kezdeményezésére létrejött Magyarországi Iszlám Tanács, továbbá öt buddhista vallási közösség.
A parlament egy szavazással döntött arról is, hogy 66 vallási közösség elismerését elutasítja. Köztük van például a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Baháíi Közösség és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Az elutasított vallási közösségek egy éven belül nem indíthatnak az elismerésükre irányuló népi kezdeményezést.
A két előterjesztést a kormánypárti képviselők támogatták, ellenzéki politikusok nem vettek részt a szavazásban.

Módosulnak a különadó-visszatérítés szabályai
Módosulnak a pénzügyi szervezetek különadó-visszatérítésének szabályai a parlament döntésével. A Ház Rogán Antal és Babák Mihály fideszes képviselők erről szóló előterjesztését 337 igen szavazattal, 20 ellenében fogadta el. A változtatást csak az LMP és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselők ellenezték.
Az adózónak visszajáró különadót az adóhatóság eddig is állampapírban utalhatta vissza; a visszatérítéskor mostanáig az állampapír tőzsdei árfolyama volt a döntő. A különadótörvény azonban - a módosítás kihirdetését követő naptól - úgy változik, hogy az elsődleges forgalmazók árjegyzése határozza meg az árfolyamot. Ez azonban nem a kiutalás napján rögzített árfolyam, hanem a két nappal korábbi lesz, és az akkor közzétett legjobb - bruttó eladási és vételi - árfolyamok átlagát kell figyelembe venni a visszatérítéskor.
A törvénymódosítás azt is rögzíti, hogy az adóhatóság az értékpapírokat az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.-n keresztül utalja ki az adózónak.

Kihirdette a Ház az euró stabilitása érdekében hozott uniós alapszerződés-módosítást
Kihirdette az Országgyűlés hétfőn az Európai Unió alapszerződésének módosítását, amelynek célja az euróövezet és az euró stabilitásának fokozása. Martonyi János külügyminiszter javaslatát 320 igen szavazattal, 40 nem ellenében fogadta el a parlament. Nemmel a Jobbik képviselői voksoltak.
Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői tavaly márciusban állapodtak meg az EU alapszerződésének módosításában, amelynek célja az euróövezet és az euró stabilitásának fokozása. A módosítást a tagországok nemzeti törvényhozásának jóvá kell hagyniuk.
Az uniós megállapodással egy új bekezdés kerül az alapszerződésnek a Gazdasági és Monetáris Unióval foglalkozó 136-os cikkelyébe. Ennek szövege szerint "azok az uniós tagállamok, amelyek pénze az euró, stabilitási mechanizmust hozhatnak létre. Ez akkor vehető igénybe, ha elengedhetetlen ahhoz, hogy az euróövezet egészének stabilitása megmaradjon. A mechanizmus keretében kért bármilyen pénzügyi támogatás megadása szigorú feltételesség tárgya lesz."
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a tavaly márciusi döntés után azt hangoztatta, hogy a módosítással és a gazdasági koordinációt érintő más döntésekkel az EU fontos lépést tett afelé, hogy teljes körű gazdasági unióvá váljék.

Nem alakul az uniós csatlakozás mérlegét vizsgáló bizottság
A Jobbik azt kezdeményezte, alakuljon az európai uniós csatlakozás eredményeit és hátrányait feltáró eseti bizottság az Országgyűlésben. Az erről szóló javaslatot azonban nem vette tárgysorozatba a Ház.
Az indítvány megvitatását a jobbikos képviselőkön kívül csak négy fideszes képviselő - köztük Ángyán József és a vidékfejlesztési tárca államtitkári székében őt váltó Budai Gyula -, az MSZP-s Puch László, az LMP-s Karácsony Gergely és Schiffer András, valamint a független Ivády Gábor támogatta, 296-an viszont ellenezték.
A mezőgazdasági bizottságba kerül a lemondott államtitkár
Bizottsági tagcserékről is döntött az Országgyűlés: a vidékfejlesztési tárca államtitkári címéről leköszönő Ángyán József párttársa, Zsiga Marcell helyét veszi át a mezőgazdasági bizottságban.

17:50 - Azonnali kérdések, kérdések
A kötelező kamarai regisztráció, a vényköteles gyógyszerek felírása és a komáromi Selye János kórház helyzete is terítékre került hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések során.

MSZP: miért kell kötelezően regisztráltatni a kamaráknál?
Göndör István (MSZP) arról beszélt, hogy az év elejével bevezették a kötelező kamarai regisztrációt, ami a gazdálkodó szervezetekre és az egyéni vállalkozókra is vonatkozik, miközben a már tagsággal rendelkezőknek is újra regisztráltatniuk kell magukat. A politikus azt kérdezte, mi a célja a kormánynak a kötelező nyilvántartásba vétellel.
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára helyesnek nevezte, hogy bővül a kamarák gazdaságszervező tevékenysége. Felhívta a figyelmet, hogy ezek a testületek komoly munkát végeznek a duális szakképzés meghonosításában és elterjesztésében. Szavai szerint ebbe tartozik a gazdasági információszolgáltatás vagy a partnerkeresés is, amelyek esetében szerencsés, ha a kamarák tudják, hogy kiknek nyújtanak ilyen szolgáltatásokat.

