2019.07.10. 18:05

Gondolatok betonból és vasból

A soproni születésű Lieb Roland szobrász, éremművész, építész kapta idén a Ferenczy Béni-díjat. Az éremművészek legrangosabb hazai elismerését az Entrópia című sorozatával érdemelte ki a XXII. Országos Érembiennálén.

Bódvai Ildikó

A soproni Lábasházban szeptember elsejéig tekinthetők meg a XXII. Országos Érembiennálé alkotásai. A rangos kiállítás évről évre bemutatkozási lehetőséget biztosít a magyar éremművészeknek, a legújabb eredményeiknek és sikeres kísérleteiknek. Az idei nagydíjat Lieb Roland beton és vas felhasználásával készített Entrópia című sorozata kapta.

Lieb Roland érmeihez is gyakran használja alapanyagként a betont, ezt a rendkívül erős, de sokarcú anyagot.

– Az anyagpárosítás érmekkel összefüggésben talán szokatlan, de számomra a beton az egyik legizgalmasabb textúra. Építészként és szobrászként is foglalkoztat, hogyan viselkedik ez a rendkívül erős, ugyanakkor sokarcú, sokszínű anyag. Jelenleg freskókhoz hasonlítható, nagy méretű táblaképeket készítek belőle. Színes alkotásokról van szó, amelyeknél még képlékeny állapotában alakítom a betont – fogalmazza meg viszonyát a díjazott alkotás alapjául szolgáló anyaghoz Lieb Roland. A három darabból álló éremsorozat elemei egyenként 12x8x1,5 centiméteresek, a betonfelületből rozsdás szögek, vasdarabok állnak ki. Mértanias, feszített rend és egyre növekvő futurisztikus érzés jellemzi a műveket. Utópisztikus alkotás, amely napjaink legégetőbb problémáival foglalkozik.

A háromdarabos, Entrópia című sorozat.

– Nagy hatással van rám, amikor járom az utcákat és látom a régi épületek omladozó falait, a belőlük itt-ott kiálló, elszíneződött, rozsdás vasakat. Olyan hangulat kerít hatalmába, mintha a Szárnyas fejvadász című filmben lennék. Ha nem vigyázunk, így erodálódik el a környezetünk a klímaváltozás hatására. Ilyen lesz az egész Föld a „világvége után" – magyarázza a mélyebb tartalmat. Az entrópia a tudomány világában a rendezetlenség mérőfoka. Lieb Roland művészi értelmezésében azonban azt is jelenti, hogy valami széthullik, újrarendeződik és valami egészen új alakul ki belőle. Igaz ez az épületekre, a természeti környezetre és az életünkre is. „Az Entrópia egyfajta jelen-lét-, hanyatlás-, veszteség-, romlásszinonima." A másik benevezett alkotása, a Birkák a lázadás, a különbözőség betonból és vasból megfogalmazott szimbóluma.

A soproni születésű, középiskolai és egyetemi tanulmányait is itt végző művész jelenleg a Vas megyei Tömördön él. Mint mondja, „a domb tetején, az erdő szélén, az utca végén". Lányaival, akik fotóznak, rajzolnak, filmet forgatnak, gyakran járja az erdőt. Egy olyan életformát igyekszik kialakítani, amelyben az ember egyensúlyba kerül önmagával. A sikereiről faggatva is inkább a művészi érzékenységről beszél. Azt azért elárulja, nagyon jó érzéssel töltötte el, hogy idén ő kapta a Ferenczy Béni-díjat. Hasonló, mint amikor öt éve a British Museum megvásárolta a Depresszió című éremsorozatát, amit egy skóciai kiállításon láttak meg. A Magyar Nemzeti Galéria is vett tőle egy sorozatot és természetesen a Soproni Múzeum gyűjteményében is vannak Lieb-alkotások.

Lieb Roland

Sopronban született 1976-ban, a gépipari technikumba járt, majd a Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében (AMI) szerzett építész-tervezőművész diplomát. Az éremművészek legfiatalabb nemzedékéhez tartozik, miközben építész-tervezőként is dolgozik. Radikálisan újító. Elsősorban a meghökkentő anyaghasználat jellemzi érmeit, melyek egyben esztétikus művészeti alkotások, ahol a funkció és az azt hordozó technika szerves egységet alkot.