Donald Trump elutasította a globális kormányzás elvét

Donald Trump amerikai elnök az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszakának kedden kezdődött általános vitájában, és elutasította "a globális kormányzást, ellenőrzést és uralmat", ugyanakkor António Guterres ENSZ-főtitkár a nemzetek közötti polarizáció és a populizmus szerinte növekvő mértékét emelte ki, és úgy vélekedett, hogy törékennyé vált a nemzetközi intézményekbe vetett bizalom.

Trump kijelentette, hogy tiszteletben tartja minden nemzet jogát arra, hogy a saját szokásait, hitét és hagyományait kövesse. Az Egyesült Államok soha sem fogja megmondani más országoknak, hogy miként éljenek, dolgozzanak, és miben higgyenek. Cserébe elvárja, hogy más nemzetek "tartsák tiszteletben az Egyesült Államok szuverenitását" - mondta.

Trump egyebek között arról is beszélt, hogy a kormányzása kezdete óta az Egyesült Államok soha nem látott haladást ért el, "erősebb, gazdagabb és biztonságosabb" lett.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek megköszönte a bátorságát a párbeszédért Washingtonnal, de figyelmeztetett, hogy "még sok a tennivaló", és az amerikai szankciók érvényben maradnak az atomfegyver-mentesítés befejezéséig.

Az amerikai elnök sürgette a világot, hogy szigetelje el Iránt, az ENSZ segítségét kérte "a demokrácia helyreállításához Venezuelában", a kőolajexportáló országokat pedig felszólította, hogy ne emeljék az árakat, és vállaljanak nagyobb részt a saját védelmükben.

Iránt "korrupt diktatúrának" nevezte, amelynek "a vezetői káoszt, halált és rombolást hintenek szét... Nem tisztelik szomszédjaik szuverenitását", ezért további amerikai szankciókkal számolhatnak.

Bírálta Kínát is annak kereskedelmi gyakorlata miatt.

Trump más témára áttérve azt követelte, hogy változtassanak a világkereskedelem rendszerén. "Az Egyesült Államok mindig a saját érdekeit követve fog cselekedni" - jelentette ki.

"Ostrom alatt" állnak a demokratikus alapelvek - fogalmazott az ENSZ-főtitkár. Guterres beszédében sötét képet festett a világ állapotáról, és többek közt azt mondta, komoly bizalmi válság alakult ki.

Rámutatott a nemzetek közötti polarizáció és a populizmus szerinte növekvő mértékére, és úgy vélekedett, hogy törékennyé vált a nemzetközi intézményekbe vetett bizalom. Az előbbivel kapcsolatosan leszögezte: a nemzetek vezetői nemcsak népük jólétét kötelesek javítani, hanem elő kell segíteniük és támogatniuk kell egy megreformált és megerősített multilaterális rendszert.

Guterres ezzel kapcsolatosan úgy vélekedett: a nemzetközi együttműködés elve "pont akkor került tűz alá, amikor a leginkább szükségünk van rá". Szorgalmazta az unilateralizmus elleni küzdelmet és a fokozottabb nemzetközi együttműködést, amelyre az ENSZ épült.

"Az emberekre és a bolygóra leselkedő tömeges, egzisztenciális fenyegetések idején nincs más út előre, csak a közjó érdekében tett kollektív, józan cselekvés" - fogalmazott az ENSZ-főtitkár.

Guterres szerint a világ "döntő pillanathoz érkezett" a globális felmelegedést illetően, és az éghajlatváltozás elszabadulását kockáztatja, ha vezetői nem cselekszenek az elkövetkezendő két évben. A világ vezetőihez szólva úgy vélekedett, hogy nem tesznek eleget a "közvetlen egzisztenciális fenyegetés" ellen, amelynek mértéke - mint mondta - gyorsabban nő, mint amennyire az emberek küzdenek ellene.

Guterres elmondta: klímacsúcs összehívását tervezi a jövő évre.

Az ENSZ reformra szorul - hangsúlyozta a török elnök, kiemelve, hogy szerinte bővíteni kellene a Biztonsági Tanács (BT) állandó tagjainak körét.

Recep Tayyip Erdogan hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben "tömeges kegyetlenségek" zajlottak az ENSZ szeme láttára a világ számos pontján, példaként említve a palesztin területeket.

Erdogan szerint az ENSZ nem tud megfelelni a béke és a jólét megteremtéséről alkotott elvárásoknak.

A török elnök közölte: országa nem hagyhatja válasz nélkül, ha az Egyesült Államok szankciókat használ fegyverként ellene az amerikai lelkipásztor törökországi fogva tartása miatt kialakult vitában. Hozzáfűzte: készek a problémák rendezése érdekében konstruktív párbeszédet folytatni egyenlő feltételek mellett.

Emmanuel Macron francia elnök felszólalásában kiemelte, hogy a palesztinok jogainak lábbal tiprása és az egyoldalú kezdeményezések erőltetése nem oldja meg az izraeli-palesztin konfliktust. Macron ezzel Trump Közel-Kelet-politikáját bírálta.

"A kétállami megoldásnak nincs hiteles alternatívája" - tette hozzá a francia elnök a független palesztin állam és Izrael egymás mellett élésére utalva.

Hangsúlyozta, hogy "az egyenlőtlenség elleni harc" lesz a hét legfejlettebb ipari ország, a G7 2019-es francia elnökségének középpontjában. Hozzátette, hogy szeretné "mélységében átgondolni" a G7 formáját, más országok felé nyitva, de részleteket nem mondott.

Macron szerint minden kereskedelmi megállapodást a párizsi klímaegyezmény betartásától tesz függővé.

"Nem írunk alá kereskedelmi megállapodásokat olyan országokkal, amelyek nem tartják be a párizsi klímaegyezményt. Macron nem nevezte meg név szerint az Egyesült Államokat, amely 2017-ben felmondta a megállapodást.

A francia elnök az iráni válság "párbeszéd és többoldalúság" alapján történő megoldását javasolta röviddel azután, hogy Trump az "iráni rendszer elszigetelését" szorgalmazta.

Az egyoldalúság "egyenesen a visszaeséshez és konfliktusokhoz" vezetett - mondta, ismét burkoltan az amerikai elnökre utalva, aki májusban felmondta az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött szerződést.

A francia elnök beszédében bírálta az önző vezetőket, hozzátéve, hogy a "nacionalizmus mindig vereséghez vezetett".