Pecsét 1861-ből

2021.12.27. 21:10

Hazakerült a Mikszáth-kötet Csornára

Érdekes kötettel gazdagodott karácsonykor a csornai könyvtár. Egy Mikszáth-elbeszélésgyűjteményt kapott az intézmény ajándékba, amelyben az 1861-ben alakult csornai olvasókör pecsétje látható.

Cs. Kovács Attila

Szalayné Galambosi Tímea, a csornai könyvtár igazgatója örömmel fogadta az intézmény számára a hazakerült Mikszáth-kötetet.

Szalayné Galambosi Tímea, a csornai könyvtár igazgatója örömmel fogadta az intézmény számára a hazakerült Mikszáth-kötetet.

Az egyik online piactéren eladásra hirdettek egy Mikszáth-novelláskötetet. Az Urak és parasztok című kiadványra nagy kincsként tekintett a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának elnöke, abban ugyanis csornai pecsétet talált. A könyv 1885-ben jelent meg, és ez a példány a Csornai Polgári Olvasókör tulajdonába került. A társulat megvásárolta és karácsonyi ajándékként átadta az egykori egylet utódjának, a Martincsevics Károly Városi Könyvtárnak. Szalay Balázs helytörténész részletekkel is szolgált az olvasókör történetéből.

 

– Az 1890-es évek végén Csornán öt, többé-kevésbé nyilvános egyesületi könyvtár működött – ismertette Szalay Balázs, a társulat vezetője. – A Mikszáth-kötetet is birtokló olvasóegylet 1861-ben jött létre. Az alakításra buzdító felhívás a ma polgárához is szólhatna: „A közszellemet felébreszteni, táplálni és vezetni minden országban, vidéken és városban az értelmiség hivatása. Kötelessége továbbá a józan haladás zászlóját megragadva nemzetünket az európai műveltség színvonalára, a közös jólét és béke álláspontjára felemelni.” A Laky Demeter premontrei kanonok elnökletével tartott alakuló ülésen eldöntötték, hogy a város első kulturális egyesületét Széchenyi Istvánról nevezik el, akinek két fiát az egylet tiszteletbeli tagjának kérték fel.

 

A mintegy kilencven tagot számláló olvasókör szervezője 1895-ig Czeglédy György főtanító volt. Az őt váltó Kőhalmy Márton Béla káplán az elnöki tisztség elfogadását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a polgári olvasókör „…katholikus körré alakuljon át úgy azonban, hogy a kör könyvtárát más vallásúak is használhassák”. Ezután nem meglepő, hogy a helyi zsidóság 1897 elején saját olvasókört alapított. – Az olvasóegylet újságokat járatott és egy ezernél is több kötetet meghaladó könyvtárat tartott fenn. Érdekesség, hogy a könyvek kölcsönzési ideje akkor három hét volt, napjainkban egy hónap. A lejárat után naponta 4 fillér késedelmi díjat kellett fizetni az 1890-es években – jegyezte meg a kutató.

 

Az ezerből most visszakerült egy kötet Csornára, de Szalay Balázs elképzelhetőnek tartja, hogy az 1945 előtt működő többi egyesület (kaszinó, az iparos ifjak köre, az izraelita olvasókör, valamint a katolikus kör) vagy iskola könyvtárának kötetei is előkerülhetnek még. A XIX. század végén létrejött egyesületi könyvtárak állományát azok megszűnése után jó esetben mások vették át, így a Mikszáth-kötetben is található még egy pecsét: a Csornai Járási Ipartestület kultúrszakosztályáé.

Ezek is érdekelhetik