Népszavazás 2016 - Orbán: a magyarok történelmet írtak

"A cél az volt, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, tisztázzuk, mit akarnak a magyarok a tömeges migráció ügyében" - mondta a kormányfő, jelezve, hogy 3 282 723 ember ezt elutasította.

Úgy fogalmazott, mostantól nem a kormány és nem is a parlamenti képviselők akaratát, hanem mintegy 3,3 millió magyar emberét képviselik Brüsszelben. Összehasonlításul felidézte: amikor Magyarország az európai uniós csatlakozásról döntött, akkor 3 millió 50 ezer ember szavazata elég volt a belépéshez, most pedig mintegy 3,3 millió ember mondott nemet.

Vasárnap a magyarok történelmet írtak, a nemek elsöprő győzelmével Magyarország nyert - jelentette ki a miniszterelnök, megjegyezve, hogy az EU-ban elsőként és eddig egyetlenként csak Magyarországon kérdezték meg a választókat a migránskérdésről, amin az EU léte is múlhat.

3,3 millió ember egyetértett a Fidesz-KDNP megoldási javaslatával - értékelte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy 1990 óta még egyetlen párt vagy pártszövetség sem kapott ilyen mértékű támogatást. Egymillióval több magyar választópolgár szavazott bizalmat a kormány álláspontjának a vasárnapi kvótareferendumon, mint amennyivel 2014-ben hatalmazták fel kormányzásra az emberek a Fidesz-KDNP-t - hívta fel a figyelmet.

Vannak ugyan, akik megpróbálják leértékelni, semmibe venni 3,3 millió ember akaratát - fogalmazott -, ám egyetlen becsületes magyar választott képviselő sem hagyhatja, hogy ezt az akaratot bárki felülírja.

Megjegyezte, bár közjogi értelemben nem kötelezi az Országgyűlést a népszavazás eredménye, a Ház érvényt szerezhet annak, ezért kezdeményezi az alaptörvény módosítását "a népszavazás szellemében".

Azt is kiemelte, hogy az európai polgárok jelentős része sem támogatja Brüsszel kötelező kvótára vonatkozó "embertelen megoldási javaslatát". Szerinte Magyarország képes arra, hogy Brüsszelben is csatákat nyerjen.

A kormányfő emlékeztetett, Brüsszelben úgy döntöttek, hogy az EU-ba eddig bejutott illegális bevándorlókat kvótarendszer szerint kötelezően szétosztják a tagállamok között, ráadásul ezt felső korlát nélkül tennék.

A miniszterelnök nyilvánvalónak nevezte, hogy "ha szembeszállunk, akkor komoly európai viták középpontjában találjuk magunkat, és annak kellemetlen következményei lehetnek, például a Magyarországra zúduló támadások formájában, az Európai Bizottság részéről pedig bosszú és zsarolás is érkezhet a címünkre; ez a feltételezésünk beigazolódott".

A brüsszeli bürokratákat és az európai baloldalt felszólalásában migránspártinak nevezte, utóbbiak a bevándorlók Európába érkezését hasznosnak tartják - folytatta -, és "ezt képviseli a magyar baloldal is, az DK és vezetője nyíltan, az MSZP szégyellősen és sunyi módon".

Mint mondta, a 2014-es választásokon induló pártok a migránskérdésről "egy kukkot sem mondtak és nem is mondhattak", ezért mivel a parlamenti választással a bevándorlás kérdését nem lehetett eldönteni, a választás eredményéből Magyarország véleményét levezetni nem lehetett, egyetlen becsületes megoldás maradt, döntsék el a magyarok, mit akarnak. Kik élhetnek Magyarország területén? Ki döntsön erről: Brüsszel vagy Budapest? - tette fel a kérdést a kormányfő, jelezve, ezt kellett a népszavazáson eldönteni, ami hosszú évekre meghatározza az ország sorsát.

A résztvevők 98 százaléka - az érvénytelen szavazatot leadókat figyelembe véve 92 százaléka - úgy foglalt állást, "a döntés joga Budapesté, és ezért a jogunkért harcolni kell" - mondta Orbán Viktor.

