Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 22°C Még több cikk.

Bicikliút a bezárt vasút helyén?

Hiller a pedagógusbérek kapcsán kérdezte Hoffmann Rózsát. Az LMP nem érti Répássy 2011 januári e-mailjét. Az állam tényleg meg akarja venni az E.ON-t.
8. rész: A határozathozatalokat követően a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011-es költségvetésének végrehajtásáról kezdtek vitát a képviselők hétfő este.


Huszonkét százalékkal több bevétele volt az NMHH-nak tavaly
A tervezett 29,3 milliárddal szemben 35,9 milliárd forint bevétele volt 2011-ben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, ez 22 százalékkal több, mint a tervezett - mondta Ékes István, a költségvetési és számvevőszéki bizottság előadója az NMHH 2011-es költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában.
Ismertetése szerint a takarékos gazdálkodás miatt 17,1 milliárd forint kiadás keletkezett. A maradványt, amely mintegy 10,9 milliárd forint, a digitális átállásra fordítja az NMHH.
A médiatanácsnál 1,7 milliárdos többlet keletkezett, ezt a pályáztatásra tervezett összegek emelésére fordították.
Cser-Palkovics András (Fidesz) a vitában elismételte a fontosabb számokat, majd jelezte: kulcskérdés, hogy a digitális átállás milyen formában megy végbe, ezért is fontos, hogy erre a feladatra különíti el az NMHH a maradványokat.
Baja Ferenc (MSZP) szánalmasnak nevezte a beszámolót, mondván, az olyan, mint egy költségvetési számadás, és nem szól arról, hogy az NMHH a rá bízott vagyonnal hogyan gazdálkodott. Jelezte, hogy a teljes infokommunikációs vagyonnal az NMHH rendelkezik.
Frakciótársa, Mandur László azt hangsúlyozta: az elfogadható az lenne, ha a zárszámadást együtt vizsgálnák a hatóság hírközlési és médiapiacon végzett munkáját összegző jelentéssel. Emlékeztetett, hogy a parlament előbb szavazta meg az NMHH költségvetését, mint az új médiatörvényt, így többször improvizálni kellett.
Nyikos László (Jobbik) szerint félreértésen alapulnak Baja Ferenc megállapításai, mert pénzügyi beszámolóról van szó. Hangsúlyozta, hogy súlyos mulasztás terheli az Országgyűlést azért, mert a törvény nem rendelkezik arról, hogy az adatokat auditálni kell. Ennek ellenére a szervezet egy könyvvizsgálóval elvégeztette ezt a feladatot - tette hozzá.
Karácsony Gergely (LMP) azt mondta, nem vonja kétségbe, hogy a pénzt az NMHH és a médiatanács jogosan használta fel, de nemmel fognak szavazni, mert az Országgyűlésnek nincs jogköre vizsgálni azt, hogy a számok mögött milyen teljesítmény van.
Ez követően az ülést levezető elnök lezárta az általános vitát.


7. rész: A képviselők hétfő este végleges formába öntötték az új hulladéktörvényt, emellett döntöttek arról is, hogy a megyei múzeumok és könyvtárak visszakerülnek a megyeszékhelyekhez.

Elfogadták az MTA 2009-es és 2010-es beszámolóját
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2009-ben 37,6 milliárd forintos, míg 2010-ben 35,5 milliárd forintos költségvetési támogatást kapott - derül ki a köztestületet valamint kutatóhálózatot is fenntartó intézmény jelentéséből, amelyet 328 igen, 16 nem ellenében és 8 tartózkodással fogadott el az Országgyűlés.
A kutatóhálózatban 2010-ben csaknem négyezer-ötszázan dolgoztak.
A jelentésben az is olvasható, hogy a hazai kutatóintézményekben 2002 és 2011 között egyesül az akadémiai kutatóhálózatban nem volt lehetőség a kutatási infrastruktúra jelentős fejlesztésére. A gépek és a berendezések használhatósági foka 2003 óta folyamatosan csökken, 2010-ben mindössze 15-20 százalékos volt. Ennek ellenére a kutatóhálózat publikációs teljesítménye 2009-ről 2010-re emelkedett, ekkor mintegy 7250 cikk jelent meg magyar szerző részvételével.
A magyar kutatók itthon tartására, valamint a már külföldön dolgozók hazacsábítására 2009-ben indult el az Akadémia Lendület-programja. Az első évben öt, míg a másodikban hét fiatal tudós kapott lehetőséget arra, hogy Magyarországon alakítson ki kutatócsoportot.
A beszámoló szerint az MTA fontos közfeladatoknak is eleget tesz: a 2010-ben bekövetkezett kolontári vörösiszap-katasztrófa után kutatói azonnal támogatást nyújtottak a kormány számára. A jelentés beszámol még az Akadémia terveiről, valamint a 2009-es és 2010-es év magyar tudományos sikereiről is.

Jövőre visszakerülnek a megyeszékhelyekhez a megyei múzeumok és könyvtárak
Elfogadta az Országgyűlés a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosítását, amely szerint 2013. január 1-jétől visszakerülnek a megyeszékhelyekhez a megyei múzeumok és könyvtárak, amelyeket a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló 2011-es törvény helyezett állami tulajdonba 2012 januárjától.
Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének előterjesztését 244 igen, 46 nem ellenében és 55 tartózkodással fogadták el a képviselők.
A törvénymódosítás szerint a megyei könyvtárak, valamint a megyeszékhelyeken lévő múzeumok és ott működő tagintézményeik a feladat ellátásához rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek egyidejű átadásával a megyeszékhelyek fenntartásába kerülnek.
Azok a nem megyeszékhely megyei jogú város területén lévő muzeális intézmények, amelyek 2012. december 31-én a megyei múzeumi szervezetek tagintézményeként működtek, jövőre a székhely szerint illetékes települési önkormányzatok fenntartásába kerülnek.
Törvénymódosítás a közművelődési területet is érinti, eszerint a megyei közművelődési szakmai tanácsadás, szolgáltatás a kultúráért felelős miniszter irányítása alá kerül.