A Selye János kórházért emelt szót a Jobbik
Vágó Sebestyén (Jobbik) arra emlékeztetett felszólalásában, hogy amikor 2007-ben be akarták zárni a komáromi Selye János kórházat, akkor a Fidesz tiltakozott a leghangosabban ez ellen. Szavai szerint most viszont olyan hírek terjednek el, amelyek szerint több osztály, a gyermekosztály és a szülészet megszüntetetését tervezik. A képviselő azt kérdezte, hogy valóban megszűnnek-e ezek a részlegek és tervezik-e egyéb osztályok bezárását.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár válaszként leszögezte, az egész országban alaposan áttekintették az ellátórendszert, annak érdekében hogy minden egyes ellátási típusban gondoskodjanak a kistérségek lakosairól. Hozzátette, hogy a komáromi kórház kistérségi modell irányába fejlődik, amihez erőforrásokat fog kapni és ehhez társul a népegészségügyi és szűrőprogram is.
Hangsúlyozta, hogy egyeztettek a kórház vezetésével is és megvizsgálták, hogy milyen ellátási formák tarthatóak fent hosszú távon. Azt is leszögezte, hogy egyetlen intézményt sem zárnak be.

KDNP: miért a fogyasztók a felelősek a vízórákért?
Spaller Endre (KDNP) azt akarta megtudni, hogy miért minden esetben a fogyasztók a felelősek az elfagyott vízórákért. A képviselő azt mondta, hogy az utóbbi hetekben csak a fővárosban több ezer bejelentés érkezett a szétfagyott mérőórák miatt, amelynek épségéről mindig a fogyasztónak kell gondoskodnia.
A politikus azt kérdezte, milyen lehetőségek vannak azok számára, akiknek a saját hibájukon kívül fagyott el a vízórájuk.
Illés Zoltán környezetügyi államtitkár azt felelte, hogy az órákat a szolgáltató szerelheti be és javíthatja, de a házi ivóvízhálózat a fogyasztóhoz tartozik, ezért a fenntartása is az ő kötelezettsége . A szolgáltató lehetetlen feladatot kapna, ha minden egyes háztartásban neki kellene elvégeznie a védekezési munkát - tette hozzá.

LMP: a vényköteles gyógyszerek felírásáról
Szilágyi László (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy csütörtöktől megváltoznak a vényköteles gyógyszerfelírás szabályai, mert ezentúl egy recepten csak harminc napra lehet a gyógyszert felírni. A politikus véleménye szerint emiatt a betegek körülményesebben és drágábban jutnak a gyógyszerekhez, megnövekszik az orvosok leterheltsége, nem lehet értékesíteni a háromhavi csomagolású gyógyszereket és megnőhet a vény nélküli szerek forgalma.
Szócska Miklós válaszként azt mondta, a generikus gyógyszerkörben ősszel közel húsz százalékos, a tavaszi licit eddigi adatai alapján pedig további tíz százalékos árcsökkentést sikerült elérni. Az államtitkár kijelentette, eközben számos intézkedést tettek az ellátás fenntarthatósága körében.

Jobbik a hosszú távú földbérletről
A kérdésekre áttérve Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy a magyar vidéket jelenleg leginkább az állami földek hosszú távú bérbeadása foglalkoztatja. A kiírások alapján a fő célkitűzés a családi gazdaságok megerősítése és az állattenyésztés ösztönzése, de már a kiírásokkal együtt megjelentek olyan félelmek, hogy ezek nem teljesülnek majd a gyakorlatban - tette hozzá. Szavai szerint a nagybirtokosok például sok helyen felosztották a művelésük alatt álló területeket, hogy beleférjenek a maximálisan 1200 hektáros területi korlátozásba.
Fazekas Sándor miniszter válaszként leszögezte, hogy a kormány a kis- és közepes családi gazdaságokat segíti a pályázatokkal. Az eredményeket sorolva hangsúlyozta, hogy jelenleg 33 ezer 450 hektárra írtak ki pályázatokat, amelyre 2175 jelentkezés érkezett be. Hozzátette, alig van esély arra, hogy valaki feldarabolja a birtokát, mert az elbíráláskor a tavaly nyári állapotot veszik figyelembe.

LMP: a cégek számolhassák el a dolgozóik bérletét
Szél Bernadett (LMP) emlékeztetett arra, hogy a munka törvénykönyve jelenleg a munkával összefüggő közlekedési költségek 86 százalékának megtérítését írja elő, de a rendelkezést a kis- és közepes vállalkozások jelentős részét nem képesek betartani. Ezért az javasolta, hogy ha a cégek megvehessék, majd költségként elszámolhassák munkavállalóik bérleteit.
Cséfalvay Zoltán államtitkár leszögezte, hogy jogszabályi lehetőségek vannak arra, hogy a cégek közösségi közlekedési bérleteket juttassanak dolgozóiknak és ez a juttatás nem képezi a társasági adó alapját. Megjegyezte, hogy a levonási joggal kapcsolatos szabályokat viszont az uniós rendelkezések miatt nem lehet módosítani.


16:15 - Azonnali kérdések
Az IMF és az egészségügyi privatizációk is szóba kerültek az interpellációk között hétfőn, az Országgyűlésben. Az azonnali kérdések között az önkormányzatok jövője, szociális témák és az uniós tagságunk kerültek elő.

Jobbik: meddig lehetnek még az IMF-nek privilégiumai Magyarországon?
Apáti István (Jobbik) arról beszélt, hogy a jelenleg is érvényben lévő, a Nemzetközi Valutalap (IMF) alapokmányának kihirdetéséről szóló 1982-es törvényerejű rendelet értelmében az IMF-et nemzetközi szervezetként pluszjogosítványok illetik meg az adózás, a diplomáciai mentesség, vagy a tulajdonszerzés területén is. Vagyis ezen 1982-es rendelet alapján az IMF korlátozás nélkül vásárolhat ingatlanokat, cégeket, sőt akár termőföldet is Magyarországon. A Jobbik éppen ezért attól tart, hogy a kormány "fel fogja áldozni" az IMF-nek a magyar föld- és vízvagyont az államadósság csökkentése érdekében.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában kiemelte, hogy több mint két évtizede folyik magas szintű elméleti vita az IMF szerepéről és jövőjéről. Az államtitkár arra kérte a jobbikos képviselőt, hogy "olyan badarságokat, minthogy az IMF egy nemzetközi uzsorásszervezet" ne használjon, mert az "méltánytalan és színvonaltalan a parlamenthez. Lehet, hogy egy kis pártnak minden szavazat számít de nem kellene lemenni a baloldali kiskocsmák szintjéhez" - fogalmazott Cséfalvay Zoltán.
Apáti István nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 216 igen, 44 nem szavazattal és 11 tartózkodással megtette azt.