Kifejtette: az Európában évek óta zajló "szervezett és irányított migrációs betelepítés" tavaly jelent meg Magyarországon, amikor illegális bevándorlók százezrei törvényellenesen, erőszakosan, félelmet keltő módon, "a magyar hatóságokra és jogszabályokra fittyet hányva keresztülgázoltak Magyarország területén".

A kormány akkor úgy döntött - idézte fel -, mindent megtesz a rend helyreállításáért, a polgárok megvédéséért, ezért fizikai, jogi és fegyveres védelmi rendszert épített ki. "A katonák és a rendőrök példás munkát végezve - a Röszkénél rájuk támadó szervezett bűnözők támadásait is visszaverve - teljesítették kötelességüket" - mondta, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy délről továbbra is folyamatos a migránsveszély, a nyomás pedig hosszú évekig fennmarad, és "időnként lökésszerűen meg is erősödik". Ezért döntöttek újabb fizikai határvédelmi akadályok építéséről, Magyarország pedig képes a délről fenyegető, "akár milliós nagyságrendű veszély" feltartóztatására is - közölte a miniszterelnök.

Arról is beszélt, hogy 2010-től "gyakorlatilag mintaállammá váltunk", Magyarország betartja a Brüsszel által megkövetelt fiskális fegyelmet, a nemzetközi kötelezettségeit, az alaptörvénybe pedig beépítették az európai jogrendet. Magyarországnak minden joga megvan tehát ahhoz, hogy sorsdöntő európai kérdésekben hallassa a hangját az unióban - érvelt Orbán Viktor.

A miniszterelnök küzdelmes útra számít, mert "a korlátlan bevándorlásban és betelepítésben érdekelt politikai elit, támogatóik - köztük a magyar támogatóik is - erős eszköztárral rendelkeznek, hangosak, antidemokratikusak és erőszakosak".

 "A mi feladatunk az, hogy ebben az ellenszélben is érvényt szerezzünk a magyarok vasárnap kinyilvánított egyértelmű akaratának" - zárta szavait a kormányfő.

A független Varju László (DK) bukottnak nevezte a népszavazást, és politikai gazemberségnek, ha arra alkotmánymódosítással válaszol a kormány.

Schmuck Erzsébet (LMP) arra mutatott rá: "az esztelen kormányzati tervek" megvalósulása esetén 2018-ig mintegy háromezer fát vágnak ki.

Felszólalására válaszul Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkára a Városliget megújításának szükségességéről beszélt.

Ikotity István (LMP) pártja törvénymódosítási javaslatát mutatta be, amely a fiatalok hazavándorlását segítené elő.

Vargha Tamás hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy hazacsábítsa a fiatalokat, a többi közt felére csökkentette a fiatalok munkanélküliségi rátáját.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) gratulált a német nemzetnek az ország újraegyesülésének 26. évfordulóján. Vargha Tamás Magyarország és Németország szoros kapcsolatát emelte ki.

Szávay István (Jobbik) arra emlékezett: 80 éve halt meg "a magyar történelem egyik legnagyobb formátumú", ám szerinte szándékosan démonizált miniszterelnöke, Gömbös Gyula.

Vargha Tamás a válaszát úgy kezdte: a két világháború közti Magyarország történelmének meghatározó politikusai között van Gömbös Gyula, aki sokat tett az ország katonai és gazdasági fejlődéséért.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szociális bérlakásprogramot sürgetett.

Teleki László (MSZP) a magyarországi romák diszkriminációjáról beszélt, amely - mint mondta - egy jelentés szerint rendszerszerűvé vált.

Vargha Tamás úgy felelt: az alaptörvény is többszörösen kinyilvánítja a többi közt megkülönböztetés tilalmát, a kirekesztés elleni fellépést. Szólt az antidiszkriminációs törvényről is.

Az ülésen elnöklő Latorcai János (KDNP) az ülést bezárta, a következő ülést október 10-ére hívta össze.

Gúr Nándor (MSZP) arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy tényleg jó konstrukciónak tartja-e a letelepedési kötvényeket, amelyekkel szerinte csak a "haverok" járnak jól, miközben az emberek forrásokat buknak el. Hozzátette: már közel 16 ezer külföldi élt a lehetőséggel, akik között szerinte bűnözők is vannak.

