Csak az együttes munka hozhat sikert

Fájdalmas küzdelmek

A Somogy megyei Tabról származó Budai Zsófira három éve figyelhetett fel a győri közönség a Salemi boszorkányok egyik főszerepében. A korábban Nyíregyházán játszó színésznő azóta évről évre kerül feljebb a közönség szimpátiájának ranglétráján: „Egyik legkedvesebb szerepem az Édes Anna, küzdelmes, fájdalmas munka volt a végigélése – sorolja a 29 éves színésznő. – Aztán nagy kihívást jelentett Viola  a Vízkereszt, vagy bánom is én címűből, amelyben egy sokszínű karakter változásait kellett élethűen visszaadni. És persze  Abigél, John Proctor tragikus szerelme a salemi történetben, egy tőle független körülmények által negatív hőssé alakuló lány." Meglepi a kérdés, hogy szerinte minek köszönheti a TAPS-díjra jelölést: „Jólesik, persze, de őszintén szólva még nem gondolkoztam rajta. A legfontosabb a megfelelés  a szerepet és a közönséget illetően egyaránt. Ez segített mind a nyolc eddigi győri darabban, beleértve a 4x100-at, a Júniust, A helység kalapácsát, az Alice Csodaországbant és a februári sikeres beugrást Masniként a Portugálba."

A gömb három szelete

Lassan három évtizede vallhatja magát győri színésznek Maszlay István, a Jászai-díj mellett Aase- , Kisfaludy- és Szent István-díj, Pro Urbe kitüntetés fémjelzik pályafutását: „Meggyőződésem, hogy már a TAPS-díjra jelölés is megtiszteltetés – állítja tapasztalatainak birtokában a 62 éves művész. – Az Oscar-díjnál mindez nem véletlenül úgy jelenik meg, hogy kapja, hanem a pontos fordítás szerint a díj megy a jelölthöz. Tehát mind az öt jelölt kvázi Oscar-díjasnak tekintheti magát. Ezt az idézőjelbe tett versengést én is így fogom fel, hiszen mindhárman megérdemeljük. A legdemokratikusabb megoldás talán az volna, ha a nagy alumíniumgömböt három gömbcikkre osztanák, és mindhármunk vitrinjében egy-egy szelete ékeskedne." Maszlay István az ideivel is mozgalmas évadot tudhat maga mögött, hiszen játszott grófot (Mágnás Miska), főangyalt (Az ember komédiája), orvost (Primadonnák) és papot (Tizenkét szék), de már készül a jövő év egyik legjelentősebb feladatára, amely 

Woody Allen Semmi pánik!-jának egyik főszerepét jelenti számára. 

Kisfaludys helyszínek

Éppen tavaly volt tíz esztendeje, hogy Mihályi Orsolya bemutatkozott a győri nemzetiben és éppen Forgács Péter első rendezésében, A vöröslámpás házban. „Szép lassan sikerült felfelé kapaszkodnom a szamárlétrán – állítja Mihályi Orsolya –, a Trainspotting már egy magasabb színvonalat jelentett, szívesen emlékszem az Anconai szerelmesek olasz slágereire, és a legtöbbet talán a Hajmeresztő adta számomra. Imádtam a közönséggel kialakítható interaktív kapcsolatot, ahogy a párbeszédekből kialakult a gyilkos személye. A fizikailag legnehezebb munkám pedig A tizedes meg a többiekben Szása, a sebesült orosz katona volt, abban lőnöm is kellett egy tizenöt kilós valódi dobtáras géppisztollyal." A legtöbbet Valló Pétertől tanulta az ugyancsak fiatal, 34 éves színésznő a Vízkereszt együttes munkájában, nagyon hálás a kiváló rendezőnek az építő kritikákért. Új szerepei? A Semmi pánik, a Schwajda-féle Csoda  és maga a Félőlény lesz az új mesejátékban: a közös bennük a helyszín, a Kisfaludy Terem, amelyet Mihályi Orsolya nagyon kedvel az intimitásáért, a nézőtérrel közelségéért. 

