Ezt kell tudni róla

2021.12.15. 06:04

Bajnai Gordon, és ami mögötte van (2. rész)

Bár Bajnai Gordon a 2014-es választási kudarc után gyakorlatilag visszavonult a magyar politika élvonalából, 2018 után ismét aktivizálta magát, felügyelete alatt épül a baloldali választói adatbázis, aktivistákat toboroz – egyebek mellett ez derül ki sorozatunk második részéből, amely a volt kormányfő mozgását veszi górcső alá. Írásunkban természetesen kitérünk a Városháza körüli botrányra, hiszen az elmúlt hetekben nyilvánosságra került hanganyagokból kiderült, Bajnai rajta tartja a kezét a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzaton, befolyással bír a balos médiára és mindeközben komoly külföldi tőkéscsoportok támogatását is élvezi.

Ahogy azt előző cikkünkben jeleztük, 2014 őszétől Bajnai Gordon háttérbe vonult. Időnként volt egy-egy facebookos posztja, de nem játszott lényegi szerepet a magyar politikában a 2014–18-as parlamenti ciklus időszakában. A 2018-as választáson Bajnai pártja szó szerint megsemmisült: az Együtt szövetséges nélkül maradt, miután Karácsony Gergely és pártja, a Párbeszéd az MSZP-vel indult közösen, cserben hagyva korábbi partnerét. Az Együtt így végül mindössze 0,66 százalékos eredményt ért el, azaz lemaradt az egyszázalékos küszöbről is, aminek eredményeként vissza kellett fizetniük a kampánytámogatásukat. 

Az, hogy milyen forrásból, az máig tisztázatlan, de relatíve hamar, gyakorlatilag két hónap leforgása alatt összegyűjtötték a szükséges 150 millió forintot. Az ötszáz taggal működő Együtt végül 2018. június 2-án megszűnt.

Bajnai ugyanakkor felbukkant a választások utáni, új voksolást követelő ellenzéki tüntetéseken. Ezek a demonstrációk már jobbikos részvétellel zajlottak, de a volt kormányfőt ez már nem igazán zavarta. Pedig ha Bajnai egy dologban következetes volt, az a Jobbik elutasításához való ragaszkodás: így tett 2010-es kormányfői leköszönésekor, Gyöngyösi Márton 2012-es „listázós” terve után, de még a 2018-as választás előtti, ellenzéki szavazóknak szóló ajánlása során is. Gyöngyösi ellen tüntetve egyenesen úgy fogalmazott, hogy „a nácikkal szemben mindenkivel össze kell fogni, de még a hatalomért sem szabad összefogni a nácikkal”.

Mivel a baloldal átmenetileg egyértelmű vezető nélkül maradt az újabb választási kudarc után, így nem okozott nagy meglepetést, hogy 2018 októberében Bajnai újra próbálkozott. Egy háromoldalas elemzést közölt a HVG-ben, amelyben meglehetősen durva képet festve az országról úgy fogalmazott: „Magyarországot 2008-cal szemben ma nem a hirtelen szívhalál fenyegeti, hanem a lassan ölő daganat”. Azt is leírta, hogy az Orbán-kormány „a legnehezebben helyrehozható kárt a fejekben és a lelkekben okozza”. Bajnai – az egyre inkább elterjedt liberális toposzoknak megfelelően – úgy látta, hogy a „választók folyamatos agymosása és manipulációja” zajlik.

Kampány Karácsony mellett

A volt miniszterelnök ismételt politikai aktivizálódása folytatódott. Bajnai Gordon egy nemzetközi tanácsadó testület tagjaként 2018 végén kiállt a migrációt ösztönözni kívánó New Pact for Europe nevű ECFR-kezdeményezés mellett. A European Council on Foreign Relations egy nemzetközi lobbiszervezet, amelyet később részletesen is tárgyalni fogunk. 

Talán már nem okoz meglepetést, hogy a projekt fő támogatói között feltűnt a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok, valamint a Bertelsmann Alapítvány is. 

Ahogy arról sorozatunk első részében beszámoltunk, mindkét szervezet komoly összegekkel támogatta Bajnai Gordont, illetve a szekerét toló médiumokat is.