Jobbik: vizsgálják felül az egészségügyi privatizációkat!
Ferenczi Gábor (Jobbik) azt kérdezte a kormánytól, hogy felül kívánják-e vizsgálni a gyanús privatizációs szerződéseket az egészségügyi területen is, mivel szerinte például a tapolcai kórház esetében a helyi fideszes vezetésű önkormányzat és a helyi Fidesz közeli cégek eljárása jó példa a "funkcionális privatizációra."
Halász János államtitkár emlékeztetett rá, hogy a kormány minden esetben a törvényesség és a rend oldalán áll és a kabinet elkötelezett az egészségügyi dolgozók bérfejlesztése és az ehhez szükséges források előteremtése mellett.
Ferenczi Gábor szerint az államtitkár nem válaszolt az általa feltett kérdésre hanem csak "mellébeszélt", ezért nem fogadta el a választ. Az Országgyűlés azonban 200 igen, 81 nem és 5 tartózkodással elfogadta azt.

MSZP: a kormány felszámolja a független önkormányzati rendszert
A szocialista Harangozó Tamás arra mutatott rá, hogy Tolna megye önkormányzatának éves költségvetése 21 milliárd forintról 218 millióra, vagyis mintegy 1 százalékára zsugorodott idén.
Szerinte az elvonásokhoz a megyei közgyűlés vezetői is asszisztáltak, ezért a képviselő az ő juttatásaikat is 99 százalékkal csökkentené. Ha nincs megyei feladat, nem kell benzinpénz vagy jutalom - mondta.
"Savanyú a szőlő" - kezdte válaszát Navracsics Tibor miniszter, aki szerint a szocialisták kormányon mindent megtettek azért, hogy kiradírozzák a megyéket. Mint mondta, van megye, ahogy eddig is volt, csak "kisebb a nyúlási hányad".
Kijelentette azt is: a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a feladatokat finanszírozza, ne az üres intézményeket. "Ebben korrekt módon jártunk el" - jelentette ki.

Jobbik: át kell gondolnunk uniós tagságunkat
A jobbikos Gyöngyösi Márton pártja EU-szkeptikus álláspontját hangsúlyozva azokról a "hecckampányokról" beszélt, amelyek az elmúlt időszakban érték Magyarországot az Európai Unió részéről. Szerinte az Európai Bizottság döntése az ország szuverenitását csorbította, és feltette a kérdést: mikor kezdeményez a kormány népszavazást az európai uniós tagságunkról?
Navracsics Tibor válaszában hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a Jobbik unióellenességével, de - mint mondta - a parlamentáris demokrácia kereteibe belefér, hogy az ellenzéki párt hangot adjon ezen véleményének. Szerinte Magyarország a kilépése esetén nem Norvégia vagy Svájc útjára lépne, hanem Albániáéra, vagyis rosszabbul járna.
"Magyarországnak helye van az unióban és nem adjuk fel ezt a színteret arra, hogy meggyőzzük az uniót az igazunkról" - jelentette ki.

LMP: pénz nélkül maradtak a szociális ellátásban dolgozók
Szabó Tímea (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az államháztartási törvény végrehajtási szabályainak késlekedése miatt a szociális ellátás több területén is pénz nélkül maradtak. Mint mondta, ez a tavalyi pénzelvonások után tovább nehezíti a szektor munkáját. Arra kérte a kormányt, ne véreztesse ki teljesen az ellátókat.
Soltész Miklós államtitkár válaszában elismerte a késlekedést, de - mint mondta - az érintettek már megkapták a forrásokat. Elmondta azt is, hogy mintegy 6,4 milliárd forintból csaknem 100 ezer embert tudnak ellátni a többi között a támogató szolgálatok, az utcai szociális munkások és a krízisközpontok. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Új Széchenyi Terven keresztül több mint 3 milliárd forintra pályázhat a terület.

A Fidesz a jelnyelvi tolmácsszolgálatok jövőjére kérdezett rá
A fideszes Tapolczai Gergely, aki felszólalását jelnyelvi tolmács segítségével mondta el, arra a problémára hívta fel a figyelmet: évről évre bizonytalan a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működése, mert a szolgálatok egyéves pályázatok keretében jutnak hozzá forrásaikhoz.
Soltész Miklós államtitkár beszámolt arról: az idén 420 millió forinttal támogatott szolgálatokkal már hároméves szerződéseket kötnek, így működésük biztosabbá válhat.
Azt is elmondta, hogy néhány hónapon belül a tárca uniós források felhasználásával két pályázatot is kiír, az egyiket 334 milli forintos keretösszeggel gyermekek jelnyelvi oktatására, a másik, mintegy 540 millió forintos pályázatot pedig a jelnyelvi szolgálatok hatékonyságának fejlesztésére szánják.


