2016.04.25. 10:36
Rotarys barátsággal segítenek
Negyedszázados születésnapját ünnepelte a hétvégén a Rotary Club Sopron. A huszonöt év alatt mintegy kétszázmillió forintot adományoztak jótékony célokra.
Az egészségügy támogatása, a rászorulók segítése, az elesettek felemelése, a tragédiák kárainak enyhítése – csak néhány cél a sok közül, amit a Rotary klubok világszerte kitűztek maguk elé. Magyarországon az elsők között alakult meg a Rotary Club Sopron, éppen negyedszázada...
– Már 1988-ban elkezdtük a szervezést, az Ausztria-szerte elismert jogász, dr. Schreiner Emil biztatott bennünket – emlékezett a kezdetekre dr. Winkler András alapító elnök. 1989-ben az egyetem rektoraként intézte az adminisztratív hátteret, s hamar nyilvánvalóvá vált: Sopronban tudnak és akarnak önkéntes munkával másokon segíteni. Húszan alapították meg végül a szervezetet.
– Annak nagyon örültem, hogy volt köztünk a kézművestől a művészen át a tudósig mind
A szabályaiban is demokratikus szervezetben minden évben egy másik tag vállalja az elnöki tisztséget. Cseh Istvánnak jutott a feladat, hogy a jubileumi ünnepséget megszervezze, és társaival közösen emléket állítson a negyedszázad sikereinek.
Az Esterházy-kastély épületegyüttese, a vendégek, a műsor és a beszámolók együttesen kelthették a jó érzést a soproni klub harmincegy aktív tagjában: érdemes volt. S ha arra gondoltak közben, hogy a huszonöt év alatt a szervezet mintegy kétszázmillió forinttal segített gyerekeken, betegeken, elesetteken, károsultakon vagy akár intézményeken, akkor valószínűleg a következő negyedszázadban is lelkesen folytatják önkéntes munkájukat.
– Gyógyíthatatlan idealisták vagyunk, akik a barátság erejével dolgozunk – mondta köszöntőjében a soros elnök, Cseh István. Maradjanak is ilyenek még sokáig...
A Rotary Club Sopron rendkívül aktív és kreatív csapat. Advent idején forralt bort árulnak, februárban bált szerveznek, egész évben tartanak filmvetítéseket, koncerteket. Októberben sétálni viszik a fél várost, a tragédiák, katasztrófák idején külön gyűjtéseket szerveznek. A fogyatékkal élők, a betegek, a különösen nehezen élők mindig számíthatnak rájuk.