Az EU navigációs rendszerének négy újabb műholdját állították pályára

Fellőtték és sikeresen pályára állították az Európai Unió saját műholdas navigációs rendszerének (Galileo) újabb négy műholdját, amelyek száma ezzel huszonhatra nőtt - jelentette be szerdán az Európai Űrügynökség (ESA).

A tájékoztatás szerint a műholdakat a Francia Guyanában lévő Kourouban található űrközpontból lőtték fel egy Ariane-5 típusú hordozórakéta segítségével.

A műholdakat Tarának, Samuelnek, Annának és Ellennek nevezték el egy, gyerekek számára kiírt rajzverseny szlovén, szlovák, finn és svéd győztesei után.

A levegőbe emelkedik egy Ariane 5-ös hordozórakéta a Francia Guyanán, Kourou-ban lévo Guyanai Urközpontban 2018. július 25-én. A rakéta a Galileo európai navigációs műholdrendszer elemeit szállítja közel 23 ezer kilométeres magasságba. (MTI/EPA/CNES)

Az első tizennégy műholdat kettesével állították pályára, amihez még Szojuz típusú orosz hordozórakétát használtak, ezt váltotta fel az annál lényegesen nagyobb hasznos teher hordozására alkalmas, európai gyártmányú Ariane-5.

A Galileo az eredetileg hosszú késések után 2016-ban indította el kezdeti szolgáltatásait a közigazgatási szervek, a vállalkozások és a lakosság számára.

A következő években újabb műholdakat állít majd pályára az ESA, ennek következtében fokozatosan javulni fog a navigációs rendszer világszintű elérhetősége. A 30 műholdból álló rendszer a tervek szerint 2020-ra fog teljes kapacitással működni.

Az európai navigációs rendszer szabadon elérhető szolgáltatása egyméteres pontosságú helymeghatározást tesz majd lehetővé a tervek szerint, titkosított katonai szolgáltatása pedig egy centiméterest.

A Galileo-programot az 1990-es évek közepén indította el az EU és az Európai Űrügynökség azzal a céllal, hogy függetlenítsék Európát az amerikai GPS-rendszertől, amelynek szabadon elérhető szolgáltatásait az üzemeltető nemzetközi konfliktus esetén blokkolhatja.