Kisalföld logö

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 2°C Még több cikk.

A határon túli magyarság vezetőivel tárgyalt a külügyminiszter

A külügyminisztérium határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról és a magyar diplomácia legfontosabb feladatairól és céljairól beszélt Balázs Péter külügyminiszter a határon túli magyarság vezetőivel folytatott megbeszélése kezdetén.
"Nem tudunk nem foglalkozni a nemzetpolitikával" - jelentette ki Balázs Péter külügyminiszter a csütörtöki tanácskozás elején. Hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitika a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik ezért "egyeztetve járnak el". Mivel Magyarországnak soha nem volt ennyi szomszédja, a komplex szomszédságpolitika "megkerülhetetlen eleme" a határon túli magyarság helyzete a szomszédos országokkal folytatott tárgyalásokon - emelte ki.

Megítélése szerint a térségbeli új államok létrejöttével "közelebb jöttek a szomszédok", és specifikusabbá váltak a kapcsolatok. Példaként említette Horvátországot és Szlovákiát, amelyek korábban egy-egy nagyobb államalakulat részét képezték. Pozitív fejleményként említette meg, hogy egyre több szomszédos ország válik a transzatlanti szervezetek tagjává.

Elmondta, hogy az új külpolitikai feladatok miatt növelték a külügyminisztérium szomszédos országokkal foglalkozó részlegeinek kapacitását, megerősítették több nagykövetség személyi állományát.

A szomszédságpolitika európai uniós vonatkozásairól szólva elmondta, hogy az unió alapkövetelményei közé tartozik, hogy "illik pozitívan lezárni" a múlt kétoldalú kérdéseit, mert ez az "erkölcsi, politikai építőköve az uniós tagságnak". Hangsúlyozta, hogy az uniónak "szegényes az eszköztára a belső konfliktusok kezelésére", mert a közösség létrejöttekor senki nem számított arra, hogy két tagállam között feszült viszony alakulhat ki. "Az unió nincs erre felkészülve, erre nem számított" - jelentette ki. Arra utalva, hogy augusztus 21-én Sólyom László köztársasági elnököt nem engedték be Szlovákiába, elmondta: az ügy a "megoldás felé halad".

A NATO megújulásáról szólva kifejtette, hogy a szervezet új stratégiájának kidolgozásával megbízott 12 szakértői testületnek nincs magyar tagja, de létrehoztak egy magyar szakértői csoportot. A NATO-stratégia kidolgozásában magyar szempontból lényegesnek nevezte az energiaellátás biztonságát és a Nyugat-Balkán térségét. Mivel a Magyarországtól délre fekvő régióban "kis területen sok állam helyezkedik el", időben és elbánásban nagyjából hasonlóan kell velük együttműködnie az Európai Uniónak. Oroszország és Ukrajna kapcsán a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot említette meg, mint fontos kérdéseket. Hangsúlyozta, hogy amíg ki nem épülnek új szállítási útvonalak, még több éven át orosz forrásokból vagy Oroszországon keresztül elérhető forrásokból, Ukrajnán keresztül fog érkezni a magyar földgázszükséglet jelentős része.

A világ gazdasági és politikai életében egyre nagyobb szerepet játszó G20-aknak nevezett országcsoportról úgy vélekedett, hogy az Európai Unió tagjaként Magyarország is "ott van, tudjuk, mi történik, és részt veszünk az uniós mandátum alkotásában". Magyarország szempontjából sikeres kapcsolatépítésnek nevezte a Kínával kialakított viszonyt, s kiemelte, hogy Kínában "figyelnek a magyar tapasztalatokra". A 2011 első félévében esedékes magyar európai uniós elnökségről elmondta, hogy az előkészületek jól haladnak. Külön hangsúlyozta, hogy a váratlan eseményekre is fel kell készülni, mert például a 2008 második felében elnöklő Franciaországnak az orosz-grúz háború mellett a gazdasági és politikai világválság hatásaival is foglalkoznia kellett.

A külügyminiszter által kezdeményezett tanácskozáson a határon túli magyarság képviseletében részt vett Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Farkas Iván, az MKP Országos Tanácsának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetég (VMSZ) elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ), Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösség (HMDK) elnöke, Kocon József, a szlovéniai Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, valamint Deák Ernő, az ausztriai magyarság vezetője.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szombathelyen megnyílt az ország első autós gyógyszertára

Szombathelyen csütörtökön megnyílt az ország első olyan gyógyszertára, ahol az autójukban ülve… Tovább olvasom