15:58 - Interpellációk
A közszférát érintő elbocsátásokról, a Kossuth tér rekonstrukciójáról, a szentendrei önkormányzat új külsős alpolgármesteréről, a Wallenberg Év-ről, és az árvízvédelemről interpelláltak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: váltsák le a kormánymegbízottakat
Lukács Zoltán (MSZP) interpellációjában arról beszélt: mióta a kormány hatalomra került, azóta folyamatosak az elbocsátások a közszférában. Ezeket pedig azok a kormánymegbízottak felügyelik, akik országgyűlési képviselői fizetésükön túl több százezer forintos fizetést is kapnak máshonnan is - hangzott el. Az elbocsátásokat ráadásul általában a spórolásra való hivatkozással rendelik el, miközben a kormánypárti politikusok az elbocsátott emberek fizetésének többszöröséért ülnek a posztjukon - mondta Lukács Zoltán. A kormány hajlandó-e eltávolítani a kormányhivatalok éléről a fideszes képviselőket és helyükre nagy tudású köztisztviselőket ültetni, vagy ha nem, de akkor legalább az egyik fizetésükről hajlandóak-e lemondani ezek a politikusok - firtatta Lukács Zoltán.
Rétvári Bence államtitkár válaszában hangsúlyozta: csökkent a kormányzati szervek és a minisztériumok száma is, így értelemszerűen csökkent a szükséges munkaerő száma is, de a kormány senkit nem hagyott magára azok közül akiket felmentettek, erre szolgál a karrier-híd program. Hangsúlyozta: a kormánymegbízottak csak képviselői alapfizetést vesznek fel, semmilyen pótlékot nem kapnak. Rétvári Bence ugyanakkor azt ajánlotta Lukács Zoltánnak, hogy ha ilyenek az elvárásai, akkor döntse el ő is, hogy az országgyűlési, vagy az önkormányzati fizetését veszi fel.
Lukács Zoltán nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 192 igen és 84 nem szavazattal elfogadta azt.

Az MSZP a Kossuth tér rekonstrukciójának körülményeit kifogásolja
Steiner Pál, az MSZP politikusa a Kossuth tér rekonstrukciójával kapcsolatban azt kérdezte, hogy egy törvénymódosítással miért vonták ki a beruházást a szigorú versenyeztetési eljárás alól. "Vajon azért kellett-e a nyilvánosság elől eldugni a köztársaság főterének átépítését, mert már tudható hogy melyik Fideszhez közel álló cégcsoport nyeri el a beruházás megvalósítását"? - tette fel a kérdést.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkár azt mondta, a törvénymódosítás nem emeli ki versenyeztetésből a Kossuth teret.
Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés többsége igen.

Jobbik a szentendrei önkormányzatról: "új típusú honfoglalás vette kezdetét"
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője a szentendrei önkormányzat új külsős alpolgármesterével kapcsolatban interpellált, aki szerinte az önkormányzat számlavezető bankjának támogatottja. Az ellenzéki politikus úgy vélte: "új típusú honfoglalás vette kezdetét", most először fordulhat elő, hogy egy bank ráteheti a kezét egy település irányításának konkrét lépéseire.
Közölte, hogy az alpolgármester kinevezését támogató helyi jobbikos képviselőt visszahívták mandátumából és etikai vizsgálatot indítottak ellene, de kérdés, hogy a többi párt is megteszi-e ugyanezt. Kinek a városát viheti még a bank és mit tesz a kormány ez ellen - tette fel a kérdést, Z. Kárpát Dániel, aki szerint a kormány "engedte ki a szellemet a palackból" azzal, hogy az önkormányzati törvény módosításával lehetővé tette külsős alpolgármesterek megválasztását.
Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára elöljáróban arra hívta fel a képviselő figyelmét, hogy a törvénymódosításokról az Országgyűlés és nem a kormány dönt. Az üggyel kapcsolatban alkotmányellenesnek és jogszerűtlennek nevezte Filó András jobbikos képviselő visszahívását. Utalt arra, hogy Filó András a leghatározottabban visszautasította, hogy a hazája és városa ellen cselekedett volna. Tállai András szerint az új alpolgármester személyére nem a bank, hanem a képviselőtestület tett javaslatot, több mint tíz ember közül választották ki és munkája során csak javaslatokat tehet a képviselőtestületnek, szavazati joga nincs.
Z. Kárpát Dániel nem fogadta el a választ és "gyáva embernek" nevezte Tállai Andrást. Hangsúlyozta, ha a kormány nem tesz semmit, akkor Magyarország, mint "egy vigalmi negyed" felosztható lesz a bankok által. Az Országgyűlés többsége elfogadta az államtitkári választ.

Fidesz: a magyarországi Wallenberg Évről
Nagy Gábor Tamás, fideszes képviselő Raoul Wallenberg svéd diplomata születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett Wallenberg Év kapcsán a rendezvény céljairól érdeklődött. Németh Zsolt, külügyi államtitkár válaszában a Wallenberg Év további eseményeire hívta fel a figyelmet, mint mondta, idén számtalan oktatási, civil programmal, valamint szakmai konferenciával és középiskolai vetélkedőkkel emlékeznek a svéd diplomata embermentő tevékenységére.

LMP: alkalmas-e a vízügyi szervezet az árvízi védekezésre
Jávor Benedek, az LMP képviselője azt kérdezte, alkalmasa-e jelenlegi állapotában a vízügyi szervezet az árvízi védekezésre. A politikus szerint 4,3 milliárd forint hiányzik a vízügyi igazgatás kasszájából, és mivel szervezetet kettébontották a Belügyminisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium között, ezért nem lehet hatékony védekező rendszert alkotni. A kormány részéről ki vállalja majd a felelősséget azért, ha egy árvíz súlyos károkat vagy haláleseteket eredményez majd - tette fel a kérdést.
Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára azt mondta, megvannak a vízügyi szervezet forrásai és a szakemberek is ugyanúgy ott vannak, ahogy előtte is. Hangsúlyozta azt is, hogy minden árvízvédelmi célú eltervezett fejlesztés és beruházás meg fog valósulni.
A képviselő nem fogadta el a választ, de a parlament viszont igen.