Orbán Viktor azt felelte, hogy idén szeptember 18-ig 2807 ember kapott engedélyt letelepedésre. Az ő államkötvényeik után az állam ugyanannyi kamatot fizet, mint más esetben. A kötvények bevezetését azzal indokolta, hogy 2011-ben az ország olyan helyzetben volt, hogy kétséges volt, lejegyzik-e a piacon a kötvényeket. A kormányfő értékelése szerint a lépés beváltotta a reményt, biztonságos és sikeres.

Jobbik: miért nem emeli érezhetően a kormány a munkabéreket?

Volner János (Jobbik) azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy rendre a Fidesz belpolitikai érdekeiért harcol és nem azért, hogy az emberek bére érezhetően emelkedjen. Szerinte a minimálbér alig emelkedett, az arra rakódó közterhek viszont kétszeresére nőttek. Szóvá tette azt is, hogy magas a kivándorlási arány. Az ellenzéki politikus szerint a gazdaság megtermeli a béremelés fedezetét, ezért annak megvalósítását sürgette.

Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte, hogy a reálbérek 3,5 éve folyamatosan nőnek, az idei első hét hónapban például 7,4 százalékkal emelkedtek. A minimálbérről szólva jelezte: 2010-ben 73 ezer 500 forint volt annak mértéke, míg most 111 ezer, s soha nem volt példa ilyen rövid idő alatt ekkora emelkedésre. Jelentősen nőtt az egészségügyben, az oktatásban, a szociális szférában dolgozók, továbbá a rendőrök és katonák bére is - sorolta, hozzátéve: ezt az tette lehetővé, hogy az emberek hajlandóak voltak dolgozni, ők teremtették meg a fedezetet.

A kormányfő egyúttal arra szólította fel az ellenzéket, hogy ne támadja azokat, akik bármilyen okból úgy döntöttek, hogy - sok nehézséget vállalva - külföldön vállalnak munkát és keresetük egy részét hazaküldik. Ők elismerést, megbecsülést érdemelnek - fűzte hozzá.

KDNP: mivel segítette a kormány a tanévkezdést?

Hoffmann Rózsa (KDNP) azt kérdezte, mivel segítette a kormány a tanévkezdést.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt válaszolta: a kormány csökkentette a tankönyvek árát - sőt, sokaknak már ingyen van -, megsokszorozták az ingyenes gyermekétkeztetésben résztvevők számát, és emelték a pedagógusok fizetését.

Az LMP szekszárdi EU-s pályázati visszaélésekről beszélt

Hadházy Ákos (LMP) - aki korábban a Fidesz színeiben politizált Szekszárdon - arról beszélt, hogy az uniós pénzek elosztásával kapcsolatos visszaélésekről hallott. Ács Rezső alpolgármesterként ugyanis azt mondta - folytatta -, "ma az uniós pénzek elosztása úgy történik, hogy megjelenik nálunk Szekszárdon egy budapesti cég, azt mondja, hogy hoztam egy projektet, mindent el fogok intézni (...), csak cserébe azt kérem, én nyerjem a projektet, és én kapjam a végén a pénzt". Igazat beszélt-e Ács Rezső, aki azóta már a város polgármestere? - kérdezte.

Ha az állam nevében ilyen cég jelent meg, azonnal tegyen feljelentést - válaszolta Hadházy Ákosnak Orbán Viktor kormányfő.

Az LMP-s politikus jelezte, tett feljelentést.

A Fidesz a gazdasági eredmények számbavételét szorgalmazta

Witzmann Mihály (Fidesz) a gazdasági eredmények számbavételét szorgalmazta, így például az államadósság csökkenésére, az alacsony költségvetési hiányra és a bővülő foglalkoztatottságra hívta fel a figyelmet.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára eredményesnek minősítette a magyar gazdaságpolitikát. Példaként említette, hogy az EU-ban itt javult leginkább a munkaerőpiaci aktivitás.

MSZP: hónapról hónapra újabb botrányok vannak a jegybankban

Szakács László (MSZP) szerint sikertelenség, kudarc és botrányok jellemzik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működését. Tavaly három hónap alatt három nagy pénzügyi szolgáltató dőlt össze az MNB felügyelete mellett, ám a felelősséget nem vállalják - hangsúlyozta. Azt is mondta a jegybankelnöknek, hogy a devizahitelek forintosításából származó extraprofitot "kiszervezte az alapítványaiba". Hónapról hónapra újabb botrányok vannak a jegybankban - összegezte.

