Kisalföld logö

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 22°C Még több cikk.

Amikor bedugul az agyi ér

Fiatalon és tragikus gyorsasággal távozott az élők sorából az elismert színész, Kaszás Attila. A negyvenhét éves művész halálát egy olyan betegség okozta, amit az orvosok gyűjtőnéven stroke-nak hívnak, a népnyelv pedig agyvérzésként, szélütésként ismer. Hazánkban ez a kórkép népbetegségnek számít.
A stroke-oknak – azaz az agyérkatasztrófáknak – két alapvető változata létezik: az isémiás és a vérzéses típus, mondta el Sas Katalin, az SZTE Neurológiai Klinikáján dolgozó stroke-munkacsoport tagja. Mindkét esetben arról van szó, hogy elzáródik, vagy teljesen beszűkül egy agyi ér, emiatt az idegsejtek nem működnek megfelelően, rosszabb esetben el is halnak. Az érintett agyterület funkciója eközben súlyosan károsodik, ami akár maradandó bénulást is okozhat. Leggyakoribb tünetei a beszédzavar, a beszédértés zavara, a szédülés, a hányinger, a kettős látás, a féloldali zsibbadás és bénulás, illetve a tudatzavar. Hogy pontosan melyik típusról van szó, azt agyi CT-vizsgálattal lehet megállapítani.
Vannak „enyhébb" lefolyású stroke-ok is, ahol a tünetek csak pár percre lépnek föl, majd elmúlnak, mert az eret időlegesen elzáró kisebb vérrög magától feloldódik. Sokan nem veszik komolyan az efféle előjeleket, noha az esetek tizenkét százalékában ezeket egy hónapon belül súlyos stroke követi.

Népbetegség itthon

Hazánkban népbetegség a stroke, hiszen évente 35-36 ezer esetet regisztrálnak – és a páciensek egy részén már nem is tudnak segíteni.
A stroke-ban elhunytak számát tekintve Magyarország az élmezőnyben van, és – bár alapvetően időskori betegségről van szó – a fiatalabb generációk tagjait itt sokkal nagyobb arányban éri stroke, mint más EU-s tagállamokban. Leggyakrabban az érelmeszesedés vezet az agyérkatasztrófához, ez pedig meglehetősen gyakori hazánkban. A stroke által leginkább veszélyeztetettek a magas vérnyomással élők, a túlsúlyosak, a cukorbetegek, a dohányzók, és túl sok alkoholt fogyasztók. Ezért nagyon fontos ezeket az érelmeszesedéshez vezető rizikófaktorokat mielőbb kezelni, ha lehet, megszüntetni, és ehhez életmódot váltani.

A legfontosabb – mondja a doktornő –, hogy a stroke-os beteg mielőbb megfelelő kezelést kapjon. Az időfaktor azért annyira lényeges, mert az agyba került vérrög gyógyszeres feloldására csak három órán belül van lehetőség. Ezentúl drasztikusan romlanak a betegek esélyei arra, hogy maradandó károsodás nélkül felgyógyuljanak. Azok a szegedi stroke-osok, akiket még ezen három óra alatt szállítanak be a neurológiai klinika ambulanciájára, az intenzív részlegen kapnak kezelést, majd onnan visszakerülnek a neurológiára. Havonta átlagosan ötven akut stroke-beteget kezelnek itt, a 60 év felettiek pedig a belgyógyászati klinikákra vagy a II. kórházba kerülnek. A szerencsésebbek akár napok, mások hetek alatt gyógyulhatnak fel. Ezután következhet az I. kórházban működő rehabilitációs kezelés, ami heteket, sőt hónapokat is igénybe vehet.

A statisztikák szerint a stroke-os betegeknek csupán 10 százaléka épül fel teljesen, 30-40 százalékuk mérsékelt károsodást szenved, a betegek fele pedig az agyi érkatasztrófát követően élete végéig ápolásra szorul. A rehabilitáció részeként a betegek gyógyszeres kezelést kapnak, emellett, ha mozgásszervi bénulást szenvednek, fizikoterápiában részesülnek, ha a beszédközpontjuk károsodik, akkor logoterápiára szorulnak – vagyis megpróbálják őket újra megtanítani beszélni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem tudják ellenőrizni a jogviszonyt a háziorvosok

A háziorvosok többsége nem tudja ellenőrizni, hogy a betegnek érvényes-e a biztosítása, holott… Tovább olvasom