14:41 - Napirend előtti felszólalások

A felsőoktatási felvételi lezárultáról, az önkormányzatokról, a kohéziós pénzekről, a Hunvald-perről és Apor Vilmosról egyaránt szó volt a napirend előtti felszólalások között, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Hoffmann: sikeresen lezárultak a felsőoktatási jelentkezések

Sikeresen lezárultak a felsőoktatási jelentkezések pénteken éjfélkor - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hétfőn az Országgyűlésben, napirend előtt.

Hiller István (MSZP) reagálva az államtitkár felszólalásra "megköszönte a győzelmi jelentést", és azt mondta, lassan ott vannak mint a "jó kis 60-70-es években". Balczó Zoltán (Jobbik) szerint nem lehet még értékelni, hogy sikeresen zárult-e jelentkezés, sok helyen a 240 pont nem minőségi szintet jelent. Osztolykán Ágnes (LMP) azt mondta, Hoffmann Rózsa egy másik országban él, és rózsaszín szemüvegen keresztül nézi ezt az országot. Michl József (KDNP) úgy látta, nem csökkent a bizalom a felsőoktatás iránt Magyarországon.

Pokorni Zoltán (Fidesz) azt mondta, visszaesett ugyan némileg a jelentkezők száma, de most annyian adtak be kérelmet az elektronikus rendszeren keresztül, mint ahányan 2010-ben, az utolsó szocialista kormány idején.

MSZP: a kormány felszántaná az önkormányzatokat

A szocialista Lukács Zoltán a többi közt azt kifogásolta, hogy a megyei fenntartású intézmények "államosítása" után a megyei közgyűlések súlya is csökken, mint mondta Komárom-Esztergom megyében például annyi forrás marad területfejlesztésre, mint az elnök és az alelnök együttes javadalmazására. Esztergom kapcsán beszélt arról, hogy bár külön törvény szabályozta az intézmények átvételét, az azzal járó pénzelvonás ellehetetleníti a város működését.

Felvetette: ha az önkormányzati fenntartású intézményeket elveszi az állam, akkor "fel is szántanák az önkormányzatokat és be is hintenék sóval"?
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára válaszában azt mondta: a szocialisták és a szabad demokraták akarták csökkenteni az önkormányzatok számát, a jelenlegi kormány célja, hogy mind a 3200 önkormányzat megmaradjon.

Emlékeztetett arra, hogy a korábbi kormányok alatt egyre kisebb finanszírozás mellett egyre több feladat hárult a helyhatóságokra, ez pedig tarthatatlanná vált, ezért volt szükség a feladatátadásra.

LMP: mára a cél az ország működtethetősége

Az LMP-s Jávor Benedek az Európai Bizottság kohéziós forrásokat érintő döntésével kapcsolatban azt mondta: felesleges visszafelé mutogatni, az elmúlt két évben ennek a kormánynak lett volna a dolga a döntés megelőzése.

Szerinte a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően mára a külföldi szereplők elfordultak az országtól, és helyettük nem jelentek meg a hazai befektetők. A jelenlegi kormányzást politikai és gazdaságpolitikai ámokfutásnak nevezte, és azt mondta: be kell fejezni a kalandor gazdaságpolitikát, mert mára az ország működtethetősége vált céllá.
Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában azt mondta: a bizottság méltánytalan és jogellenes folyamatot indított az ország ellen, hiszen Magyarország a nyolcadik legalacsonyabb hiánnyal rendelkezik az unióban.
Hozzátette azt is: a kohéziós pénzek befagyasztásáról még folynak a tárgyalások, arra nem fog sor kerülni, mert az ország meg fog felelni az elvárásoknak.

A Jobbik a Hunvald-ügy elsőfokú ítéletét kifogásolta

A jobbikos Mirkóczki Ádám azt kifogásolta, hogy az elszámoltatást ígérő kormány idején olyan ítélet születhetett első fokon a Hunvald-perben, amely szerint az egykori erzsébetvárosi polgármester mindössze egy év hat hónapos börtönbüntetésre ítélték, és még nagy értékű gépkocsiparkját, valamint repülőgépét is megtarthatja.

Felvetette: ha másodfokon nem változik az ítélet, az állam még kártérítést is fizethet Hunvald Györgynek. Arra is választ várt: miből tud egy polgármester repülőgépet vásárolni magának.

Rétvári Bence államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a bíróságok függetlenül működnek.

A KDNP Boldog Apor Vilmos életét elevenítette fel

A kereszténydemokrata Lanczendorfer Erzsébet Apor Vilmos győri püspök vértanúságra emlékezett. Mint mondta, a 120 éve született, boldoggá avatott püspök akár Gyulán élt, akár Győrben, "életét kockáztatta övéiért".
Rétvári Bence államtitkár arra mutatott rá, hogy a XX. századi magyar történelem sajnos bővelkedik hasonló vértanúkban.

A Fidesz támogatja a kormányt a brüsszeli tárgyalásokon

Lázár János (Fidesz) a kohéziós pénzekkel kapcsolatos európai bizottsági döntéssel kapcsolatban hangsúlyozta: frakciója támogatja a kormányt abban, hogy megvédje az ország álláspontját a brüsszeli tárgyalásokon. "Kit képvisel az Európai Bizottság" - tette fel a kérdést. Szerinte a kormány csak olyan döntéseket hozott, amelyekkel megpróbálta helyrehozni elődei hibáit.
Az EB döntését igazságtalannak és méltánytalannak nevezte, amely csoportérdekeket szolgál és nem felel meg az uniós jognak.

Kijelentette: a bűn, amiért az ország polgárai a büntetést kapták, a 2004 és 2010 közötti kormányoké. Úgy fogalmazott: a szervilizmus és az uniós zászlóégetés között van olyan út, ami hatékonyan képviseli az érdekeinket.