Elfogadták az új hulladéktörvényt
Az Országgyűlés elfogadta a hulladékról szóló törvényt is, 288 igen, 55 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett.
A jogszabály indoklása szerint a központi hatósági árszabályozás 2014. január 1-jével történő bevezetésével a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak nonprofit tevékenységként lehessen végezni. A jogszabály alapján tehát 2014. január 1-jétől csak olyan nonprofit szervezetek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyek szerződést kötöttek a települési önkormányzatokkal.
A tervek szerint tehát 2014-től egységesen állapítják meg a szemétszállítási díjakat. A fizetendő díjakat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével kell meghatározni, az energiahivatalnak minden év szeptember 30-ig kell megküldenie a díjmegállapítással és -változással kapcsolatos javaslatát.
A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a hulladéklerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik majd 2016-ig. A befolyt összeget a vidékfejlesztési tárca hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja.
A parlament határozathozatalai végén döntött arról is, hogy a Kukorelly Endre LMP-s parlamenti mandátumát megkapó Lengyel Szilvia az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságában is elfoglalhatja a volt ellenzéki képviselő helyét.

Az MTI felvételei.
6. rész: Az Országgyűlés hétfői határozathozatalai során egyebek mellett döntött a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó új ombudsmanhelyettes személyéről, továbbá több pénzügyi tárgyú törvényjavaslatot is elfogadott.

Ombudsmanhelyettessé választották Szabó Marcelt
Az alapvető jogok biztosának helyettesévé választotta Szabó Marcelt a parlament. A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes megválasztását 335 képviselő támogatta a titkos szavazáson, hatan ellene szavaztak, két voks érvénytelen volt.
Szabó Marcel nemzetközi jogászt az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté jelölte a tisztségre, miután a korábbi ombudsmanhelyettes, Fülöp Sándor - aki 2008-tól az új alkotmány hatályba lépéséig a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa volt - 2012. szeptember 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről.
Szabó Marcel mostanáig a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos volt, ő vezette a Bős-Nagymaros ügyében Szlovákiával folytatott egyeztetéseken a magyar tárgyalódelegációt.

Egyszerűbben kaphat állami forrásokat az Eximbank és a Mehib
Az állami készfizető kezességvállaláson túlmenően nem kell további biztosítékot adnia a jövőben a Magyar Export-Import Banknak (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosítónak (Mehib) a forrásbevonáshoz.
A képviselők 292 igen szavazattal, 43 nem ellenében és 9 tartózkodás mellett fogadták el Dióssi Csaba fideszes képviselő erről szóló javaslatát.
A kormánypárti politikus indoklásában előterjesztését azzal indokolta, hogy az előírások egyszerűsítésével az Eximbank és a Mehib ezentúl hatékonyabban vonhat be állami forrásokat.

Uniós szabályokhoz igazították az emisszió-kereskedelem akkreditálási rendjét

A jövőben a Nemzeti Akkreditáló Testülethez (NAT) kell fordulniuk az emisszió-kereskedelemben részt vevő hitelesítő szervezeteknek az Országgyűlés hétfői döntése értelmében.
A képviselők 295 igen szavazattal, 53 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadták el Németh Lászlóné fejlesztési miniszter azon előterjesztését, amely az Európai Unió emisszió-kereskedelmi (EU ETS) rendszerében 2013. január 1-jétől bekövetkező változásokhoz igazítja a NAT működéséről szóló jogszabályt.
A miniszter javaslata indoklásában emlékeztetett: az EU ETS rendszerben új időszak kezdődik jövőre, ami az abban részt vevő hitelesítő szervezetek szabályozásának megváltoztatásával jár.

Újabb pénzügyi tárgyú törvénymódosításokat fogadott el a parlament
Tizenhét pénzügyi tárgyú törvényt is módosított az Országgyűlés, ezek közül a biztosítási törvény és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény módosítása érinti leginkább közvetlenül a fogyasztókat.
A törvény minősített többséget igénylő részeit 269 igen, 38 nem és 48 tartózkodás, az egyszerű többséget igénylő részeket pedig 261 igen, 38 nem és 47 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A biztosítási törvény módosítása az uniós gender-irányelv magyar jogba való átvételét tartalmazza.


5. rész: A vörösiszap-katasztrófa áldozatainak kárpótlásáról, az állami elbocsátásokról, a Safarov-ügyről és a kerékpárutak építésérők is szó volt az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén. A kérdések során a társasházak törvényességi felügyeletéről, az E.ON megvásárlásáról és a tanyaprogramról is szó volt.

MSZP: még mindig van kit kárpótolni az iszapkatasztrófának után
Pál Béla (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a vörösiszap-katasztrófa után két évvel még mindig az alapkezelőnél "hever" több mint egymilliárd forint a károsultak támogatására, miközben egy civil egyesület a másodlagos károsultak segélyezéséért küzd, vagyis azokért, akiknek a házaiban a helyreállítás miatt a településre érkező teherautók tettek kárt.
Arra kérdezett rá: kapnak-e kormányzati kártérítést a másodlagos károsultak?
Tállai András államtitkár kiemelte, hogy több mint 38,5 milliárd forintot fordított eddig az állam a tragédia utáni helyreállításra vagy támogatásra. Közölte ugyanakkor, hogy a képviselő feltevése akkor lenne hiteles, ha kifejtené: mit ért másodlagos káron. Akár pénzben támogatást, akár új házat, akár ingatlanjuk felújítását kérhették az ott élők - hangsúlyozta, emellett agrárágazati kárenyhítésre is jelentős forrásokat fordítottak.
Közölte azt is, csaknem négyszáz szerződés alapján fizettek támogatást másodlagos károkra.

