Kisalföld logö

2017. 02. 28. kedd - Elemér 7°C | 15°C Még több cikk.

EU-csúcs: elkezdődött a csúcstalálkozó

Csütörtök délután elkezdődött az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója.
22:03 - Schulz szerint a munkanélküliség elleni fellépésen múlik az uniós intézmények hitelessége

A munkanélküliség elleni fellépésen múlik, hogy az uniós intézmények vissza tudják-e szerezni hitelességüket a közvélemény szemében - vélekedett Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtök este az EU-csúcs megkezdése után tartott sajtótájékoztatóján.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozója hagyományosan az EP-elnökkel való megbeszéléssel kezdődik. A parlamenti elnök ezután sajtótájékoztatót tart, a tagországok pedig immár saját körben kezdik meg az érdemi tanácskozást.

Schulz ezúttal főként az uniós intézményeket sújtó bizalmi válságra, a fiatalok körében tapasztalható nagyon magas munkanélküliségi rátára, valamint a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetés (MFF) ügyére helyezte a hangsúlyt sajtótájékoztatóján.

Úgy fogalmazott, hogy a fiatalok munkanélküliségének visszaszorítását célzó ifjúsági garanciaprogramra az MFF-ben előirányzott hatmilliárd euró csupán "csepp a tengerben". Mint hangsúlyozta, sokkal több pénzre lenne ahhoz szükség, hogy a program célkitűzése megvalósulhasson, vagyis hogy a 25 évnél fiatalabbak a munkanélkülivé válás helyett rendes munkahelyhez, gyakornoki pozícióhoz vagy továbbképzési lehetőséghez jussanak. A hatmilliárdot ezért szerinte rögtön a 2014-ben induló középtávú pénzügyi ciklus elején kellene felhasználni, majd - mivel ez önmagában nem fogja megoldani a problémákat - további forrásokat kell találni.

A sajtótájékoztatón több kérdés is elhangzott azzal kapcsolatban, hogy David Cameron brit miniszterelnöknek hírek szerint nincs ínyére az a megállapodás, amely csütörtök délelőtt született az uniós intézmények vezetői között az MFF ügyében. Schulz elmondta: mindent el fog követni az Európai Parlamentben azért, hogy a kompromisszumos keretköltségvetés megkapja a többségi támogatást. Elismerte, hogy Enda Kennynek, az EU soros elnökségét e hónap végéig betöltő Írország miniszterelnökének nehezebb a dolga, hiszen neki teljes konszenzust kell elérnie.

Schulz megerősítette, hogy a briteknek járó költségvetési visszatérítés kérdésében még egyeztetések folynak. Reményének adott azonban hangot, hogy Cameron nem akarja felborítani a kényes és hallatlanul nehezen megalkotott költségvetési egyensúlyt, amely 908 milliárd euró tényleges kifizetést, illetve 960 milliárd eurós pénzügyi kötelezettségvállalást irányoz elő a 2014-től 2020-ig terjedő, vagyis hét évet átfogó időszakra. Ha az MFF mégis összeomlana - válaszolt egy kérdésre -, akkor középtávú keret hiányában évente kellene újra és újra EU-költségvetést alkotni.

21:41 - Orbán: az EU erősebb lett volna, ha előbb veszi fel Horvátországot is

Az Európai Uniónak érdeke lett volna hamarabb felvenni tagországai közé mind Magyarországot, mind Horvátországot, mert akkor a globális gazdasági válság kialakulásakor sokkal erősebb lett volna pénzügyileg is - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a horvát közszolgálati tévének (HTV) adott, csütörtök este sugárzott interjújában.

A HTV a július 1-jei horvát EU-csatlakozás alkalmából interjúkat készített az uniós országok állam- vagy kormányfőivel, és ezek közül minden este egyet lead az esti híradó után.

Arra a kérdésére, hogy ki volt Horvátország gyors integrációja ellen, a kormányfő kijelentette: az egyes országok soha nem tudják meg, hogy mely országok vannak ellenük. De annak ellenére, hogy voltak ellenzők, végül felvették Horvátországot az unióba.

"Mi mindig az önök felvétele mellett voltunk, és megpróbáltuk meggyőzni azokat, akik ez ellen voltak, vagy vonakodtak igennel szavazni Horvátország tagsága mellett, és végül sikerült" - hangsúlyozta.

Korábban:

Csütörtök délután megkezdődött Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója, amelynek két legjelentősebb napirendi pontja a munkanélküliség elleni küzdelem és az európai gazdaság hosszú távú finanszírozása.

Magyarországot a csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök képviseli, aki érkezésekor a devizahitel-nyújtás korlátozásának módja miatt indult kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó kérdésre így válaszolt: "majd megoldjuk másképp".