13:34 - Sikeresen lezárultak a felsőoktatási jelentkezések

Sikeresen lezárultak a felsőoktatási jelentkezések pénteken éjfélkor - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt.

Részletes eredményeket e hét végén, illetve áprilisban közölnek a jelentkezési adatokról - jelezte az államtitkár, hozzátéve: egyetlen korlát van, 240 pontot kell elérnie annak, aki be akar jutni a felsőoktatásba.

A kereszténydemokrata politikus felszólalása zárásaként részvétét fejezte ki azon 12 éves kislány családjának és tanárainak, aki hétvégén egy ausztriai síbalesetben meghalt.

12:46 - A gazdasági bizottság támogatta Rogán árfolyamgát-javaslatát

Az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága támogatta hétfői ülésén Rogán Antal(Fidesz) módosító javaslatait az árfolyamgát új rendszerére.

Az Országgyűlés hétfői ülése képekben. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)
A kormány képviselője által is támogatott javaslatban Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke és Németh Zoltán fideszes képviselő azt indítványozta: az árfolyamgát új rendszerében az ingatlanokra vonatkozó 30 millió forintos felső értékhatár helyett a felvett hitelösszeget maximálják 30 millió forintban.

Megkapta a támogatást Rogán Antal azon módosító javaslata is, amely szerint a közszférában dolgozóknak adott egyszeri, vissza nem térítendő támogatást a fennálló devizakölcsön tartozás előtörlesztésére kell átutalni, s ennek elszámolásáért a pénzintézetek előtörlesztési díjat nem számolhatnak fel.

A testület elvetette ugyanakkor Heintz Tamás (Fidesz) javaslatát, hogy az árfolyamrögzítésnél a japán jennél alkalmazott mértéket a tervezett 2,5 forintról 2 forintra csökkentsék, amelyet a kormány nem támogatott.

12:27 - Kiderülhet, hány jogsértő rendőr van még állományban

A parlament alkotmányügyi bizottsága hétfőn támogatta azt a Balsai-jelentéshez benyújtott módosító javaslatot, amely felkéri a kormányt, hogy készítsen jelentést többek között arról: a 2006-os őszi események során bizonyítottan törvénytelenül fellépő rendőrök közül hányan rendelkeznek ma is aktív szolgálati jogviszonnyal.

Az emberi jogi bizottság módosító javaslatának elfogadásával az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy 2012. április 15-ig készítsen jelentést arról, hogy a bizonyítottan törvénytelenül fellépő rendőrök, illetve az intézkedéseket irányító rendőrök közül hányan rendelkeznek jelenleg is aktív szolgálati jogviszonnyal, valamint a kormány hivatalba lépését követően láttak-e el, illetve töltenek-e be jelenleg bármilyen rendőrségi vagy állami vezetői feladatot, beosztást.

Az Országgyűlés hétfői ülése képekben. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)
A kormánynak a jelentésben arra is ki kellene térnie, hogy a 2006-os őszi események során lezajló tömegdemonstrációkon a törvénytelenül fellépő rendőrök felelősségre vonása érdekében milyen intézkedések történtek, hány rendőrrel szemben indult fegyelmi, illetve büntetőeljárás, ezek milyen eredménnyel zárultak, illetve a sérelmet szenvedett kárvallottak kártérítése, kártalanítása megtörtént-e.

A bizottságban ugyanakkor nem kapott egyharmados támogatást sem a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás módosító indítványa, amelyben a politikus azt kezdeményezte, hogy a jogsértések felelőseinek felelősségre vonása minél előbb történjen meg, különös tekintettel arra, hogy a feltárt tényállású ügyekben több mint fél éve tett feljelentések ellenére még egyetlen magas beosztású rendőrt vagy politikust sem állítottak bíróság elé.

A 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentésének tárgyalását hétfőn folytatja az Országgyűlés.

12:12 - A fenntartható fejlődés bizottsága támogatta a kiemelt beruházások környezetvédelmi engedélyezésének rövidítését

Az MSZP tartózkodásával, a többi ellenzéki párt nem szavazatával, a kormánypártok támogatásával általános vitára bocsátotta a parlament fenntartható fejlődés bizottsága a kiemelt beruházások környezetvédelmi engedélyezésének rövidítését tartalmazó törvényjavaslatot hétfőn Budapesten.

A kormánypárti képviselők azzal érveltek, hogy az uniós támogatások csak így használhatók ki maradéktalanul, mivel az engedélyezés elhúzódása nem veszélyezteti a beruházásokat, illetve így teremthetők új munkahelyek.

A jobbikos képviselők az egész kiemelt beruházási törvényt hatályon kívül helyeznék, míg az MSZP és az LMP azon az állásponton van, hogy hiányzik a hatóságnál a rövidítéshez szükséges kapacitás, így az érdemi vizsgálat nélkül csak pecsételni fog.

Az Országgyűlés hétfői ülése képekben. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Szaló Péter, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára azzal indokolta a törvényjavaslatot, hogy az építés engedélyezése során egyedül a környezetvédelmi hatósági határidők nem rövidültek, és ezek miatt húzódtak el az ilyen eljárások. Most azokat is rövidítik, mégpedig úgy, hogy az általános határidő két hónap helyett egy hónap lesz.

Az összevont engedélyezés 4 hónapról csökken 30 napra, míg az összekapcsolt eljárás - amikor két eljárás együtt folyik - 3-3 hónap helyett 1-1 hónapra rövidül.