A Jobbik a közszférában tervezett elbocsátást bírálta
Balczó Zoltán (Jobbik) a közszolgák elbocsátásáért bírálta a kormányt. A jövedelmi viszonyokról szólva kijelentette: a bérbefagyasztással a jelenlegi kormány ugyanúgy jár el, mint a korábbi kabinet, amelyet épp ezért bírál a Fidesz.
A pedagógusok béremelésének elhalasztásához azt fűzte hozzá: 2008 óta jelentősen, több mint 20 százalékkal csökkent a tanárok reálkeresete.
Szatmáry Kristóf államtitkár azzal érvelt: Magyarországon a közszférákban dolgozók aránya magasabb, mint a környező országokban, a magyar bürokrácia túlnő az ország eltartóképességén.
A legkevésbé fájdalmas megoldásnak nevezte, hogy létszámstopot vezetnek be, amelynek keretében a nyugdíjazottak helyére sem vesznek fel senkit. Mindez olcsóbb és hatékonyabb államot eredményez - mondta.

Az LMP a transzparens eljárást kérte számon a Safarov-ügyben
Ertsey Katalin (LMP) a transzparens eljárást kérte számon az azeri baltás gyilkos kiadatásának ügyében, miután iratbetekintésen átnézte az ügy kormányzati dokumentumait az igazságügyi tárcánál. Mint mondta, ekkor bukkant egy e-mailre, amelyet Répássy Róbert államtitkár írt kollégáinak 2011 januárjában és amelyben az szerepel: "a kormány döntést hozott Safarov-ügyben".
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes közölte: az eljárás attól transzparens, hogy a képviselő az összes iratot átnézhette. Mint mondta, az említett kormányülésen részt vett, ahol valószínűleg egy informális megkeresésre született válasz. "A formális kérdésre született formális választ már többször megtárgyaltuk a parlamentben" - tette hozzá.
Tájékoztatása szerint Répássy Róbertnek azért volt szüksége az információra, mert az Európa Tanács ülésein általában ő képviseli az országot, és itt rendszeresen szóba került a kérdés.

A Fidesz az elhagyott vasútvonalakon építene kerékpárutat
Zsiga Marcell (Fidesz) arra volt kíváncsi, a bezárt vasútvonalak átalakíthatók-e kerékpárutakká. Emlékeztetett arra, hogy bár a kormány a korábban több vonalat is megnyitott azok közül, amelyeket elődje zárt be, de arányaiban még kevésnek ítélte ezen intézkedéseket.
Fónagy János államtitkár fontosnak tartotta, hogy a kerékpárutakat az autóutaktól távol létesítsék, és a rekreációs célú útvonalak jelentőségét is kiemelte.
A konkrét kérdést a Nemzeti Közlekedési Stratégia is tartalmazza - mondta -, ezért vizsgálni fogják a lehetőséget, és ezek eredményének függvényében döntenek a fejlesztésekről.

MSZP: mikor kapnak törvényességi felügyeletet a társasházak?

Az első kérdést feltevő Pál Tibor (MSZP) azt akarta megtudni, hogy a kormány mikor hozza létre a társasházak működésének törvényességi felügyeletét és ha ez megtörténik, akkor melyik hatóságra akarják bízni a feladatot.
Szatmáry Kristóf államtitkár azt felelte, hogy a társasházak alanyi jogon dönthetnek arról, hogy jogviták során bírósághoz fordulnak-e. Más állami hatóságnak nem lehet felügyeleti jogkört adni a társasházak felett - hangsúlyozta.

Jobbik: az állam valóban meg akarja venni az E.ON-t?

Bertha Szilvia (Jobbik) aggodalmának adott hangot, hogy az állam valóban vissza akarja-e vásárolni az E.ON-t és ha igen, akkor honnan teremtik elő az ehhez szükséges forrásokat. A Jobbik szerint ha valóban vissza akarják vásárolni a céget, akkor azt minél hamarabb meg kell tenni - mondta a képviselő, aki szerint meg kell akadályozni, hogy az energiaszolgáltatótól dolgozókat bocsássanak el.
Szatmáry Kristóf kijelentette, a vásárlást az árak versenyképesebbé tétele, az importfüggőség csökkentése és a hazai energiabiztonság növelése miatt tervezik. A szándék komoly, de a részletekre - a folyamatban lévő tárgyalások miatt - egyelőre nem tudott kitérni.

A tanyafejlesztési programról kérdezett a Fidesz

Balogh József (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy hogyan alakult a tavalyi nemzeti tanyafejlesztési program megvalósítása.
Budai Gyula államtitkár hangsúlyozta, hogy tavaly egymilliárd, idén pedig másfélmilliárd forintot biztosítanak a programra. 2011-ben 206 pályázat érkezett be, idén pedig 240 résztvevője van a programnak - közölte.


4. rész: A fővárosi Játékszín eladása, a devizahitelesek megsegítése, a Gripen-beszerzés és Braun Róbert Simor Andrásnak adott tanácsai is napirendre került a parlamentben a hétfői azonnali kérdések során.

