Mellébeszéd

4. felvörösök 2008.12.04. 14:22:50

azért a koszovói kérdés (ügy) ennél kicsit bonyolultabb, s ez a legyszerűsítés és általánosítás elég alpári

Rögtön le kell szögeznem, hogy nem azért reagálok rá külön bejegyzésként, mert a hozzászóló ledorongol. Ennél sokkal rondábbakat is kaptam már.

A kiemelés oka:

Ezen az egy mondaton keresztül két keserű Hungarikumra is fel tudom hívni az Olvasók figyelmét.

Ezek: a mellébeszélés és az érvek nélküli minősítés.

A mellébeszélés a magyar közbeszéd legjellemzőbb tulajdonsága. Néha percekig kell hallgatnom valakit, és még mindig nem tudom, hogy mit is akar. Aztán kezdem sejteni, és nyíltan rákérdezek. Ekkor jön a sértődés és az újabb mellébeszélés. „Na, azért én tulajdonképpen nem egészen ezt mondom!"

Most nem ragadok le annak elemzésénél, hogy mi magyarok miért vagyunk mellébeszélősek, mások meg - például a skandinávok - miért nem.

A példamondat azért remek, mert rövidsége ellenére is mellébeszélő.

„azért ... ... (ügy) ... kicsit ...". Ez a sok felesleges töltelék jelzi a számomra, hogy valószínűleg nincsenek érvek.

A mellébeszélés kellékei nélkül a mondat így hangzana:

„A koszovói kérdés szerintem ennél bonyolultabb." A mondat így jelezné, hogy a hozzászóló nem akar érvelni, mert például nincs kedve, vagy nem ér rá, de egyenes és határozott.

A „kicsit" a magyar mellébeszélés ikon szava. Én legszívesebben a Kicsit-Magyarország megnevezéssel különböztetném meg országunk mai állapotát a történelmi Magyarországtól, amihez egyre kevesebb köze van.

Most nézzük az érvek nélküli minősítést!

A hozzászóló nem ezt írja:

Én ( mármint Sragner L) ezt vagy azt rosszul látom az üggyel kapcsolatban. - Ez rész érvelés lehetne, mert jelezné, hogy mivel nem ért egyet.

Szerinte ez vagy az így meg úgy van. - Ez az érvelés folytatása lehetne, mert kifejtené, hogy ő hogy látja a dolgot.

„Az ügyet én bonyolultabbnak látom, gondolja végig még egyszer!" - Ez nem érvelés, de ennek ellenére használható reakció lenne. Az emberi kapcsolatokban - természetesen - rendjén való, hogy a hozzászólónak éppen nincs kedve strapálnia magát, de azért jelezni akarja az ellenvéleményét.

Mindezek helyett néhány címkét találunk.

Leegyszerűsítő, általánosító, alpári.

Az állításokban semmi kétkedés, hezitálás. Magabiztos újmagyar beszéd!

Azért tartottam fontosnak, hogy pár szót ejtsek erről a két látszólag érdektelen beszéd elemről, mert valójában a közéletünk sok mérges dudvája közül ezek a leggyakoribbak.

Minden este kiáll valamelyik párt fő-okos a kamerák elé, és bemond hasonlókat, mint ez a hozzászólás. Úgy érzem, 'felvörösök' nem is a saját szövegét mondja!