Matolcsy György MNB-elnök azt felelte: az MSZP 2013 tavaszától folyamatosan támadja a jegybankot, így az alapkamat-csökkentést, az önfinanszírozási programot, a növekedési hitelprogramot, valamint az MNB és a pénzügyi felügyelet összevonását, pedig mindez sikeres volt. Az összevont felügyelet például 15 hónap alatt megtalálta a "csalárdságokat" a pénzügyi rendszerben - tette hozzá. A jegybanki alapítványokkal kapcsolatos vádakat bohózatnak minősítette, most pedig - mint mondta - "mentek tovább a magánélet felé".

Harangozó Tamás (MSZP) azt akarta megtudni, Orbán Viktor hogyan nézheti szó nélkül, hogy offshore cégek "százmilliárdokat lapátolnak ki" a köztulajdonából. Miközben a kormány óriásplakátokon hirdeti, hogy Brüsszel egy városnyi migránst akar betelepíteni,a kabinet az elmúlt években már letelepített egy városnyi gazdasági bevándorlót - fogalmazott. Hozzátette, hogy körülbelül háromszázmilliárd forintra becsülik azt az összeget, amit a letelepedési kötvényekkel foglalkozó vállalkozások offshore cégeken keresztül hazahordtak.

A pénzből jutott-e a Fidesz pártkasszájába, a kormánypárt vezető politikusaihoz illetve a kormányfőhöz - kérdezte a szocialista képviselő. Arra is kíváncsi volt, hogy a miniszterelnök támogatja-e javaslatukat, hogy állítsák le a letelepedési kötvények eladását, számoltassák el és sújtsák 75 százalékos különadóval az érintett cégeket.

Orbán Viktor válaszként azt mondta, a letelepedési kötvény sikeres konstrukció, mert pénzt hoz az országnak és egyetlen fillért sem visz ki innen.

Az ellenzéki politikus erre azt felelte, hogy ezek a cégek nem adóznak Magyarországon és egyetlen munkahelyet sem teremtenek.

Viszontválaszában a kormányfő kiemelte: eddig 2807 fő kapott letelepedési engedélyt, akik egyetlen forint közpénzt sem vittek ki az országból. A konstrukcióra szükség van, a kérdés az, hogy a jövőben is szükség lesz-e rá - tette hozzá. Az országot felminősítették, ezért áttekintik az állampapírpiacot és amint elkészül az erről szóló jelentés, döntenek arról, hogy ez a konstrukció fut-e tovább vagy másikat indítanak helyette - közölte.

Újra lemondásra szólította fel a kormányfőt a Jobbik

Vona Gábor (Jobbik) felszólalása elején azt mondta, hogy a napirend előtti vitájuk során az érvei kihozták a sodrából a miniszterelnököt. Szavai szerint komolyan aggódott a miniszterelnökért és azt kérte tőle, hogy őrizze meg a hidegvérét, mert "ez árt az ön egészségének".

A politikus azzal folytatta, hogy "a sikertelen és kudarcos népszavazást" a miniszterelnök sem belföldön, sem külföldön nem fogja tudni kimagyarázni. Az ország 15 milliárd forintot "szórt el", úgy hogy a kvóták elleni harcban még hátrébb került, mint ahol eddig volt - jelentette ki. Hangsúlyozta, egy évvel ezelőtt kérte, tartsanak népszavazást, fél éve pedig azt javasolta, hogy módosítsák az alaptörvényt, de egyik esetben sem hallgattak rá.

A frakcióvezető-helyettes ezután arra szólította fel a kormányfőt, hogy mondjon le, mert alkalmatlanná vált arra a feladatra, hogy az országot érdemi és sikeres módon megvédje Brüsszellel szemben.

Orbán Viktor azt felelte, hogy soha nem volt híve a pszichoanalízisnek, de ha a képviselő szükségét látja, hogy az ország nyilvánossága előtt "amatőr pszichoanalistaként" elemezze a képviselők, köztük az ő lelkiállapotát, akkor "múlassa ezzel az időt". A lemondásra vonatkozó javaslatát pedig megfontolja - tette hozzá.