Sulibérlet előnyben

Posonyi Takács László 19 éve cserélte fel a musical felé akkoriban forduló Madách Színházat a győrire, s hogy nem bánta meg a döntését, azt a Győri Nemzeti Színházban eddig eljátszott közel 70 szerep bizonyítja. „A Fejér megyei Pusztaszabolcsról származó falusi gyerek számára a főváros túl sok, Győr viszont éppen megfelelő volt – nyugtázza a még mindig csak 45 éves színész. – Volt olyan évadunk, hogy a Bűn és bűnhődés, Az ügynök halála és a Macska a forró bádogtetőn az ország legjobbjai közé emelte a színházat. Sokat jelentett számomra a négy év előtti A Gézagyerek főszerepe is, amely ráébresztett arra, hogy valamennyien kicsit autisták vagyunk, illetve vannak annál kevésbé előtérben lévő, de sokkal súlyosabb betegségek." Szerette a Tóték postását és nagyon fontosnak tartja a Sulibérlet előadásait, melyekben rendszeresen szerepel. A most záruló idényben öt abszolút különböző karaktert formált meg, köztük Ilja Ilf írót a Tizenkét székben. Az új évadban nem kis feladat lesz a Kszel Attila által írt Arany János élete, a költő 35–70 év közötti életének eljátszásával. 

 „Nagyon megváltozott"

Egy év híján negyedszázada, hogy Janisch Éva először lépte át a győri teátrum küszöbét: „Hűséges típus vagyok, mint mindenben – válaszolja a felvetésre. – Azt hiszem, a jelölést pedig annak köszönhetem, hogy a Tizenkét székben a közönség rendkívül kedveli azokat a jeleneteket, melyekben a partnerem a »nagyon megváltozott« kifejezéssel illet. Igen, változtam, régen úgy néztem ki, mint a most huszonhét éves lányom, én pedig elértem ennek pont a kétszeresét, immár az idősebb korosztályhoz tartozom." Szerencsésnek tartja magát, mert a női színészek számára kritikus negyvenes évekbeli szerepkörváltást a Rómeó és Júlia dajkájával  vagy a Nyomorultak Thénardier-néjával tudta zökkenők nélkül átélni. „Nagyon várom a Farkasok és bárányok bemutatóját, két okból is – mondja a közeli jövőről. 

– Együtt játszhatok azzal az Almási Évával, akit valaha számtalanszor megnéztem a Régimódi történetben. Valló Péter rendezőnek pedig A windsori víg nőkben az együtt dolgozás során szinte ittuk a szavait, irányítása felért a szereplők számára egy minifőiskolai kurzussal."

Szeretet és bizalom

Az ország egyik legnépszerűbb színművésze, a Kossuth- és Jászai-díjas, érdemes művész Gáspár Sándor egy pillanatra sem titkolja, hogy váratlanul érte a TAPS-díjra jelölés: „Már a tavalyi is meglepett, az idei pedig még inkább, de mindenképpen megtisztelő – mondta a Győrött tavaly Gogol Revizorának polgármesterét, idén a Tizenkét székben a kincset kereső örököst alakító színész. – Kis és nagy díj között nincs különbség, mindig jó érzés az elismerés, mindig a szeretetnek és a bizalomnak a kifejezése." Gáspár Sándornak 62 évesen nem okozott gondot a Székesfehérvári Vörösmarty Színház évi két bemutatója mellett a győri feladattal egyeztetés, viszont az új évadban a fehérvári Csehov- és Turgenyev-bemutató mellett a budapesti Játékszínben is számítanak rá. „Eddig az ösztönös játékosság okán vállaltam sokat, ezt mára a tudatosság tartja szinten – árulta el a közvetlen jövő terveit. – De Győrtől sem akarok elszakadni, ígérem, a nézőtéren többször is ott leszek. Ha a TAPS-díjat most nekem adja a közönség, boldog leszek, de nem kevésbé örülnék a kollégák sikerének is."