Újra a közösségé az Ebergényi-kastély

Az Ebergényi-kastélyról, pontosabban az egykor a helyén álló jelentősebb épületről már 1700-as évek végi dokumentumokban is találunk említést. A hányattatott sorsú kastély és a körülötte lévő terület egykor uradalmi birtok volt, majd gazdasági épületként, cselédlakásokként használták sokáig.

Az utolsó jelentős funkciója a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete (KALOT) népfőiskolája volt, amely eredetileg Lövőn létesült volna, ám az egyházasfalui plébános, Pap Antal esperes javaslatára az egykori uradalom eladóvá vált épületében alakították ki a bentlakásos iskolát. A népfőiskolát maga báró Apor Vilmos megyés püspök szentelte fel, falai között leventeképzés, lelkigyakorlatok, gazdaasszonyképző, gyakorlókert, szakmai tanfolyamok segítették a környékbeli fiatalok hasznos ismeretekhez jutását.

A KALOT, amely a 20. század elejének egyik legsikeresebb civil szerveződése volt, sajnos nem működhetett sokáig: 1946-ban a kommunisták betiltották – bár a népfőiskola 1949 februárjáig még üzemelt –, ezzel elkezdődött az egykori kastély pusztulása. Bár használták még többek között tsz-épületként, semmiféle állagmegóvás, karbantartás nem történt, a rendszerváltás óta pedig teljesen üresen állt a jobb sorsra érdemes épület.

Reménytelen projektnek tűnt

Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron vármegyei közgyűlés elnöke akkor figyelt fel az Ebergényi-kastélyra, amikor 2018-ban lakossági fórumra hívták a helyiek, Barcza Attila akkori országgyűlési képviselő jelölttel együtt. A fórumot – jobb híján – az egyházasfalui önkormányzat hivatali épületének alig harminc négyzetméteres termében tartották, ahol még a csilláron is emberek lógtak…

– Kiderült, hogy a közel ezerfős településen egyáltalán nincs közösségi tér, ahol az emberek összejöhetnének, rendezvényeket tarthatnának. Ekkor került képbe a kastély, amit az egykori funkciója után a helyiek azóta is csak KALOT-nak hívnak. Rögtön látszott, hogy hatalmas munka lenne a helyreállítása, ezért, bár a helyi önkormányzat nyert némi forrást a célra, abból elkezdeni sem lehetett a felújítást – emlékszik vissza a kezdeti nehézségekre Németh Zoltán, aki onnantól szívügyének tekintette a kastély rekonstrukcióját.

Egy évvel később, 2019-ben a vármegyei önkormányzat szakemberei már úgy érkeztek az egyházasfalui helyszíni szemlére, hogy konkrét ötleteik voltak a mások számára lehetetlennek tűnő feladat megoldására. „Elkezdtük feltárni a lehetőségeket, és végül a vármegyei terület­fejlesztési keret biztosított forrást a műemlék épület felújítására. 2019 májusában az önkormányzat pályázatíró csapata nekilátott a munkának, és az elnyert 150 millió forintból végre megkezdődhettek az előkészítő munkálatok” – mesél a közgyűlési elnök. A teljes felújítás költsége ennek több mint a duplájára rúgott, ami már az elején látható volt, ám az akkori költségkorlátok behatárolták a lehetőségeket. A többletforrásokért keményen meg kellett küzdeni, amiben Németh Zoltán mellett oroszlánrészt vállalt Barcza Attila országgyűlési képviselő is, végül komoly kormányzati támogatással kiegészítve, 306 millió forintból újult meg az Ebergényi-kastély.

Lepusztult kastélyból modern közösségi tér

A feladat nem volt egyszerű: az elhanyagolt épület olyan szörnyű állapotban volt, mint az egykori elhagyott szovjet laktanyák. Ezt megerősítették a kivitelező cég dolgozói és alvállalkozói is, akik a győri Frigyes-laktanya újjáépítésén is dolgoztak. Az ő tapasztalatuk jól jött Egyházasfalun is, hiszen a műemlék épület rekonstrukciója speciális tudást és technikákat igényelt. Ennek ellenére – közel ötéves előkészítő munkát követően – mindössze fél év alatt megújult a kastélyépület, valóra váltva az egyházasfaluiak álmát. „Bebizonyosodott, hogy azokon a településeken, ahol jól működnek az emberi kapcsolatok, a helyiek is boldogabbak” – vallja Németh Zoltán.

– Igazi közösségi tér született, amely nemcsak a helyi rendezvények megtartásához biztosít méltó helyszínt, hanem turisztikai látványosságként és kiállítótérként kulturális funkciókat is ellát. A modern informatikai eszközöknek köszönhetően multifunkciós rendezvényterme lett a településnek. Állandó tárlat mutatja be a templomos lovagrendet, a korhű használati eszközök pedig az egykori hagyományos mesterségeket ismertetik meg, akár interaktív módon – sorolja a közgyűlési elnök, aki a megnyitón maga is örömmel próbált fel egy lovagi öltözetet.

– Ebből adódtak azért érdekes helyzetek, amelyek alaposan megdolgoztatták a kollégáimat, viszonylag ritkán írunk ki például közbeszerzést páncéling vagy bocskorok készítésére… – zárta nevetve a közgyűlési elnök.