Ismét hízott a helyiadó-bevétel

A 183 Győr-Moson-Sopron megyei települési önkormányzat 43 milliárd 78 millió forint helyiadó-bevételre tett szert 2016-ban – derül ki abból az adatsorból, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állított össze a Kisalföld kérésére. (A tárca százezer forintra kerekített számokat közölt.) Az összegben az iparűzési és az idegenforgalmi adó mellett szerepel például az építményadó, a telekadó, valamint a magánszemélyek kommunális adója is. Egyedüliként nincs ugyanakkor benne a gépjárműadó, ami központi adónemnek számít, s csak 40 százaléka marad helyben, a többi az államhoz kerül.

A megyeszékhely tovább erősödött

A 2016-os summa mintegy 2,7 milliárd forinttal haladja meg az egy esztendővel korábbit, amikor első ízben lépte át a 40 milliárd forintot. A növekmény 6,7 százalékot tesz ki, azok után, hogy már egy évvel ezelőtt is 12 százalékos bővülésről adtunk számot. A képet jelentősen árnyalja, hogy Győr tavaly rekordot döntött, s egymaga 2,4 milliárd forinttal növelte helyiadó-bevételeit, azaz az emelkedés nagy része a megyeszékhelyhez köthető – noha ott 2014.január 1-je óta a legmeghatározóbb tétel, az iparűzési adó kulcsa nem is a maximális 2, hanem 1,8 százalék. A Rába-parti város az elmúlt évben már a teljes megyei összeg 58,7 százalékát szedte be. Ez az arány 2005-ben még csak 49, 2013-ban 54, 2014-ben 56, tavalyelőtt pedig 56,6 százalék volt. Nyilvánvaló, hogy a rendkívül magas számokban döntő szerepe van a több mint tízezer embert foglalkoztató Audi Hungaria Zrt.-nek, valamint a hozzá kapcsolódó beszállítóknak.

Öthatodnyi rész jutott a városoknak

Egyébként is igaz, hogy Győr- Moson-Sopron városai képviselik a legnagyobb súlyt. Ez a tizenkét magasabb közigazgatási rangú település kis híján 36,4 milliárd forintot kasszírozott, ami 84,4 százalékos hányadot jelent az egészből, csaknem 1 százalékponttal magasabbat, mint egy esztendővel korábban. Magyarán a hatszeletes tortából öt szelet őket gyarapította, s csak egy a falvakat.

A városok ettől függetlenül korántsem teljesítettek egyformán. Az adatok mögé nézve kiderül, hogy a győrihez hasonló nagy, 10 százalék körüli növekedést csupán Mosonmagyaróvár és Fertőszentmiklós produkált: az előbbi önkormányzat számlájára 305 millió, az utóbbiéra 31 millió forinttal több helyi adó érkezett tavaly. Nem panaszkodhat Jánossomorja és Pannonhalma sem a 6 százalék körüli bővüléssel, miközben a fertődi, illetve a soproni summa gyakorlatilag stagnálást jelez (az alpokaljai város 35 millió forintos többlete 0,7 százalékos plusszal egyenlő). A többi város ugyanakkor visszaesést tapasztalt: Csorna és Kapuvár nagyjából 6, Beled 12, Tét 16, míg Lébény 19 százalékosat.

A falvak közül az elmúlt évben is azok számítottak a leg- erősebbnek, amelyek az elmúlt évben is. Közülük szokás szerint az a Mosonszolnok vezet, amelyben a visszapillantó tükröket gyártó SMR és a szintén autóipari beszállító BOS a legmeghatározóbb vállalkozás. A község tavaly 731 millió forintot szedett be, 100 millióval többet, mint egy évvel korábban, sőt, a neve mellett szereplő összeg kétszer akkora, mint a csaknem hatszor népesebb Kapuváré.

A top 10-ben megtartotta helyét az Autolivre építő Sopronkövesd, és új szereplőként került be Gönyű.

Az egyenetlenségeket és az eltérő anyagi lehetőségeket jól jelzi, hogy a lista második felébe tartozó 92 – együttesen 47 ezer lelkes – település mindössze 536 millió forint helyi adóhoz jutott tavaly, annyihoz, mint a 10 ezer lakosú Csorna egyedül. Persze ezt még lehet fokozni: 46 faluban az ötmillió, 16-ban az egymillió forintot sem érte el a bevétel.

Egy lakosra jutó bevétel: Mosonszolnok az első

Sokat elárulnak az erőviszonyokról az egy lakosra jutó összegek is. Ennek alapján több mint egy évtizede Mosonszolnok a listavezető, most Sopronkövesdet, Győrt, Lövőt és Mosonudvart megelőzve. Az első tízbe rajtukkívül Kunsziget, Dunakiliti, Jánossomorja, Gönyű és Mosonmagyaróvár került be.