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a kormány által kiemelt beruházásoknál nem a 400 elsőfokú építésügyi hatság jár el, hanem az engedélyezés egy lépcsővel feljebb kerül: a másodfokú hatóság jár el először, majd a másodfok szerepét az illetékes miniszter tölti be. Jelenleg 32 beruházás minősül kiemeltnek, de minden 90 millió forint feletti beruházásnál kezdeményezhető ez a státusz.

Kepli Lajos és Bödecs Barna (Jobbik) egyaránt az eredeti, most módosításra javasolt törvény hatályon kívül helyezését szorgalmazták. A csak "Sukoró törvénynek" nevezett jogszabály ugyanis - véleményük szerint - kétsebességűvé teszi a gazdaságot, ahol a nagy lobbierejű cégek előnyhöz jutnak, míg a Fidesz által amúgy favorizált kkv-knál minden marad a régiben.

Szabó Imre (MSZP) bizottsági alelnök a gyorsított engedélyezés mögül hiányolta a szakmai hátteret, és a forrást. Jávor Benedek (LMP) bizottsági elnök hozzátette: a környezetvédelmi felügyelet költségvetését megfelezte a parlament, így jelentős elbocsátások voltak, tehát a lerövidített határidőket nem tudják majd tartani.

11:39 - Devizahitelek - Javaslatok a kormánynak és a PSZÁF-nek

Az alkotmányügyi bizottság hétfőn egyhangúlag támogatta a lakossági deviza-eladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló határozati javaslat benyújtását az Országgyűlésnek. Kikerült a szövegből a devizahitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításának a lehetősége, amit a Jobbik bírált a vitában.

A határozati javaslat tervezete a 2002 és 2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okait vizsgáló albizottság összefoglaló jelentése alapján készült el február elején, majd a kormány is megtette észrevételeit, és hétfőn Papcsák Ferenc, az albizottság fideszes elnöke az alkotmányügyi bizottság elé terjesztette az új változatot.

Jobbikos képviselők kifogásolták, hogy a szövegből kikerült a "lényeg", vagyis az a pont, amely javasolja a kormánynak, hogy vizsgálja meg a devizahitel felvételkori árfolyamon történő forintosításának lehetőségét. Papcsák Ferenc ezzel kapcsolatban azt mondta: realistának kell lenni, csak olyan javaslatot tud az Országgyűlés elfogadni, amit a kormány végre is tud hajtani.

Az új tervezet több időt ad a kormánynak és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a feladatok teljesítéséről szóló beszámoló elkészítésére, ezt március 31-e helyett augusztus 31-ig tehetik majd meg. Az előző tervezet felhívta a figyelmet arra a több ezer emberre, akik nem pénzintézetekkel kötöttek szerződést, hanem pénzügyi szolgáltatókkal, illetve hitelközvetítőkkel, így kimaradtak a kormányzati, állami segítségnyújtási rendszerből.

Az Országgyűlés hétfői ülése képekben. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Az új szöveg arra kéri fel a kormányt, vizsgálja meg a devizahitelesek megsegítése érdekében hozott intézkedések hatályosulását és szükség esetén kezdeményezze azok módosítását.

A korábbi változatban javasolták a kormánynak, hogy készítsen elő jogszabály-módosítást arról, hogy a pénzügyi szolgáltató, hitelközvetítő társaságoknál legyen elvárás a hitelközvetítők szakirányú felsőfokú végzettsége és meghatározott szakmai gyakorlata. Szintén megfontolásra ajánlották annak lehetőségét, hogy kötelező jogi képviselettel biztosítsák a hitelfelvevők megfelelő információhoz jutását.

Az új tervezet szerint a parlament arra kérné fel a kormányt, hogy vizsgálja meg a pénzintézetek, hitelközvetítő pénzügyi szolgáltatók, ügynöki szervezetek viszonyát, és a hitelfelvevők ezekhez való viszonyát, valamint a pénzügyi szolgáltatás közvetítőire vonatkozó, 2011-től alkalmazandó jogszabályok hatályosulását, illetve szükség esetén kezdeményezze azok módosítását.

Emellett kezdeményezik annak vizsgálatát is, hogy a kormány milyen eszközökkel tudná elősegíteni a hitelpiac szereplőinek a futamidő alatt bekövetkező negatív változások elleni "öngondoskodását", például a hitelfelvevőre megkötött hitelfedezeti biztosítási csomaggal, amely védelmet nyújt a munkahely elvesztéséből adódó pénzügyi nehézségek esetében. A hitelfelvevők információhoz jutása érdekében az új tervezet az Európai Bizottság egyik irányelvének a magyar jogrendbe illesztését, illetve annak vizsgálatát javasolja.

Az új tervezetben is benne maradt, hogy a kormány vizsgálja meg a magáncsőd jogintézményének bevezetését, valamint építse be az általános iskolák felső tagozatai, valamint a középiskolák tananyagába a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok oktatását, a banki tranzakciók minimális követelményeinek megismertetését és fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Nem változott az sem, hogy a PSZÁF-et felkérnék: a hatékonyabb munkavégzés érdekében feladatait hangolja össze a fogyasztóvédelmi, versenyfelügyeleti hatóságokkal, illetve végezzenek közös vizsgálatokat különösen a hitelek árazását illetően, mert több esetben kiderült, hogy jelentősen magasabb a hitelkamat emelkedése, mint azt az országkockázat indokolná. Arra is felkérnék a PSZÁF-et, hogy a vizsgálatok alapján, ha szükséges, javasoljon jogszabályi változásokat.

Korábban:

Az Országgyűlés mai ülésén dönthet újabb vallási közösségek egyházként történő állami elismeréséről, amivel a korábbi tizennégyről harminckettőre bővülhet azok száma. A parlament emellett ismét nekivághat a Malév-bizottság felállításának, majd a korábban tárgyalni kezdett előterjesztések vitáját folytathatja.