A csúcs témái közül a munkanélküliség visszaszorításán belül is a hangsúly a fiatalok munkanélküliségének csökkentésén van, amely szorosan összefügg az úgynevezett ifjúsági garancia megvalósításával. Ez szavatolná, hogy minden 25 év alatti uniós állampolgár az iskola elhagyását vagy a munkanélkülivé válást követő négy hónapon belül gyakornoki helyet, állást vagy továbbtanulási, képzési lehetőséget kapjon.

Az uniós állam- és kormányfőknek címzett hagyományos meghívó levelében Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke azt írja: azt szeretné, hogy kézzelfogható eredményeket sikerüljön elérni a munkanélküliség elleni fellépésben.

"Fel kellene gyorsítani az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, fel kellene állítani az ifjúsági garanciára vonatkozó terveket, minden erőforrást mozgósítani kell a fiatalok mobilitásának növelése érdekében"- írta Van Rompuy.

A gazdaság finanszírozásával kapcsolatban befektetési akcióterv létrehozását sürgeti. A pénzügy stabilitás javul, de a közpénzügyek helyreállítása és a versenyképesség növelése továbbra is fontos - áll a levélben. A gazdaság, főleg a kis- és közepes vállalkozások finanszírozásának lehetőségeiről az Európai Beruházási Bank és az Európai Bizottság elnöke is ismerteti majd elképzeléseit, a vitán pedig az Európai Központi Bank elnöke is részt vesz - derül ki a meghívóból.

A bizottság szerdán mutatta be erre vonatkozó javaslatát. Brüsszel azt szeretné, hogy jöjjenek létre úgynevezett Európai Hosszú Távú Befektetési Alapok, amelyek kizárólag olyan vállalkozásoknak nyújtanának befektetési támogatást, amelyeknek hosszú távon van szükségük külső forrás bevonására. Ezek az alapok infrastrukturális, közlekedési vagy például a fenntartható energia terjedését szolgáló projektek finanszírozásában vehetnének részt, illetve olyan, "nem likvid" eszközökbe fektethetnének, amelyeket nehéz áruba bocsátani. Emellett a befektető nem gondolhatná meg magát, nem vonhatná ki a pénzét a projektből, kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy azt meghatározott ideig, például a befektetést követő 10 évig nem vonja ki a projektből. Ezért a javaslat ellentételezésként likviditási kamatfelárat vagy folyamatos részesedést, afféle kötelező osztalék kifizetését írná elő a befektetés által megtermelt bevételből, ez járna a befektetőnek azért, hogy pénzét hosszú távra, nem likvid eszközbe fekteti.

A csúcstalálkozóra érkezve Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy a gazdaságpolitikák erőteljesebb összehangolását tartja szükségesnek, amire Franciaországgal közösen Berlin már több javaslatot is tett. "A cél az, hogy javítsuk versenyképességünket a világszintű kihívásokkal szemben, és nem az, hogy újabb és újabb alapokat hozzunk létre" - hangoztatta a német kancellár.

A francia elnököt a Brüsszel által Párizzsal szemben megfogalmazott bírálatokról faggatták az újságírók, Francois Hollande a többi között kijelentette: a nyugdíjreformot például nem azért kell végrehajtani, mert azt Európa kéri, hanem mert már jó ideje megbomlott a rendszer egyensúlya, igazságtalanságok jöttek létre, amelyeket korrigálni kell

"Azért hajtunk végre nyugdíjreformot, mert az jót tesz a pénzügyeinknek, és szükséges az eljövendő nemzedékek szempontjából" - mondta Hollande, aki a bankszanálásról és az unió hétéves keretköltségvetéséről létrejött megállapodást is üdvözölte, mondván: az első megvédi a megtakarításokat és az adófizetőket attól, hogy olyan válság terheit viseljék, amelyért nem ők a felelősek, utóbbi pedig lehetővé teszi a fiatalok foglalkoztatásának elősegítését.

"Azt szeretném, hogy ez egy jó csúcstalálkozó legyen, ahol előre tudunk lépni a fiatalok foglalkoztatása, a gazdaság finanszírozása és a növekedésösztönzés terén is, mert az európaiak ezt várják el"- húzta alá a francia államfő.

David Cameron a hétéves keretköltségvetéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a februári alkutól nem lehet eltérni. A brit miniszterelnök szerint Brüsszelnek is azt kell tennie, amit London már megtett: ellenőrzés alá vonni a költéseket és "addig nyújtózkodni, ameddig a takaró ér".

"Versenyképesebbnek kell lennünk, meg kell szabadulnunk egyes szabályozásoktól, hogy megkönnyítsük a vállalatoknak a munkahelyteremtést. Ezt csináljuk Nagy-Britanniában, ezt kell csinálni Brüsszelben is" - szögezte le David Cameron.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Trafik: a többség szerint elsősorban politikai szempontok döntöttek

A Medián legutóbbi felmérése során megkérdezettek 68 százaléka szerint a kormány elsősorban… Tovább olvasom