MSZP: hogy vehették meg a Játékszínt?
Hiller István (MSZP) azt akarta megtudni, hogy hogyan vehette meg egy "tehetséges színész" három társával együtt 3,1 millió forintért a Játékszín Kft-t. A politikus, aki példaként említette, hogy ez egy közepesen használt autó ára, feltette a kérdést, hogy lehetett ekkora összegért eladni a színházat.
L. Simon László kulturális államtitkár leszögezte, hogy a fővárosnak lehetősége lett volna átvenni az intézményt, de nem élt ezzel. Hozzátette, hogy a magyar államnak a színházi élet "zászlóshajóit" kell fenntartani, például az Operaházat, a Nemzeti Színházat vagy a Nemzeti Táncszínházat.
Hangsúlyozta, hogy a Játékszín régóta nem tartozik a kulturális tárca hatáskörébe, az azt működtető céggel szemben végelszámolási eljárás folyt. Németh Kristóf színész a tudtuk nélkül kereste meg vásárlási szándékával az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt-t. Mivel a cég 25 millió forint alatti értéket képviselt, ezért az ügyben nem kellett pályázatot kiírni - mondta. A cégnek nincsen vagyona, a Játékszín épületét bérli, ezért a magyar adófizetők is jól jártak, amikor egy végelszámolás alatt lévő cégért befolyt 3,1 millió forint - tette hozzá.

A devizahiteleseknek kért segítséget a Jobbik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólította a kormányt, hogy lépjen a devizahitelesek érdekében, mert amit eddig tettek "az semmire sem volt elég". A hitelek részleges forintosítása "valamilyen úton-módon kisiklott", az árfolyamgát nem akadályozza meg, hogy a pénzintézetek játszadozzanak a hitel alapkamatával, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. eddig összesen nyolc lakást tudott megvásárolni - sorolta.
Felhívta a figyelmet, hogy eközben magánemberek viszont pereket nyertek a pénzintézetek ellen. Feltette a kérdést, hogy a kormány miért a Bankszövetséggel tárgyal, miért nem az alulról jövő civil kezdeményezés képviselőivel.
Cséfalvay Zoltán azt mondta, a kormányzat álláspontja szerint olyan megoldást kell készíteni, amelyik a terhek megosztásán alapul, a kormányzat által kidolgozott konstrukciók pedig az adósok, a pénzintézetek és az állam közös teherviselésére épülnek.
Az államtitkár egyúttal óriási eredménynek nevezte, hogy a lakosság devizahitel-állományát 5.600 milliárdról 4.200 milliárd forintra sikerült csökkenteni a végtörlesztéssel. Hozzátette, az év végéig akár a jogosultak fele is élhet az árfolyamgáttal.

LMP: nyissák újra a nyomozást a Gripen-ügyben!
Jávor Benedek az LMP frakcióvezetője arról beszélt: 11 éve döntött az Orbán-kormány a Gripen vadászrepülőgépek megvásárlásáról és azóta nem lehet tudni, hogy miért ezt a típust választotta a kormány. Szerinte a külföldi nyomozások és a tényfeltáró újságírók munkája miatt "egyre tisztább a kép", és ez egy "súlyosan korrupciógyanús ügy". Az ellenzéki politikus szerint egyedül Polt Péter legfőbb ügyésznek nem jutott még eszébe, hogy kikérje az osztrák, brit és svéd nyomozati anyagok, hogy kiderítse: történt-e korrupció a Gripen-beszerzések kapcsán.
Polt Péter legfőbb ügyész válaszában leszögezte: a svéd ügyészség 2009-ben bűncselekmény hiányában lezárta az ottani nyomozást. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország többször felajánlotta: információt szolgáltat és kér, valamint hajlandó részt venni az egyeztetéseken is, erre azonban egyetlen más ország sem tartott igényt. Hangsúlyozta: a svéd legfőbb ügyész 2010 áprilisában kijelentette, nincs magyar szál az ügyben, de ha találnak ilyet, akkor Svédország azonnal elküldi az információkat. Ez azonban azóta sem történt meg, így Magyarországnak nincsen sem oka, sem joga, hogy más országhoz forduljon az ügyben - mondta a legfőbb ügyész.
Jávor Benedek viszonválaszában hangsúlyozta: a korábbi svéd főügyész egyértelmű nyilatkozatokat tett arra, hogy igenis vannak magyar vonatkozású részei a svéd nyomozásnak és ezt utódai sem cáfolták. Szerinte újra kellene nyitni a nyomozást és ki kellene kérni a nyomozati anyagokat.
Polt Péter viszonválaszában leszögezte: erre a nem adnak felhatalmazást a jelenlegi jogszabályok. Hozzátette: a svéd legfőbb ügyész panaszkodott arra, hogy a sajtóban nem teljesen korrekt információk jelentek meg. Hangsúlyozta azt is, hogy az osztrák és brit hatóságokat is megkeresték korábban, amelyek megerősítették, hogy nincs magyar szál az ügyben.

Fidesz: tudott-e Simor András Braun Róbert MSZP-tagságáról?

