Magyarország legnagyobb volumenű városfejlesztési projektjéről van szó

– Facebook-oldalán nemrég bemutatott egy látványvideót a tervezett új győri városnegyedről. Ön tudatos ember, ritkán cselekszik véletlenül, indok nélkül. Miért most tárta a nyilvánosság elé ezt a kisfilmet?

– Alapos előkészítő munka után most értünk oda a tervezés fázisában, hogy megalapozott költségszámításokat tudunk végezni. Kialakult a városszerkezet tervezete, konkrét funkciókban gondolkodunk az egész területen. Folynak a pénzügyi számítások az egyes ütemek megvalósításához. Eddig sem titkoltuk, milyen jövőképet tervezünk, de most már az egész elképzelést látványában is be tudtuk mutatni.

– Ki most annak a területnek a tulajdonosa, ahová megálmodták a kulturális negyedet?

– Több tulajdonosa van. Legnagyobb része a Rába-gyáré, amely nagy többségében az államé, de vannak részvényei a Széchenyi-egyetemnek és kisebb tulajdonosoknak is.

– Így tehát ez a nagyívű fejlesztési elképzelés több szállal is erősen kötődik az államhoz.

– Igen. Számításaink birtokában azonban már el tudja dönteni a kormány, hogy melyik ütem megvalósulását mennyivel és mikor támogatja.

– Biztos, hogy támogatni fogja?

– Én bízom benne. Sok pozitív visszajelzést kaptam kormányzati körökből is. Azt senki sem vitatta, hogy az elképzeléseink jó irányba mutatnak. Nem egy öncélú presztízsfejlesztésről van szó. Ez a Belvárossal szomszédos terület ebek harmincadján van hosszú évtizedek óta, valamit kezdeni kell vele. Az eddigi, kizárólag haszonelvű és átgondolatlan próbálkozások szerencsére kudarcba fulladtak. Mi egy olyan korszerű, élhető városrészt terveztünk ide, amely Győr egész szerkezetét, lakóinak életminőségét átalakítja. Egy zöldterületekkel tarkított városrészt, egy olyan sziget kialakításával, mint amilyent száz éve a Radón hoztak létre. A folyók városában bekapcsoljuk a folyót a város életébe, új, építészeti szempontból is érdekes, korszerű otthont kapnak a kultúra intézményei, lesz rekreációs terület, de természetesen épülhetnek irodák, lakóházak is, ám zsúfolt lakótelepek nem.

– Mindez mennyibe kerülhet?

– Több százmilliárd forintba. Magyarország legnagyobb volumenű városfejlesztési projektjéről van szó. Viszont azt se felejtsük el hozzátenni, hogy mindez Magyarország gazdaságának a motorjában.

– A Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter grandiózusnak és jövőbe mutatónak nevezte a győri tervet, amelyet a közeljövőben tárgyalhat a kormány. A miniszter szerint először a koncepciókészítésre kell pénzt adnia a kormánynak, s ez az összeg önmagában is milliárdos tétel lehet. Ezt követően kezdődhetne a tervezés, s utána a kivitelezés. A projekt megvalósulása te- hát kedvező döntés esetén is legalább öt-tíz év. Ön is így számol?

– Igen. Öt év alatt állami pénzből és magántőke bevonásával is csak egy-két ütem készülhet el. Ez egy nagyon nagy szabású és hosszú távú fejlesztési program, amelynek keretében olyan feladatokat is meg kell oldanunk, mint például a szeszgyár áttelepítése ipari környezetbe. Ráadásul maga a tervezés és a hatósági engedélyek megszerzése is önmagában éveket vesz igénybe, s csak ezt követően kezdhetjük meg a kivitelezést.

– Az elképzelésekről egyeztettek a kulturális intézmények vezetőivel?

– Természetesen. Valamennyi kulturális intézmény vezetőivel leültünk megbeszélni külön-külön, majd együttesen is. Minden érintettől bekértük a következő 15 évre vonatkozó konkrét elképzeléseit. Úgy gondoljuk, ahogy a különböző műfajban dolgozó művészeknek is alkalmazkodniuk kell a rendelkezésükre álló terekhez, úgy az építészeknek is a más művészek által megfogalmazott szakmai igényekhez. Fantasztikusnak tartom azt, hogy a város művészeti vezetői és vezető művészei megértették és átérezték azt a felelősséget, amivel ezt a koncepciót megalkottuk. Igazi csapatmunka alakult ki.

– Végleges a kisfilmben bemutatott elképzelés?

– Az a végleges, ami elmúlt.

– Az is megtörténhet, hogy pénz hiányában fel kell adni a tervet?

– Minden megtörténhet. Ha három évvel ezelőtt valaki azt mondja nekem, hogy az egész világ szinte teljesen leáll, a világvárosok utcái, terei elnéptelenednek egy vírus okozta járvány miatt, nem biztos, hogy elhittem volna. Aztán sajnos megtörtént. De természetesen nem a kudarcra készülök. Soha nem egy-egy részletkérdésben, hanem átfogó stratégiákban gondolkodom, ezért is tudtam annak idején teljesen reménytelen helyzetből felépíteni Győrben a szívcentrumot, amiben már több tízezer ember életét mentettük meg.

– Mi a következő lépés az új városnegyed ügyében?

– A finanszírozáshoz szükséges pénzügyi kalkulációk folynak jelenleg, amit heteken belül az érintett minisztériu- mok elé fogok tárni. Akkor már pontosabban látható, hogy mivel kell kalkulálni.

– Ezt követheti egy helyi társadalmi párbeszéd, konzultáció?

– Mindenképpen. A részletkérdések lényegesek, tapasztalataim szerint az embereket azok érdeklik igazán. Ráadásul nemcsak épületekről, hanem új közlekedési útvonalak kialakításáról is szó van. Az új városnegyed azért is fontos történet, mert ez az első olyan lehetőség Magyarországon, ahol a szocia- lista rendszerben felépített gigantikus panel lakótelepekkel szemben a rendszerváltás óta felnőtt új építészgeneráció bemutathatja tudományát. Kiderül, hogy milyen valós alternatívát tudnak felmutatni egy olyan városrész kialakításában, amely nem a régi épületek toldozásával-foltozásával történik, hanem olyan terület, aminek a természeti adottságai igazán fantáziadús megoldásokra adnak lehetőséget.

A cikk Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával jött létre.