Mindennek ellenére Bajnai 2019 elején nem maga tért vissza a politika első vonalába, hanem Gyurcsány Ferenchez hasonlóan Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányába szállt be. 2019 áprilisában viszont ezzel együtt, a kormányzásáról szóló könyv bemutatóján fontosnak tartotta elmondani, hogy nagyon tiszteli Soros Györgyöt. „Méghozzá azért, mert a saját eszével és tehetségével lett sikeres pénzügyi szereplő, és azért is, hogy ezt a pénzt társadalmi célokra fordítja” – tette hozzá a volt kormányfő, aki azt is elmondta, a spekulánst nem hibáztatja az OTP részvényei elleni korábbi támadásáért, ugyanis „a világ legtermészetesebb dolga, hogy akik pénzeket kezelnek és befektetnek állampapírba, azt az országot próbálják támadni, shortolni, amelyikről azt gondolják, sebezhető. Az ország dolga, hogy ne legyen sebezhető, akkor támadhatatlan.”

2019 szeptemberében a Magyar Nemzet arról adott hírt, hogy Ezalényeg.hu címen elindult egy helyi kampánytémákra fókuszáló lapcsoport, amely bevallottan az ellenzék szekerét tolja az önkormányzati választások kampányában. Az oldal kiadója Páva Zoltán, aki korábban tanácsadóként kapott milliós megbízásokat a Gyurcsány–Bajnai-kormányoktól. 

A hírportál mögött komoly anyagi források látszottak, erre utaltak a Facebook-hirdetések, valamint a híraggregátor oldalakon megjelenő cikkek nagy száma. Az Ezalényeg azóta százmilliókat költött a kormánypártok lejáratására, a gyakran szélsőséges hangvételű cikkek mögött álló főszerkesztő pedig Bajnai egykori miniszterelnökségi, majd együttös sajtómunkatársa, Zentai András.

A Városháza elfoglalása

Amikor pedig 2019 októberében Karácsony Gergelyt főpolgármesternek választották, alig néhány nappal a szavazás napját követően már Bajnaival egyeztetett egy budai kerthelyiségben. Azt ugyan azóta sem lehet tudni, hogy miről tárgyaltak, az azonban biztos, 

Karácsony hivatalba lépésével egy sor korábbi Bajnai-ember került a Városházára. 

Ekkoriban számolt be arról a Mandiner hetilap a Visszajöttek című címlapos írásában, hogy „Nem világos az sem, milyen szerepe volt a remek külföldi, főként amerikai kapcsolatokat ápoló Bajnainak a Karácsony-kampányban, hogy egyszerű támogató, esetleg tanácsadó volt, vagy a finanszírozási vonalat vitte. Mindenesetre a HVG olyan »pénzes emberekről« ír, akik fejenként nem egy esetben tízmillió forint körüli összeget toltak a Karácsony-kampányba. Az viszont biztos, Bajnai egyik bizalmasa, Tordai Csaba komoly szerepet kap az új városvezetésben.”

Persze nem a jogi főtanácsadóként alkalmazott Tordai volt az egyetlen bajnaista figura az új városvezetésben. Szintén már a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején fontos háttérember volt Kiss Ambrus, aki főpolgármester-helyettes lett Karácsony mellett. 2019 decemberére az is kiderült, hogy az a Walter Katalin lesz a Budapesti Városgazdálkodási Holding vezetője, aki 2013-tól másfél évig Bajnai Gordon kabinetfőnöke volt, később pedig a Soros-egyetemen volt vezérigazgató. Mindemellett rögtön a főváros egyik első fontos gazdasági tanácsadói szerződésében kapcsolattartóként jelent meg Szentirmai Judit, aki Bajnai miniszterelnöksége idején a Szociális és Munkaügyi Minisztérium koordinációs szakállamtitkára volt. Végül, de nem utolsósorban, a Főtáv vezérigazgatója lett az a Mártha Imre, aki korábban Bajnaival együtt demonstratív módon állt ki a paksi atomerőmű bővítése mellett, amely üggyel idővel mindketten szembefordultak.