Balla György a Fidesz frakcióigazgatója Simor Andrástól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől azt kérdezte: mióta tudja a jegybank elnöke, hogy tanácsadója Braun Róbert több mint egy éve az MSZP tagja és Mesterházy Attila MSZP-elnök személyes tanácsadója is. Szerinte ha Simor András Braun Róbert tanácsaira hallgatott, akkor nem az ország érdekeit védte, hanem "az MSZP szekerét tolta". Ha pedig tudta, akkor miért nem érezte ezt összeférhetetlennek?
Simor András válaszában leszögezte: a jegybank-törvény nem tiltja, hogy az MNB alkalmazottjai párttagok legyenek, az alaptörvény pedig magában foglalja a gyülekezési jog szabadságát. Hangsúlyozta: az MNB nem tart és nem tarthat a munkavállalóiról ilyen adatokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy Braun Róbert az egyéb munkavégzésére irányuló jogviszonyára nem tett bejelentést, pedig ezt a vonatkozó törvények alapján meg kellett volna tennie.
Balla György szerint ha Simor András megfogadta a tanácsát, akkor az MSZP szekerét tolta, ha pedig nem fogadta meg, akkor fölöslegesen költötte a tanácsokra az adófizetők pénzét.
Simor András kiemelte: rengeteg tanácsot meghallgat, hogy mit fogad el, az az ő "józan ítélőképességén" múlik.

Képek az Országgyűlés október 8-ai plenáris üléséről

3. rész: A vértesi erőmű állami támogatásáról, a miskolci Avas lakótelep egyes társasházainak nehéz helyzetéről, a polgárőrségek támogatásáról és az önálló határőrség visszaállításáról interpelláltak hétfőn a képviselők az Országgyűlésben.

MSZP: megkapja-e a vértesi erőmű az állami támogatást?
Lukács Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy két éve lépett hatályba egy európai uniós határozat, amely szerint az Európai Bizottság egyedi döntése alapján állami támogatást lehet adni a versenyképtelen szénbányáknak, így a vértesi erőműnek is. Információi szerint azóta már a 10 milliárd forintot is elérte az az összeg, amelyet a lakosságtól az áramszámlákon keresztül az úgynevezett szénfillérekkel összegyűjtöttek, ezt azonban az Európai Bizottság döntése hiányában nem lehet kifizetni az erőműnek.
A szocialista képviselő azt kérdezte, mit tud tenni a kormány ebben az ügyben, miért nem lehet már két éve "kicsikarni" az Európai Bizottság egyéni döntését, illetve, hogy a begyűjtött összeget lehet-e más célra használni?
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kijelentette: a kormány mindet megtesz annak érdekében, hogy a 2011 óta folyó konzultáció befejeződjön és minél előbb megszülessen az egyedi határozat. Az államtitkár szerint a tárgyalások jól haladnak az Európai Bizottsággal. Fónagy János hangsúlyozta: a bizottság hozzájárulása után a vértesi erőműnek összesen 44 milliárd forintot tudnak majd kifizetni.
A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés többsége, 182 igen, 44 nem és 32 tartózkodással igen.

Jobbik: kapnak-e állami segítséget a nehéz helyzetben lévő avasi társasházak
Egyed Zsolt (Jobbik) azt kérdezte, kapnak-e állami segítséget Miskolcon azok az avasi társasházakban elő tisztességes, becsületes emberek, akik azért kerültek nehéz helyzetbe, mert a korábbi fészekrakó programban résztvevők után kell kifizetniük a felhalmozott rezsi- és közösköltség-tartozásokat.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Miniszter államtitkára szerint a kormány a jogszabályi környezet hatékonyságának növelésével, a rezsiköltségek féken tartásával és a munkahelyteremtéssel akar segíteni az átmenetileg nehéz helyzetbe került lakóközösségeken. A jogszabályváltozások közül kiemelte, hogy az adós már nem tudja a behajtási eljárás megindítását megakadályozni és felgyorsultak a fizetési meghagyási eljárások is, valamint kibővült a lakásfenntartási támogatási rendszer, amelyben több mint 420 ezer háztartás vesz részt. Az államtitkár közölte: bízik abban, hogy a helyi problémára helyi megoldás születik.
A jobbikos politikus nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés többsége, 189 igennel, 68 nemmel és 13 tartózkodás mellett megszavazta azt.

MSZP: a kormány csak szavakban támogatja a polgárőrségeket
Harangozó Tamás (MSZP) azt kérdezte, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a polgárőrségek támogatása reálértéken szinten maradjon, illetve tesznek-e annak érdekében, hogy a polgárőrség mentesüljön a cégautó-adó alól.
A politikus szerint ugyanis a polgárőrségek kormányzati támogatása csak szavakban valósul meg, mert az állami támogatás utoljára 2010-ben, a szocialista kormány döntése alapján emelkedett. Bírálta, hogy Országos Polgárőr Szövetségnek a csökkenő támogatásból kell megvalósítani az új polgárőr igazolványok kiadását.
Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában leszögezte: a kormány elkötelezett a polgárőrség támogatása mellett, és stratégiai partnerként tekint a polgárőrökre. Emlékeztetett arra, hogy a polgárőrség első költségvetési támogatását 1999-ben, az első Orbán-kormány idején kapta meg, a legnagyobb összegű támogatást pedig 2011-ben és 2012-ben fizették ki, 700-700 millió forintot.
Az igazolványok kiadásával kapcsolatban kiemelte, hogy ezt általános illeték nem terheli, ezért nem jelent költséget a polgárőröknek.
A képviselő nem fogadta el a választ, viszont a képviselők 192 igen szavazattal, 84 ellenében megszavazták azt.

Jobbik: továbbra sincs szükség önálló határőrségre?

Mirkóczki Ádám (Jobbik) az utóbbi időszak határrendészeti statisztikáját sorolva azt kérdezte, felmerült-e a kormányban, hogy visszaállítsák az önálló határőrséget. A politikus szerint ugyanis a déli határunk "egy átjáróház".
Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint nem merült fel a határőrség visszaállítása, mert nem az a fontos, hogy hogyan hívják azt a szervezetet, amely a határvédelmet biztosítja, hanem az, hogy a magyar rendőrség ezt a feladatot jól látja el.
Szerinte a statisztikai adatok éppen azt bizonyítják, hogy a déli határ nem átjáróház, és a magyar rendőrség eredményes ebben a tekintetben is.
A választ a képviselő nem, az Országgyűlés többsége viszont elfogadta, 229 igen, 36 nem és 3 tartózkodás mellett.


