Sopron és környéke

2016.05.16. 08:48

A fagy miatt bor sem nagyon lesz Sopronban

A Soproni Borvidéken a szőlő háromnegyede teljesen elfagyott. A többi területen 25-50 százalékos a kár.

P. Horváth László

– Tragédia! – jajdul fel Taschner István, a Soproni Borvidék hegyközségi elnöke, amikor a két héttel ezelőtti fagykárok összesítésére értük. – Sopronban, Kőszegen, Vaskeresztesen az 1850 hektárnyi szőlő háromnegyede teljesen elfagyott.


A fennmaradó részeken 25-50 százalékos a kár. Jellemzően a Fertő tó térségében találtunk ép tőkéket. Itt érvényesült a tó kiegyenlítő hatása.


Az elfagyott tőkék hoznak ugyan termést, de azok leszüretelése többe kerülne, mint amennyit nyer a gazda.


Emellett a fürtök a hideg idő miatt két-három hetes késésben is vannak, így nem biztos, hogy őszre megérnének.

Mi történt április végén?

A hónap utolsó napjaiban Jánostelepen, Sopronkőhida közelében mínusz hat fokot mértek, Fertőszentmiklósnál hajnali egy és hét óra között mínusz két fokot, és hasonlóképp a soproni présházi szőlőkben is. Öt-hat méter magasan volt fagy, még a diófákon is nagy a kár. Elvitt szinte mindent.

A bajok nagyságát mutatta hogy Fertőboz, Harka környékén, ezeken a részeken kilencven százalékos a kár, nem bírta a szőlő ezt a jelentős hideget. Viszont a Balf és Fertőrákos közötti részen még mindig csak húsz-harminc százalékos volt a veszteség - számoltunk be az akkor tapasztaltakról.

Mint megtudtuk, a hegyközség 1400 tagja közül 600-an jelezték a kárigényüket.


A vidékfejlesztési hivatal felé május 23-ig lehet beadni a kérvényeket. Az elosztható összeg 24 milliárd forint. Ám ezt, nem csak a szőlészek kapják, hanem mindenki, aki a mezőgazdasággal foglalkozik. Úgy tudjuk, most a teljes összeget nem is osztják fel, hanem tartalékolnak az árvízi-, vagy az aszálykárokra.


– A feljegyzések szerint legutóbb 1977-ben volt a mostanihoz hasonló nagyságrendű pusztítás a Soproni Borvidéken – folytatja Taschner István. – A nyugati határszélen tarolt mindent a fagy. Ennek mértékét jól jellemzi, hogy a több méter magas diófák is károsodtak.


Eleink metszéskor a venyigét a szőlő végén fagyosszentekig kint is hagyták. A mínuszok ellen úgy védekeztek, hogy tüzet rakva, füstköd borította be a szőlőket. Azaz egyfajta védőburkot képezett a tőkék felett. A mostani ellen azonban védekezni sem, lehetett, ugyanis a hideg a levegővel együtt érkezett. Így a szél a füstöt el is fújta volna.


A jelentős fürtkiesés a szüretre, illetve az idei évjáratra is kihat majd.


Az bizonyos, hogy sokkal kevesebb bor kerül majd a hordókba, palackokba. S hiába hoznának be majd szőlőt például a Balaton, vagy a Mátra térségéből ,az abból készült bort soproniként nem lehet forgalomba hozni. A termelők, a gazdák árat sem nagyon tudnak emelni, mert a helyüket egyből átveszi az olcsó import, vagy a belföldi konkurencia.

 A baj nem jár egyedül

Tavaly a Soproni Borvidéken felbukkant a szőlő gyógyíthatatlan betegségét terjesztő amerikai kabóca. A  kórokozót, az iszalag nevű növényből mutatták ki egy szőlőültetvény mentén húzódó erdősávban, Jánostelepen. A fertőzés egyelőre nem terjedt át a szőlőre.

Ezek is érdekelhetik