Nem hiába állapította meg a Magyar Nemzet 2020 januárjának első napjaiban, hogy „a fővárosi költségvetés előkészítésétől a közbeszerzéseken és a vagyongazdálkodáson át a hivatali munka irányításáig szinte mindenhol a volt kormányfő korábbi beosztottjai terelik a fővárosi milliárdok útját”. 

Innen nézve tehát az sem tűnik véletlenszerűnek, hogy hamarosan Bajnai Gordon folytatott háttérbeszélgetést Budapest egyik legértékesebb ingatlana, a Városháza és a hozzá tartozó több hektáros telek esetleges eladásáról.

Balos adatbázis-építés

2020 januárjában az a hír is napvilágot látott, hogy Bajnai adatbázis-építésben is kulcsfigura. Ahogy a Magyar Nemzet megírta, jelentős választói adatbázisok felett diszponál és a legújabb kampánytechnikákkal segíti a baloldalt a két volt miniszterelnök, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc egykori kabinetfőnöke. A 2018-as választások előtt már létrehozott, beszédes elnevezésű DatAdat Professional Kft. egyik tulajdonosa ugyanis Ficsor Ádám, míg Szigetvári Viktor menedzserként dolgozik a cégnél.

Fotó: Koszticsák Szilárd

Ficsorral összefüggésben érdemes megjegyezni azt is, hogy nemcsak Gyurcsány kabinetjét vezette, de később Bajnai titkosszolgálati minisztereként is tevékenykedett. A DatAdat tulajdonosi köré­ben feltűnik Dessewffy Tibor szocio­lógus is, aki az Átlátszó korábbi meghatározása szerint a „Gyurcsány–Bajnai-korszak emblematikus agytrösztje”, a Demos egykori vezetője, de őt találjuk az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának az élén is. Az adatprojekt fontosságát jelezte, hogy abban egy másik cégen keresztül kisebbségi részesedést szerzett maga Bajnai is.

A volt miniszterelnök ezt követően egy útfelújítás miatt került a hírekbe. Mint kiderült, Karácsony Gergely úgy újíttatta fel a volt kormányfő otthonának utcáját, a XII. kerületi Szarvas Gábor utat, hogy nem vette figyelembe a kerületi polgármester kérését. Pokorni Zoltán ugyanis több másik, balesetveszélyes és rosszabb állapotú környékbeli út felújítását preferálta volna. Érdekesség, hogy a főpolgármester azzal hárított: Bajnai Gordon Londonban él.

Bajnai és a hálózatok

Korábban már kitértünk rá, hogy Bajnai 2010 után komoly külföldi támogatást kapott a pártépítéséhez. Alapítványi és egyesületi adományok, médiaháttér mellett nemzetközi konferen­ciák is jártak az építkezéséhez. Az őt segítő hálózat egyik fontos csomópontja az ECFR, azaz European Council on Foreign Relations nevű lobbiszervezet az a találkozási pont, ahol a két Soros, György és Alexander, a fizetett lobbistájuk, a hazánkat évek óta következetesen támadó Gerald Knaus és a Bajnai-csapat útjai keresztezték egymást. Az ECFR roppant exkluzív tagságában magyar részről nemcsak a volt miniszterelnök, de datadatos társai, így Ficsor Ádám és Szigetvári Viktor, valamint Dessewffy Tibor is felbukkant.

Egy másik fontos Bajnai-támogató hálózat a magyarországi Soros-NGO-k köre. Az Átlátszó nevű portálnál, amelyet a spekuláns finanszíroz, kulcsszerepe volt Bajnai bizalmasának, Tordai Csabának. A volt kormányfő projektjében felbukkant Romhányi Balázs, aki szintén egy Soros által pénzelt szervezet, a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) alapítója. 2013-ban a Bajnaiék érdekeinek megfelelően mozgó Hallgatói Hálózat tagjait a hatékony nyomásgyakorlásra olyan amerikai trénerek okították, akiket egy Soros-pénzekből fenntartott szervezet hívott Magyarországra.