2. rész: A rendszámtáblák lecserélésére, a cukorbetegeknek járó támogatásokra, a devizahitelesek segítésére, valamint a szociális támogatások rendszerére kérdeztek rá képviselők az interpellációk során, az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: miért kell lecserélni a rendszámtáblákat?
Simon Gábor (MSZP) a területi alapú rendszám bevezetésével kapcsolatban kifogásolta, hogy a kormány annak ellenére cseréltetné le a táblákat, hogy annak nincs indoka. A költségeket a járműtulajdonosoknak, vagyis a családoknak és a vállalkozásoknak kell megfizetniük - hangsúlyozta. Szerinte ennek teljes összege több tízezer forintos tétel lesz az érintetteknek, ami a használt autók átírását is drágítja majd.
A 3,5 millió forgalomban lévő autókra vetítve, ez összesen 53 milliárd forintos kiadást jelent majd az autótulajdonosoknak - kifogásolta a képviselő, aki pénzbehajtást lát a döntés mögött.
Fónagy János államtitkár idő előttinek nevezte a kérdést, az állításokat pedig megalapozatlannak és rosszhiszeműnek. Hangsúlyozta: a tárca még vizsgálja a tervet, a javaslat egy-három hónapon belül kerülhet a kormány elé.
Szerinte az unió több országában, régóta alkalmazott módszer előnye, hogy beazonosítható, honnan való az autó tulajdonosa. Hozzájárul a rendszámfelismerő rendszerek tökéletesebb működéséhez és a szmogriadóval kapcsolatos szabályok betartatásához is.
Hangsúlyozta: felmenő rendszerben vezetnék be a rendelkezést, először az új járműveknél majd a műszaki vizsgán átesőknél.
A képviselő a választ elfogadhatatlannak tartotta, a Ház azonban 214 igen vokssal és 52 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett elfogadta azt.

Jobbik: segíteni kell a cukorbetegeket, nem büntetni
Ferenczi Gábor (Jobbik) a cukorbetegek gyógyszertámogatásának csökkentését kifogásolta. Bírálta, hogy többet fizet az a beteg, aki nem képes megfelelő szinten tartani vércukrát. Szerinte ez az egyre nagyobb megélhetési gondokkal küzdőknek nem sikerülhet, hiszen számukra a diabetikus élelmiszerek megfizethetetlenek.
Nem büntetni kell a cukorbetegeket, hanem segíteni rajtuk - jelentette ki, és a számukra készült élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését és a dobozdíj eltörlését javasolta.
Halász János államtitkár szerint az orvosszakmai szervezetek igazolták a rendelési szabályok jogosságát, az új szabályozást pedig a cukorbetegek érdekvédelmi szervezeteivel és a szakmával való egyeztetés után fogadták el.
Szerinte tévedésen vagy szándékos hazugságon alapulnak a képviselő szavai, és kijelentette: a legkorszerűbb kezelés sem hatásos a beteg aktív részvétele nélkül. Beszámolt arról is, milyen támogatásokat nyújt az állam a diabéteszeseknek.
Ferenczi Gábor a választ visszautasította, de a képviselők 210 igen szavazattal, 76 ellenében és 2 tartózkodás mellett elfogadta azt.

Az LMP kevesellte a devizahiteleseket segítő intézkedéseket
Vágó Gábor (LMP) az otthonteremtő csomagról szólva kifogásolta, hogy eddig 11 ezer lakást jelöltek ki kényszerértékesítésre.
"De milyen segítséget kapnak a lakásukat vesztők?" - tette fel a kérdést, kijelentve: eddig csak nyolc lakást vásárolt meg az eszközkezelő, összesen 27 millió forintnyi értékben, annak ellenére, hogy a kormány több ezer vásárlást irányzott elő erre az évre.
Állítása szerint a másik "délibábnak bizonyult program" az ócsai lakásépítés, ahova még jó ideig nem tudnak beköltözni a rászorulók.
Cséfalvay Zoltán államtitkár hangsúlyozta: a hiteleiket törleszteni nem tudók részére a kamattámogatás nyújt segítséget, és kényszerértékesítési kvótákat vezetett be a kormány - közölte.
Az eredmények között sorolta, hogy a rögzített árfolyam révén 173 ezer hitelszerződést zártak le, ezzel jelentősen csökkent a lakossági devizahitel-állomány.
A nemzeti eszközkezelőről szólva rámutatott: a kormány lazított a bekerülési feltételeken, már egygyermekesek is fordulhatnak az eszközkezelőhöz. Az együttműködési megállapodást eddig harmincegy pénzintézet írta alá, és az eszközkezelő több mint 400 ügyet fogadott be.
A képviselő az államtitkári választ nem fogadta el, az Országgyűlés 203 igen szavazattal, 81 ellenében viszont támogatta azt.

