Már száz éve megy a vita az óraátállításon, amelynek hamarosan véget vethet az Európai Bizottság

A tavaszi és őszi óraátállítás, ami helyett az Európai Bizottság most a nyári időszámítás állandóvá tételét javasolja, először 1916-ban jelent meg Európában energiatakarékossági okokból, de később több országban felhagytak vele - írta pénteken a nyári időszámítás történetét összefoglalva az AFP francia hírügynökség.

Az óraátállítás atyjának Benjamin Franklin amerikai feltalálót és politikust tekintik: ő volt az első, aki 1784-ben a Journal de Paris című lapban írt szatirikus esszében azt javasolta a franciáknak, hogy kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával.

A nyári és a téli időszámítást 1916-ban vezették be Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában, hogy az első világháború alatt csökkentsék az áramfogyasztást. Még ugyanazon az évben követte a példájukat a Brit Birodalom és Franciaország.

A nyári időszámítás célja, hogy a világosság idejére helyezzék át a tevékenységeket, és így csökkentsék a mesterséges világítást.

A mezőgazdasági szektor nyomására a két háború között számos európai és észak-amerikai ország elutasította a nyári időszámítás bevezetését, majd az 1970-es években, a kőolajválság idején ismét bevezették. Ebben az időszakban az elektromos energiát többnyire fűtőolajból állították elő.

1998 óta a nyári - március utolsó vasárnapja - és a téli időszámítás - október utolsó vasárnapja - kezdetét összehangolták az Európai Unión belül.

Kanada, az Egyesült Államok - néhány tagállam kivételével -, valamint Mexikó, Jordánia, Új-Zéland, Libanon, Izrael és Kuba szintén alkalmazza a nyári időszámítást.

Az intézkedés Marokkó kivételével ismeretlen Afrikában, valamint a Közel-Keletet leszámítva Ázsiában.

Számos mozgalom alakult világszerte, hogy bírálják az óraátállítás kedvezőtlen hatásait. Többek között azzal érvelnek, hogy az új technológiának köszönhetően alaposan csökkent az energiatakarékossággal kapcsolatos érv jelentősége.

Az óraátállítás ellenzői rámutatnak az egészségre (megzavarja a biológiai ritmust, főként a gyermekeknél és az időseknél), a környezetre (a légszennyezés nyári növekedése, miután a csúcsforgalom ideje egybeesik a legerősebb napsütés óráival), valamint a munkára (szabadban végzett munka) gyakorolt negatív hatásaira.

A mezőgazdaságban dolgozók is ellenzik a nyári időszámítást, mivel a változás zavart okoz az állatok  biológiai ritmusában.

Japánban az amerikai megszállók  1948-ban bevezette a nyári időszámítást, de a szuverenitását visszanyerő ország 1952-ben megszüntette.

Kínában 1986-ban tettek kísérletet az óraátállításra. A kísérlet nem volt meggyőző, így 1991 óta ismét egy időszámítás van az országban.

Oroszországban Dmitrij Medvegyev elnök 2011-ben úgy döntött, hogy megvédik az oroszokat az óraátállítás káros hatásaitól, és a GMT+4 óra moszkvai idő szerint állandósította a nyári időszámítást. Az orosz téli éjszakában munkába járni kényszerülő lakosság tiltakozásának hatására az intézkedést visszavonták, és a kormány úgy döntött, hogy végleg visszatér a téli időszámításhoz.

Korábban írtuk:

Juncker: át kell térni az állandó nyári időszámításra

A politikus a belgiumi Genvalban, a brüsszeli bizottság kétnapos kihelyezett ülésének szünetében elmondta: az a meggyőződése, hogy az Európai Unióban megszűnik a téli és a nyári időszámítás kettőssége.

Az emberek ezt akarják, mi pedig megcsináljuk.

- hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, kiemelve, hogy az ügyben tartott európai konzultáción a résztvevők többsége elutasította az évenként kétszer esedékes óraátállítást.

Nincs értelme kikérni az emberek véleményét, ha nem vesszük figyelembe.

- mondta a luxemburgi kereszténydemokrata politikus.

Hozzátette: első lépésként a bizottságot igyekszik meggyőzni arról, hogy át kell térni az állandó nyári időszámításra, utána pedig az Európai Parlamentnek (EP) és a tagállamoknak kell lépniük az ügyben.

A július elejétől augusztus közepéig tartott konzultáción 4,6 millióan fejezték ki véleményüket, 80 százalék az óraátállítás megszüntetése mellett foglalt állást.

Az EP februárban kezdeményezte az óraátállítás felülvizsgálatát, és felkérte fel az EB-t, hogy értékelje az ügyet szabályozó irányelvet, és szükség esetén tegyen javaslatot a módosításra.

Az EP indoklása szerint az állampolgári kezdeményezések azt mutatják, hogy a márciusban és októberben esedékes óraátállítás körül az egészségi hatások miatt nagy a lakossági aggodalom, az óraátállítással elérhető energiamegtakarítás viszont jelentéktelen mértékű.

A szabályozás felülvizsgálata Finnország kezdeményezésére került napirendre, miután állampolgárok tízezrei kérték a finn kormányt, hogy szüntessék meg az évi kétszeri óraátállítást, és maradjon a nyári időszámítás.

Az EP és az Európai Unió Tanácsa - a tagállami kormányok szakminisztereit összefogó testület - 2001-ben vezetett be az egész Európai Unióban kötelező irányelvet a nyári és a téli időszámításról, ismertebb nevén az óraátállításról.