A Jelen megalapítása

2019-ben komoly belső viták után távozott a Gyurcsány-kormány és az MSZP korábbi tanácsadója, Lackner Zoltán a 168 Óra című hetilaptól. A politológus nem volt egyedül, és 2020 májusában kollégáival Jelen címen új hetilapot gründolt, amelyben balliberális vezetésű önkormányzatok gyakorta hirdetnek. Már az első szám első lapjain feltűnt Bajnai Gordon, aki a következő szavakkal hívott fel a lap megvásárlására: „fontosnak tartom megismertetni a valóságot az ország azon vidé­kein is, ahová jelenleg csak a propaganda jut el”. A lapban egyébként munkatársként feltűnt a Bajnait magasztaló portrékönyv szerzői közül Lackner mellett Faragó József, Szabó Brigitta és Pungor András is.

Homályos kampányköltések

2021-ben az is egyre világosabbá vált, hogy a budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely csak ugródeszkának tekinti fővárosi megbízatását, és 2022-től Magyarország miniszterelnöke lenne. Ebben a törekvésében pedig Bajnai Gordon ismét nyíltan támogatta. Karácsony kampányának finanszírozásában 2019 után ismét kulcsszerepet kapott egy volt Wallis-kolléga, Perjés Gábor. 

A Párbeszéd II. kerületi képviselője még az önkormányzati választás előtt hozta létre a Mindenki Budapestért (Mibu) Egyesületet, amely a Mandiner 2019. októberi cikke szerint forrásokat, „mikroadományokat” gyűjtött Karácsony kampányára. A baloldali előválasztási kampány előtt pedig 99 Mozgalom Egyesületként jegyezték be az újabb, ezúttal Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségét támogató szerveződést.

Az egyesület és a főpolgármester fennen hirdetett, elitellenesnek szánt szociális érzékenységét jócskán gyengíthette, amikor kiderült, hogy az 99 Mozgalom székhelye egy törökbálinti, elit környéken található nagy méretű ingatlan. Az egyesület hamarosan költséges netes, közösségi médiás és plakátkampányokba kezdett, amely különböző becslések szerint több száz milliós költségekkel járt. A 99 Mozgalom viszont a transzparenciára vonatkozó vállalásai ellenére nem fedte fel finanszírozói kilétét. Márki-Zay Péter egyébként ötszázmilliós kampánybüdzsét emlegetett, majd Karácsony Gergely visszalépésekor azonnal kifejezte szándékát, hogy ő legyen a 99 Mozgalom kampányköltéseinek új kedvezményezettje.

Választási megfigyelők toborzása

Azt nem tudni, hogy Bajnai mit szólt Karácsony 2021 őszi elbukásához, az azonban biztos, hogy októberben ismét személyesen aktivizálta magát. Egy új kezdeményezést indított, amelynek célja húszezer választási megfigyelő toborzása az ország összes szavazóhelyiségébe. A balliberális oldal régóta kritikus a vidék Magyarországa szavazatszámlálóinak tisztességével kapcsolatban, és ezen kritikák az elmúlt hetekben Márki-Zay Péter mondataival már a vidéki szavazók millióira terjedtek ki. Mivel a baloldali pártok tagsága vészesen megfogyatkozott, elemi érdekük, hogy aktivisták segítségével próbáljanak egy alternatív szavazatszámláló rendszert beindítani a 2022-es választásokon.

Ezeknek az embere Gordon

A fenti előzmények után is komoly meglepetést okozott, amikor egy Anonymus-maszkos figura olyan hangfelvételeket juttatott el az akkor már egy ideje zajló Városháza-ügy kapcsán szerkesztőségekhez, amelyeken Bajnai Gordon is hallható volt. A volt kormányfő neve azonban már néhány nappal azelőtt is előkerült. Egy korábban nyilvánosságra hozott felvételen Gansperger Gyula arról beszélt, hogy tudomása szerint Bajnai korábban két személyt ajánlott Karácsony Gergely figyelmébe. Az egyik Kiss Ambrus volt, a másik Tordai Csaba. Mint köztudott, előbbiből főpolgármester-helyettes lett, míg utóbbi jogi főtanácsadói posztot kapott a Városházán.