A Fidesz a szociális segélyezés rendszerére kérdezett rá
Talabér Márta fideszes képviselő a szociális támogatásokról beszélt. Közölte: a szociálist törvény meghatározza, mely bevételeket kell figyelembe venni egyes támogatások odaítélésekor. Példaként hozott egy háromgyermekes családot, ahol mindkét szülő munkanélküli, és amely akár évi 2 millió forintot is kaphat, úgy, hogy ezért nem kell dolgozniuk.
Szerinte ez a rendszer azonos megélhetést biztosít azokkal, akik munkából élnek meg. Arra kérdezett rá: a kormány szerint munkavállalásra, felelős hozzáállásra ösztönöz-e a támogatási rendszer?
Halász János államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a szegénységből való kiemelkedés elsődleges eszköze a munka. Beszámolt a segélyezési gyakorlatról, majd kijelentette: további intézkedésekre van szükség annak érdekébe, hogy az erőforrások elosztása hatékonyan történjen.
Célnak nevezte, hogy a segélyezés úgy szolgálja a szociális biztonságot, hogy közben ne gátolja a munkavállalást. A párhuzamosságok megszüntetését, segélyplafon bevezetését, és átláthatóbb támogatási rendszert szorgalmazott. Új szemléletű rendszert tartott szükségesnek, ezért, mint mondta, a kormány megkezdte a szociális törvény szerinti ellátások összesítését.
Talabér Márta a választ elfogadta.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára az Országgyűlés plenáris ülésén 2012. október 8-án.MTI Fotó: Földi Imre
1. rész: A pedagógusok jövő évi béremelésének lehetséges elhalasztása volt a központi téma hétfőn a parlamentben, napirend előtt. Az oktatási államtitkár azt hangsúlyozta: a tanárok fizetésemelésének csúszásáról nem született végleges döntés.

Az Országház épületéről való megemlékezéssel kezdte munkáját a Ház
A napirend előtti felszólalások előtt Kövér László házelnök felidézte, hogy 110 évvel ezelőtt ezen a napon tartotta meg első ülését az Országház falai között a magyar Országgyűlés.

Esküt tett az LMP új képviselője
Ezt követően esküt tett az LMP új képviselője, Lengyel Szilvia, aki Kukorelly Endre megüresedett helyét foglalja el az ellenzéki frakcióban.

Az MSZP a pedagógusok béremelésének tervezett elhalasztását bírálta
Az MSZP-s Hiller István emlékeztetett, hogy a közelmúltban pedagógus-szakszervezetek azt javasolták, rendezzen vitanapot a Ház a közoktatás helyzetéről. Közölte, a szocialisták támogatják az érdekképviseletek kezdeményezését, a közoktatás ugyanis a működőképesség határára érkezett.
Az egyetlen pozitív kormányzati javaslat az volt - folytatta a volt oktatási miniszter -, hogy bevezetik az életpályamodellt, amelyről azonban múlt héten a nemzetgazdasági miniszter bejelentette, nem kezdődik el 2013 szeptemberében. Hiller István szerint a közoktatás helyzete annyira kritikus, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár lemondása túl egyszerű lenne, ezért arra szólítják fel, ne tegye ezt, "vigye végig ezt az egészet".
Válaszában Hoffmann Rózsa azt mondta, a valóságban nincs dráma, zűrzavar, nincs káosz. Megjegyezte, a szakszervezeti levelet már korábban tételesen megcáfolták. Az életpályamodellről szólva kifejtette: az abban kilátásba helyezett béremeléshez fogható a klebelsbergi idők óta nem volt a magyar közoktatásban, a szükséges 73 milliárd forint pedig a költségvetési tervezetben is szerepelt. Emlékeztetett, a béremelés elhalasztása 2013 szeptemberéről 2014 januárjára még nem biztos, keresik a megoldást. "Eszem ágában sincs lemondani" - zárta válaszát.

KDNP: fájdalmas lépés a pedagógusbérek emelésének esetleges elhalasztása
Michl József, a KDNP képviselője fájdalmasnak nevezte a pedagógusbérek emelésének esetleges késlekedését, hiszen nem fogadható el például az, hogy a tanárok többsége másodállással kényszerül kiegészíteni keresetét. Késlekedésre csak komoly indok esetén van lehetőség, a kormány által bejelentett esetleges elhalasztás mögött azonban ilyen, a válságból fakadó indokok állnak - magyarázta.
"A pedagógusbér-emelés késlekedése talán minden eddigi lépésnél fájdalmasabb az egész kormányzat számára, és különösen az" Hoffmann Rózsának - mondta, hozzátéve: az életpályamodell bevezetése nemzetstratégiai, becsületbeli ügy.
Az oktatási államtitkár azt válaszolta, egyetlen kormányzati szereplő sem kérdőjelezte meg a béremelés szükségességét, és nem annak törléséről, hanem esetleges elhalasztásáról van szó.

LMP: a kormány hibáinak az árát a tanárok, a közszféra dolgozói fizetik meg
Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője arról beszélt az egyenlegjavító programmal kapcsolatban, hogy a kabinet érdemi tervezés helyett csak csomagok összeállításával van elfoglalva, ráadásul a most bejelentett intézkedéscsomag rámutat a kormány alapjaiban elhibázott gazdaságpolitikájára is, és azt az "elhibázott matolcsyzmust" folytatja, amely recesszióba taszította a gazdaságot.
Virtuális bevételekkel számol a kormány, miközben érintetlenül hagyja a bajok gyökerét, így például az egykulcsos adót, a felülárazott közbeszerzéseket, a hivalkodó stadionberuházásokat - sorolta.
A kormány hibáinak árát a tanárok, a szegények, a közszféra dolgozói fizetik meg - összegezte véleményét a frakcióvezető.
Válaszában Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta, az államháztartás stabilitásának biztosítása alapvető érdek. Kiállt továbbá az egykulcsos adó mellett és a félszuperbruttó kivezetése mellett.

