Egy kisebb országnyi ember hal meg dohányzás miatt évente

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1987 óta május 31. a Dohányzásmentes Világnap. Az évről-évre megrendezésre kerülő programsorozat célja, hogy felhívja a figyelmet az egészségre, a dohányzással összefüggésbe hozható járulékos kockázatokra és a dohányfogyasztást csökkentő hatékony politikára.

A kampány idei témája: „Dohányzás – fenyegetés a fenntartható fejlődésre".

Célja bemutatni azon veszélyeket, melyeket a dohányipar jelent minden ország fenntartható fejlődésére, beleértve a lakosság egészségét és gazdasági jólétét. A WHO felszólítja az országokat, hogy 2030-ra a dohányzás okozta megbetegedések (pl. szív- és érrendszeri betegségek, a rákos megbetegedések és a krónikus obstruktív tüdőbetegség) okozta idő előtti halálozás egyharmadával csökkenjen. Az ehhez szükséges széles körű dohányzás-ellenőrzés magában foglalja a dohánytermesztés, a feldolgozóipar, a kereskedelem és a fogyasztás káros környezeti hatásainak felügyeletét is.

A leszokást követően változó mértékben és idő elteltével, de egyértelműen csökken az egyes egészségkárosodások kockázata.

Évente körülbelül 6 millió ember hal meg a dohányzás miatt, amely beavatkozás nélkül 2030-ra várhatóan több mint 8 millióra nő majd. A dohányzás az összes dohányos egynegyedének halálát aktív évei alatt okozza (ezt nevezzük idő előtti halálozásnak. Emellett a dohányzás óriási mértékben növeli a nemzetgazdaságok költségeit is, a megnövekedett egészségügyi költségek és a termelékenység csökkenése révén.

A dohányzás több mint húszféle megbetegedés kialakulásában és e megbetegedések okozta halálozásban játszik fontos vezető szerepet. A szív- és érbetegségek 25-30%-a, a krónikus hörgőgyulladás és tüdőtágulat okozta halálozások 75%-a, a tüdőrákos halálozások mintegy 90%-a tulajdonítható közvetlenül a dohányzásnak. (A tüdőrák okozta halálozás terén Magyarország világelső.) Az iparilag fejlett országokban - köztük Magyarországon is- a dohányzás felelős a halálos kimenetelű rákos megbetegedések mintegy harmadáért. Ezek egyharmada tehát pusztán azzal megelőzhető lenne, ha kiküszöbölnénk a dohányzást.

Kiemelt figyelmet érdemel a gyermekkorban és a fiatalkorban történő dohányzás, illetve a gyermekeket, fiatalokat érintő passzív dohányzás. A legutóbbi hazai felmérés szerint a családok 41%-ában dohányzik valaki, 21,5 százalékuk rendszeresen a gyermekek jelenlétében.  Ez alapján a gyerekek 23,7 %-a naponta 1-5 db cigaretta füstjét kénytelen beszívni, 42,4 % 6-10 db cigarettáét, 22% 11-20 db cigarettáét, 11,9% pedig 21 db cigarettánál is többet.

Nem csak a kormányok tudják növelni erőfeszítéseiket a dohányzás elleni küzdelemben, az emberek egyéni szinten is hozzájárulhatnak egy fenntartható, dohánymentes világ megteremtéséhez. Elkötelezhetik magukat, hogy soha nem vesznek magukhoz dohánytermékeket, azok pedig, akik dohányoznak, elhagyhatják ezt a szokást. 

A leszokást követően változó mértékben és idő elteltével, de egyértelműen csökken az egyes egészségkárosodások kockázata. A dohányzás abbahagyását követően már 24 óra elteltével megkezdődik a hörgők regenerációja, 72 óra elteltével érezhetően könnyebbé válik a légzés, félév elteltével mérséklődik a köhögés és a nehézlégzés. A szívinfarktus kockázata már 1 év elteltével feleződik és 5 év elteltével közelíti a nemdohányzók kockázatát. A tüdőrák esetében a feleződés ideje 5 év és 10-15 év alatt közelíti meg a soha nem dohányzók kockázatát.

(Források: www.who.org és Dohányzás Fókuszpont)