Ezt követően a Magyar Nemzet egy portréban bemutatta, hogyan került egyre közelebb Bajnaihoz a Fidesz közeléből indult Gansperger, és miként követte a miniszterré előlépő barátját a Wallis élén. Mivel Bajnai Ganspergert már 2006-ban méltatta a 168 Órának, és „remek munkaerőnek” nevezte, már nem volt olyan meglepő, hogy egy újabb Anonymus-felvételen Bajnai „régi harcostársként” beszélt a vele együtt tárgyaló üzletemberről. Az újabb hanganyag megjelenése előtt még egy képfelvétel is előkerült, amelyen Bajnai Ganspergerrel együtt volt látható.

A hangfelvételen aztán a volt kormányfő egyebek közt arról értekezett, hogy

· Személyesen tájékozódott az ügyben.

· Van fővárosi szándék a Városháza eladására, ami az önkormányzatnak érdemi bevételt hozhatna.

· A mostani épületből egy kisebbe költöztetnék az önkormányzatot.

· Az egész önkormányzat elférne egy újonnan épített, modern irodai szárnyban a Madách tér felőli oldalon.

· A meglévő területen szálloda, irodaház vagy bármilyen lakóépület kaphatna helyet.

· A politikai támadások elkerülése végett az ügyletet a választások utánra időzítenék.

· Volt már több érdeklő.

· Barts Balázzsal, a fővárosi vagyonkezelő vezetőjével kell az ügyben beszélni.

· Nem Barts Balázzsal beszélt (mármint Bajnai – a szerk.), hanem valakivel, aki jóval felette áll.

· Annyit tud tenni, hogy jelzi Tordai Csabának, a főpolgármester jogi főtanácsadójának – aki a miniszterelnöksége idején a Miniszterelnöki Hivatal jogásza volt –, hogy van befektetői szándék.

· Két ember üzemelteti ma a fővárost, Tordai Csaba az egyik.

· A fővárosi önkormányzatnál sok embert ismer, többeket ő ajánlott be Karácsony Gergelyéknél.

Néhány nap múlva Anonymus újabb felvétellel jelentkezett. A hanganyagon a főváros politikai viszonyairól szólva Bajnai így fogalmazott: „Legalább két probléma van menedzsmentszempontból. Tehát ugye ez egy hatpárti koalíció, ami egy adottság. Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen” – ismertette kendőzetlen őszinteséggel a helyzetet az exkormányfő. Bajnai hozzátette azt is: „amint híre megy egy ilyen dolognak, […] egy ilyen koalícióban megvannak a cápák”, majd, maradva a hasonlatnál, azzal folytatta: rengeteg ilyen cápa úszkál a tóban, és egy nagykoalícióban mindenkinek vannak részterületei. „Ez a realitás, ez így működik” – nyomatékosította Bajnai Gordon.

Ezek után természetesen felmerült, hogy a Városháza-ügyben eljáró fővárosi vizsgálóbizottságnak Bajnai Gordont is meg kellene hallgatnia. A volt kormányfő végül Mikulás napján, december 6-án került elő, és jelezte: írásban válaszol a Városháza eladása körüli botrányt vizsgáló bizottság kérdéseire. Erre annál is nagyobb igény volt, mivel újabb, talán minden eddiginél súlyosabb, nyilvánosságra került hangfelvételen ismertette Gansperger Gyula Bajnai Gordon szerepét a baloldal kampányában.

„Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött – én azt gondolom – külföldi erők és finanszírozók állnak… Ugye kik ezek az erők?” – teszi fel a kérdést Gansperger saját magának, majd meg is válaszolja: „Ugye egyik része ez a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon [Bajnai Gordon baloldali exkormányfő]. Most a szónak nem a rossz értelmében véve. Nem. Ő az a miniszter, volt miniszter, aki kapcsolatot tart ezekkel az emberekkel. Nyilván nem … a 007-es ügynökkel, hanem ezek mind elnökök, nem tudom, micsodák, tehát megvan ennek a rendszere. … Minden ennek a tábornak, akármit is mond a Gyurcsány meg a többi, minden külföldről jön. Tehát ez nem állt volna össze, mint a tejbegríz.”

Ezért volt érdemes megvizsgálnunk, hogy kicsoda valójában Bajnai Gordon, mit tett a miniszterelnöksége óta, és mi az, ami valójában mögötte van.

Borítókép: Karácsony Gergely és Bajnai Gordon

Ezek is érdekelhetik