Jobbik: Matolcsy csak megszorítani képes
Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint a Matolcsy-féle kiigazításokkal a kormány nemcsak az ellenzékkel, hanem saját magával is ellentmondásba került.
Matolcsy György személyéről, munkájáról pozitívumként lassan csak annyit lehet elmondani, hogy képes mindent megszorítani, ami mozog - fogalmazott, hozzátéve, hogy a nemzetgazdasági miniszter "lassan egy gazdaságpolitikai Chuck Norrisszá válik, aki reptében a legyet is megszorítja".
Vona Gábor szerint a kabinet nem takarította el a Gyurcsány-Bajnai-kormánytól örökölt "megszorítások szemétdombját". Itt az ideje beismerni, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott - mondta.
Cséfalvay Zoltán államtitkár reagálásában megerősítette: a kormány eltökélt az államháztartási hiány három százalék alatt tartása mellett, és támogatja azokat a lépéseket, amelyek csökkentik a kiszolgáltatottságot, mert mindenkinek az az érdeke, hogy soha többet ne adósodjon el az ország.

Fidesz: a hírközlésben is tilos lesz az egyoldalú szerződésmódosítás
A fideszes Cser-Palkovics András a hírközlési törvény módosítását ismertette, kifejtve: az indítvánnyal egyrészt támogatást nyújtanak a digitális átállás folyamatában a rászorulóknak, másrészt például a mobilkommunikáció területén nem lesz lehetőség a fogyasztónak kedvezőtlen, egyoldalú szerződésmódosításokra, ahogyan a szolgáltatók által fizetendő terhek fogyasztókra áthárítására sem.
Fónagy János államtitkár jelezte, a kormány mindent megtesz a fogyasztók védelme érdekében.
Ezt követően ismertették Áder János államfő átiratát Simicskó István új államtitkári posztjáról. A honvédelmi tárca eddigi államtitkára a jövőben az erőforrás-minisztérium államtitkára lesz, a sportért felel majd.


Előzmények:
Az ülésnap 13 órakor, várhatóan Lengyel Szilvia képviselői eskütételével kezdődik, aki a parlamenti mandátumáról lemondott Kukorelly Endrét váltja az LMP-frakcióban.

Az Országgyűlés hétfői ülésén egyebek mellett szavazhat a választási regisztráció részletszabályait alaptörvénybe foglaló bizottsági módosító javaslatról, majd megkezdheti egyebek között az NMHH és a Médiatanács 2011-es költségvetési beszámolójának, valamint a hegyközségekről szóló törvényjavaslatnak a tárgyalását.

Az ülésnap 13 órakor, várhatóan Lengyel Szilvia képviselői eskütételével kezdődik, aki a parlamenti mandátumáról lemondott Kukorelly Endrét váltja az LMP-frakcióban. Az ilyenkor megszokott interpellációs blokk után megválaszthatják az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek védelmét ellátó helyettesét. Az Országgyűlés titkos szavazással dönt Szabó Marcelről.

A képviselők ezt követően az alkotmányügyi bizottság kezdeményezésére kiegészíthetik azt az alkotmánymódosító javaslatot, amely az alaptörvénybe foglalná a választójog előzetes regisztrációhoz köthetőségét. Amennyiben a Ház elfogadja a bizottsági indítványt, akkor az alkotmány szintjén rögzítenék, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkezők - a kormányoldal eredeti javaslatával szemben - mégsem regisztrálhatnak levélben a választásokra, azt kizárólag személyesen, vagy elektronikus formában tehetik meg a voksolást megelőző 15. napig. A változtatást a Fidesz azzal indokolta, hogy Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke aggályosnak nevezte a levélben történő feliratkozást.

A határozathozatalok napirendjén szerepel az új hulladéktörvény zárószavazása is. Az előterjesztés legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészt engedne a külföldi vállalkozásoknak a hulladékgyűjtési és -szállítási közszolgáltatásban, míg a hulladékgazdálkodás területén nem korlátozná azokat. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár egy szeptemberi bizottsági meghallgatáson azt mondta, hogy a törvényjavaslat megfelel az Európai Unió elvárásainak, nem ütközik a versenyjogba. Elfogadhatják még például a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2009-2010-es munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolót, továbbá a megyei múzeumok és megyei könyvtárak megyeszékhelyek fenntartásába kerüléséről szóló indítványt.

Ezt követően az Országgyűlés megkezdheti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Médiatanács 2011-es költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását, illetve általános vitát tarthat a hegyközségekről szóló törvényjavaslatról, valamint a digitális átállásról szóló előterjesztésekről is.

A képviselők várhatóan a késő esti órákban értékelhetik azokat a módosító indítványokat, amelyek a bírák nyugdíjkorhatárának változtatását indítványozó előterjesztésekhez érkeztek. Navracsics Tibor azt követően javasolta 65 évre emelni a bírák nyugdíjkorhatárát, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az év elején életbe lépett, 62 éves korhatárt tartalmazó törvényi rendelkezéseket.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése kiterjedne az ügyészekre, közjegyzőkre, bírósági végrehajtókra és igazságügyi alkalmazottakra. A részletes vitában várhatóan szóba kerül az alkotmányügyi bizottság azon javaslata is, amely hathavi átlagilletményüknek megfelelő kártérítésre jogosítaná a 62. évük betöltése miatt nyugdíjazott bírákat, függetlenül attól, hogy felmentésük miatt bírósághoz fordultak-e. Az Országgyűlés kedden a tavalyi zárszámadás e hétről elnapolt vitáját folytatja, szerdán pedig a Bethlen Gábor Alap és az Országos Fogyatékosügyi Program beszámolói kerülnek napirendre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Áder újabb törvényeket küldött vissza

Az egyik a jövő évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosítása. Tovább olvasom