Viszonválaszában Vona Gábor azt felelte, a miniszterelnök továbbra sem néz szembe azzal a ténnyel, hogy kárt okozott az országnak. A napirend előtti felszólalásokra visszautalva pedig azt kérte, hogy a Liberális Internacionálé egykori alelnöke és a lisszaboni szerződés aláírója ne oktassa ki a Jobbikot nemzetvédelemből. Végül közölte, ha a kormányfőben nincs elég bátorság a lemondáshoz, akkor legalább kérjen bizalmi szavazást önmaga ellen.

Orbán Viktor azt válaszolta: volt egy perce, hogy a javaslat komolyságához méltó módon megfogadja az ajánlatot, de azt nem fogadja el.

LMP: mi a kormány stratégiája a munkaerőhiánnyal szemben?

Szél Bernadett (LMP) a kivándorlást és a munkaerőhiányt állította szembe és a kormány stratégiájáról érdeklődött. Szerinte alig van olyan család, ahol valaki ne ment volna ki külföldre munkát vállalni. Az ellenzéki politikus a bérválság megoldását nevezte a legfontosabbnak. Emellett a külföldiek magyarországi munkavállalásáról kérdezte a kormányfőt.

Orbán Viktor válaszában kiemelte, hogy minden megélhetésnek a munka az alapja, s a 2010-es 12 százalékról 5 százalék alá esett a hazai munkanélküliség. A béremeléssel kapcsolatosan fontosnak nevezte, hogy az ne járjon munkahelyek megszűnésével, ezért a piaci bérek meghatározásában a munkaadók és a munkavállalók egyeztetése az irányadó. Kiemelte azt is, hogy az elmúlt években - a kormány tagjain kívül - mindenkinek emelkedett a bére az állami alkalmazottak körében.

A miniszterelnök jelezte azt is, hogy a jogrendszer világosan rendelkezik a harmadik országbeliek munkavállalásáról, ők csak akkor jogosultak itt dolgozni, ha magyar vagy uniós munkavállalóval nem lehet egy üres helyet betölteni. Megjegyezte: 2010 óta csökken a külföldiek magyarországi munkavállalása.

Fidesz: mi a helyzet a déli határon a népszavazás után?

Ágh Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy a hétvégi hírek szerint a Szerbiában várakozó illegális bevándorlók a déli határ megnyitását várták a kvótareferendum után. Hozzátette: erre Magyarországról biztatták őket. Egyúttal arra is rákérdezett, hogy áll a határvadászok toborzása.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a teljes déli határszakaszon rend van, a magyar hatóságok célja továbbra is azt, hogy senki ne jöjjön jogellenesen az országba. Jelezte, hogy hétvégén senki sem ment át a határzáron. Beszámolt arról is, hogy közel ötezren érdeklődtek és 1352-en jelentkeztek már határvadásznak, az ő kiképzésüket el fogják indítani.

Az Országgyűlésben ismertették Áder János átiratát, miszerint a miniszterelnök Kecsmár Krisztiánt október 1-i hatállyal az Igazságügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki.

Kérdések

Az MSZP a krónikus osztályokról

Tukacs István (MSZP) a krónikus osztályok ügyében hozott kormányzati döntést firtatta, amelyet rossznak nevezett. Kitért arra is, hogy Orosházán az új műtő használhatatlan, daganatos betegek várnak arra, hogy 18 gyógyszer ügyében döntsenek, amit hónapok óta halogatnak.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkár közölte: az utolsó éveikben a szocialisták 1700 milliárdról 1500-ra csökkentették az egészségbiztosítási alap összegét, amit a mostani kormány pótolt vissza. Majd továbbra növelték ezt az összeget, és jövőre meghaladja a kétezer milliárd forintot. A szakápolási otthonokról szólva jelezte: kidolgozzák egy ilyen centrum hogyan nézne ki, és igyekeznek néhányat gyorsan ki is alakítani.

Jobbik az elutasított Kehi-feljelentésekről

A jobbikos Staudt Gábor arról beszélt, hogy közel 50 milliárd forint értékben utasítottak el Kehi-feljelentéseket 2010 után. Megjegyezte: javarészt a hűtlen kezelések kinyomozásával van óriási gond. Azt kérdezte, hogy lehet, ha a károkozás megtörtént, a feljelentések megtörténnek, de mégis a felelősök elszámoltatás nélkül elballaghatnak. Ha senki nem felelős, kezdeményezik-e európai szintű büntetőtörvénykönyv megalkotását és a hűtlen, hanyag kezelés tényállásának módosítását?