A Ház ülése az oktatási államtitkár napirend előtti felszólalásával kezdődhet, Hoffmann Rózsa várhatóan a pénteken lejárt felsőoktatási felvételi határidővel összefüggésben szól majd.

A képviselők a megszokott interpellációs blokk után elsőként a fideszes Rogán Antal javaslatáról dönthetnek, amely szerint a visszajáró adót állampapírban adhatná az állam a cégeknek.

Ezután kerülhet sor a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény módosítására, amelynek során - a korábban elfogadott 14 egyház mellett - 18 vallási közösséget ismerhetnek el egyházként.

A határozathozatalok után ismét napirendre kerülhet a Malév-bizottság létrehozása. Budai Gyula előterjesztése már a parlament előző heti programján is szerepelt, de akkor elmaradt a vita, mivel az elszámoltatási kormánybiztos kedden késő este nem volt jelen, amikor ismertetnie kellett volna javaslatát. Az indítvány szerint az új parlamenti testület a Malév és a Budapest Airport privatizációjának körülményeit, továbbá a csődbe jutott légitársaság korábbi visszaállamosítását vizsgálná.

Az esti órákban korábban tárgyalni kezdett előterjesztések vitája folytatódhat, így ismét terítékre kerül például a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, a Balsai István 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése és a tavaly év végi LMP-s tüntetéshez kapcsolódó közkegyelmi javaslat is.

Olvasóink írták

  • 9. háté 2012. február 27. 20:23
    „"új típusú honfoglalás vette kezdetét" - alpolgármester az IMF-től, legközelebb?
    és a régi is folytatódik!
    --Ha valaki netán összefüggést olvas ki, lát az alábbiakban, az nem a véletlen műve!
    Ángyán: A maffiacsaládok és oligarchák térnyerése miatt mondtam le - Orbán szóba sem állt velem
    "Az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt "maffiahálózat" mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk" - írta a VM lemondott politikai államtitkára a mellette kiálló zöld szervezeteknek.
    teljes mértékben támogat, és amelynek végrehajtására szegődtem, nos ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam "maffiacsaládok", spekuláns nagytőkés "oligarchák" és a volt TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos "zöldbárók" koalíciója jött létre.
    Ez az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt "maffiahálózat" mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk.
    Győri rombolás! - a győri emberek nem számítanak, csak az oligarchia! - piac, műemlék?- keressenek az emberek máshol, ne a mélygarázsban!
    A mélygarázsra nagy igény van Győrben, az erre vonatkozó szakmai ötletpályázat, és annak véleményezése, elbírálása egyértelmű irányt mutatott a kivitelezésre. A további döntések meghozatalában többek között a Győri Építész és Mérnök Műhely ajánlásai és állásfoglalásai domináltak, illetve az illetékes szakbizottságok, a város közgyűlése, és önkormányzati képviselői működtek közre.
    A Győri Építész-, és Mérnök Műhely, a Győr-Moson-Sopron megyei Építész-, és Mérnök Kamara vezető tervezőit foglalja magába. Így kijelenthetjük, hogy a koncepciót széles körben”
  • 8. dorombolok 2012. február 27. 19:11
    „Uraim a melósokkal is annyit törődjenek , mint mással!”
  • 7. Kukac40 2012. február 27. 17:29
    „Az egyházak nagyon gyorsan visszaszerezték, és szerzik a mai napig az ingatlanjaikat. Miért kell támogatmni őket? A nagy múltú keresztény egyház támogatása is nevetséges, de a kis semmitmondó, alapítottam egy egyházat miért kell? Vannak hívei, vannak adományok. Ezek bevételt képeznek, tehát adózzanak ők az országnak. Sem pártot, sem vallást nem szabadna közpénzből fenttartani.”
  • 6. Mankapunka 2012. február 27. 16:20
    „moderálva offtopic”
  • 5. machers 2012. február 27. 15:57
    „Azért a budait kihagynám a Malév-bizottságból:
    http://ecoline.hu/makro/2012/2/25/Szegeny_Budai_Gyula_Erre_a_verciki_nagyon_e_QY62CK”
  • 4. pappe 2012. február 27. 14:52
    „1-hez: "Állami támogatást lenullázni, tartsák el a hívek" Ezzel maximálisan egyetértek!!!!”
  • 3. jóhatudod 2012. február 27. 14:31
    „Meghallgattam a Kndp Lanczerdorfe képviselőasszony felszólalását amiben a mártír Apor püspöknel állítot emléeket. Kiváló méltatása volt a példátmutató életút ismertetése ! Egy nagyszerű történelem óra keretében !
    CSAK AZ NEM VOLT milyen apropó alapján ???? Nem volt olyan évforduló /25,50,75,100 125 / ami aktuálissá tette !!

    Tisztelt Képviselőasszony,Önt azért küldték oda a választói,hogy az életüket befolyásoló problémákban szólaljon meg /áremelések,lassan már elviselhetetlen adó ill. regie terhek, munkahelyteremtés,a devizahitelesk problémája stb,stb /és ne történelemórák megtartására”
  • 2. kerteszb 2012. február 27. 14:09
    „Most jegyzik beeee a békemenetes szektát is!”
  • 1. pozdorja 2012. február 27. 08:28
    „Ezt a számot most megint hogy találták ki? Miért nem 42? Miért nem 1? Miért törődik egyáltalán az állam azzal mennyi egyház létezik? Állami támogatást lenullázni, tartsák el a hívek, mivel csak az az egyház létezik, amelyiknek vannak hívei...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bizottság vizsgálná a Malév és a Budapest Airport privatizációját

Országgyűlési bizottság vizsgálná a Malév és a Budapest Airport (BA) Zrt. privatizációját,… Tovább olvasom