Kisalföld logö

2017. 05. 27. szombat - Hella 13°C | 24°C Még több cikk.

Az önkormányzat kérhetne végrehajtást a devizahiteles lakás ellen

Egy nyáron hozott törvény ugyan szünetelteti a végrehajtást, az új javaslat azonban megengedné, ha azt önkormányzat vagy kizárólag állami illetve önkormányzati tulajdonban lévő cég kéri.
A nyáron hozott devizahiteles törvény - amely alapján most folynak a bankok perei - szünetelteti a devizalapú kölcsön- és lízingszerződéssel terhelt lakások elleni végrehajtást - a parlament honlapján pénteken megjelent törvénymódosító javaslat azonban megengedné a végrehajtást, ha azt önkormányzat vagy kizárólag állami illetve önkormányzati tulajdonban lévő cég kéri.

A Csöbör Katalin (Fidesz) által javasolt paragrafusok ugyan szerepelnek a végrehajtási törvényben, ám az első devizahiteles törvény egyik passzusa ezeket felülírja. Ezért a képviselő az indoklásban megjegyzi: a törvényjavaslat célja, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvényben szereplő kivételi szabály valóban érvényesülni tudjon.

A szabály alapján, ha az önkormányzat, illetve a közösségi tulajdonban lévő cég szerezné meg a végrehajtás alá vont lakás tulajdonjogát, akkor azt 2 éven belül fel kell újíttatnia. A második feltétel szerint a felújítás után pályázatot kell kiírni a lakás hasznosítására a végrehajtást kérőnek. A hasznosítás azt jelenti, hogy a településen munkát vállaló személynek adják bérbe a lakást.

Amennyiben az árverésen nem a végrehajtást kérő szerzi meg a lakás tulajdonjogát, akkor a végrehajtás további részét fel kell függeszteni. Így a volt tulajdonos - a devizahitelt fizetni nem tudó személy - nem lakoltatható ki.

A kedvezőbb szabályozás alkotmányosan igazolható indokának nevezi a képviselő, hogy a települések és az ott lakók fennmaradásának és ottmaradásának feltétele, hogy a jogalkotó minden lehetséges eszközzel segítse a munkahelyek odatelepülését, a vállalkozások létesítését, ehhez pedig szükséges, hogy a településen lakó, ott munkát végző, a közterhekhez hozzájáruló családokkal bővüljenek a közösségek.

Az eredeti kivételi szabály is a fideszes politikus javaslatára került a törvénybe. Csöbör Katalin még áprilisban beszélt arról, hogy törvénymódosítást kezdeményez a kilakoltatási moratórium ügyében. A jogszabály tegyen különbséget azok között, akik a felvett hitel miatt kerültek nehéz helyzetbe, illetve akik a Fészekrakó-program során jutottak - elsősorban lakótelepi - lakáshoz, és ott "képtelenek a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően élni, tönkre teszik az ott élőket", a közüzemi díjakat, közös költséget nem fizetik - mondta akkor Csöbör Katalin, hozzáfűzve: tartani lehet attól, hogy ez a csoport a kilakoltatási moratórium "meghosszabbítása mögé bújik".
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szerdától 11800 a belföldi egyetemes tudakozó hívószáma

A tudakozón keresztül a továbbiakban is a lakossági és az üzleti előfizetők vezetékes, illetve… Tovább olvasom