Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

Csökken a lakásvásárlás utáni illeték?

Tízmillió forintig terjesztené ki a legalacsonyabb illetéksávot, az ingatlan vételára után számított 2 százalékos fizetési kötelezettség felső határát a kormány. Az újításra 2003 decemberét követően kerülhetne sor. Az ingatlanszakértők többsége szerint ez nem fogja fellendíteni a piacot.
Régi elmaradást pótol a kormány akkor, amikor azt ígéri: csökkenti az ingatlanok vétele utáni illetékeket. Évek óta rendkívül aránytalan ugyanis a vásárlások és cserék után fizetendő kötelező teher mértéke. A rendszert ugyanis akkor alakították ki, amikor a lakások, házak ára még jóval elmaradt a mostanitól.

Jelenleg a lakásvásárlónak az ingatlan vételára után 4 millió forintig 2 százalékot kell fizetnie az államnak, míg e fölötti összeg esetén 6 százalék a teher. Így például egy 10 millió forintos otthon esetén az első 4 millió forintra 2 százalékot, azaz 80 ezer forintot, a fennmaradó 6 millió forint után pedig 6 százalékot, azaz 360 ezer forintot számítanak fel. Így összesen 400 ezer forintos csekkre számíthat az illetékhivataltól az újdonsült lakástulajdonos. Ez a lakásvásárlók pénztárcájához mérten gyakorta szinte elérhetetlen ingatlanárak esetén újabb tartozást s részletfizetési kedvezménnyel is újabb havi magas összegű törlesztést ró a vevőre.

A legalacsonyabb illetékkategóriát kiterjesztenék a 10 millió forintos értékhatárig a tervek szerint. Így tehát egy ilyen értékű ingatlan esetén 200 ezer forintot kellene fizetni, szemben a jelenlegi 400 ezer forinttal. A 10 millió forintos határt az indokolja, hogy ekkora összegből már kigazdálkodható egy átlagos méretű lakás — magyarázta lapunknak Horváth Csaba. Az Országgyűlés lakásügyi albizottságának vezetője szerint egy 1,5 szobás, 45-50 négyzetméteres ingatlan iránti igény pedig egyáltalán nem tekinthető túlzónak, azt tehát méltányolni kell az illetékrendszerben is. A lakásügyi kormányzat azonban mindenképpen szeretné megakadályozni a viszszaéléseket, így feltehetően korlátozásokat szabnak majd meg a kedvezményes igénybevétel gyakoriságát illetően.

Így mindenki csak bizonyos időközönként élhetne az alacsonyabb illetékszámítás lehetőségével, üzletszerű eladások után nem lehetne csökkentett illetékhivatali számlával kalkulálni.

A beígért illetékcsökkentés azonban jövő évtől nem, csak azt követően várható. Horváth Csaba költségvetési okokból legkorábban 2003 decemberében lát esélyt az intézkedés bevezetésére. Így várhatóan a 2004. január 1-je után vásárolt otthonok esetén számítanák az új rend szerint az illetékkötelezettséget.

Az elmúlt két évben olyan mértékben megemelkedtek az ingatlanárak, hogy tarthatatlanná váltak a korábbi határok — ebben szinte mindenki egyetért. Abban is egyetértenek az ingatlanszakértők, hogy 2002-ben nem tekinthető reálisnak a 4 milliós ingatlanár, s ezt követnie kell az illetékek mértékének is. Az illeték alsó sávjának értékhatárát úgy kellene kijelölni, hogy egy átlag család átlag lakásának értékében szabják meg az illetékhatárokat — vélik a legtöbben. Ma ehelyett ez úgy alakul, hogy egy hozzávetőlegesen 12 millió forint értékű otthon esetén 560 ezer forintot emészt fel ez a járulékos teher.

— A vagyonszerzési illeték ugyan adónak minősül, speciális azonban abban a tekintetben, hogy érte bizonyos értelemben ellenszolgáltatást kellene nyújtania az államnak. Ezt a kötelességét azonban nagyon gyengén teljesíti, az ingatlan-nyilvántartás nem igazán megfelelően működik — mondta Csontos Péter jogász. Fontos azonban, hogy illetéket nemcsak a vétel, hanem a csere után is fizetnie kell a lakástulajdonosnak, sőt az értékkülönbözet után akkor is, ha otthonának értékesítését követő egy éven belül új ingatlanra tesz szert.

A könnyítés sokak számára kedvezőbbé teszi a lakáshoz jutást, nem várnak azonban túlzott fellendülést az ingatlanpiacon a szakértők. Csontos Péter úgy véli, bizonyos, hogy az 5-10 százalékos illetéknek visszatartó ereje van ugyan, a forgalomra azonban csak áttételesen lesz hatása.

Egy tízmilliós ingatlan esetén kalkulált 240 ezer forint fontos megtakarítás, nem ez az összeg motiválja azonban a lakásvásárlást a Biggeorges International vezérigazgatója szerint. Salamon Adorján úgy véli, a rendszer bevezetésekor a 4 millió forintos sáv kijelölésével még az átlag családok által vásárolt lakások zöme beleesett a kedvezményezett körbe, hiszen egy panellakást akkoriban 1,5 millió forintért meg lehetett vásárolni. S bár feltehetően hasonló célokat tűz ki az illetékcsökkenéssel a kormányzat, azt nem fogják elérni. Tapasztalataik szerint ugyanis fő célterületükön, Budapesten és Pest megyében 15-18 millió forintos átlagáron értékesítik a lakásokat. Ahhoz tehát, hogy túlnyomó részt ebbe a sávba essenek a vételek és eladások, 25 millió forintban kellene megjelölni a kétszázalékos sáv felső határát. Ezt pedig a kormány értelemszerűen nem fogja megtenni — tette hozzá a vezérigazgató.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Miniszteri vélemény az agráriumról

Rendkívüli jelentőséggel bír a jövő évi agrártámogatási rendszer az európai uniós csatlakozás… Tovább olvasom