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: 148 esetben tette a Kehi bűncselekmény alapos gyanúja miatt feljelentést, ebből 146 esetben az ügyészség elrendelte a nyomozást. Tény, az esetek jelentős részében a nyomozás alatt az ügyészség megtagadta a további nyomozást, ezeket a határozatokat panasszal illették, és 11 esetben lehetőség nyílt további nyomozásra - közölte.

LMP: mi lesz a tanodák sorsa?

Ikotity István (LMP) azt kérdezte, megmentik-e a tanodákat, amelyek az oktatási és a szociális rendszerben hiánypótló szerepet töltenek be, s 10 ezer hátrányos helyzetű gyermeknek kínálnak szolgáltatásokat. A kormány szemlátomást most szétrombolja a hálózatukat, egyúttal kevesebb támogatást biztosít számukra - jegyezte meg.

Rétvári Bence államtitkár szerint tovább növelik a tanodák támogatását, számukat hat év alatt háromszorosára növelték. Hozzátette: a most kiírt pályázat nagyon népszerű volt, 1077 kérelem érkezett, amiből 909 maradt talpon, ebből kellett 171-et kiválasztani, amit támogatni tudnak. A keretből a nyertesek 25-30 millió forintot kaphatnak. Az államtitkár jelezte: azon dolgoznak, hogy még idén egy újabb pályázatot tudjanak kiírni. Bízik benne, a többiek helyzete is rendeződni fog.

A Fidesz a kecskeméti beruházásokról

Salacz László (Fidesz) arról érdeklődött: mi várható Kecskeméten a jövőben? Milyen eredményekkel valósul meg a duális képzés? Emlékeztetett arra, hogy idén áprilisban tették le a Mercedes új karosszériaüzemének alapkövét, majd bejelentették: újabb, 600 millió forint értékű magyarországi fejlesztést hajtanak végre. Hozzátette: a termelés megindulása az évtized végére várható.

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára azt mondta, a beruházás jelentősége az alkalmazott termelési kultúrában, a modern munkaszemléletben és a világszínvonalú technológiában van. Nagyon fontos, hogy a térségi szereplőkkel való együttműködésben rejlik a sikeres előrelépés - hangoztatta. Szerinte a kecskeméti beruházásoknak köszönhetően létrejött a nagy- és kisvállalati kooperációk sora; a megyeszékhely a duális képzés bölcsője.

MSZP: miért nem látja a kormány mekkora a gyermekszegénység?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt firtatta, miért nem látja a kormány, mekkora a gyermekszegénység az országban. Ma vannak olyan családok, ahol a gyermek éhesen fekszik le; a hét év alatti gyerekek 42 százaléka szegénységben nő fel - mondta. Szerinte hétvégén választ kapott a kérdésére: azzal vannak elfoglalva, hogy rendezvényre helikopterrel menjenek, Gucci-táskával jelenjenek meg és az adófizetők pénzét szórják nap mint nap.

Rétvári Bence válaszában azt mondta, a kormány szerint úgy csökken Magyarországon a szegények száma, ha több ember dolgozik és az állam nem adóztatja agyon őket, ezért léptek a munkahelyteremtés útjára. Hozzátette: most félmillióval többen dolgoznak, mint korábban, 2,5-szer többet költ a jelenlegi kormány gyermekétkeztetésre, mint a szocialista kormány.

Jobbik: miért kapnak kevesebb jutalmat a parasportolók, mint az épek?

Dúró Dóra (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a paralimpikonok az ép sportolók jutalmának felét kapják meg, amit a kormány sportszakmai szempontokkal magyaráz. Szerinte ez a kérdés aktualitása és szimbolikus volta miatt is fontos.

Rétvári Bence szerint amikor a kormány döntött, megkérdezte az illetékes szervezetet, amely azt válaszolta, hogy inkább a felkészüléshez nyújtott támogatások növelését kérik.

Aradszki András (KDNP) a vasárnapi népszavazásról beszélve azt mondta, a kereszténység nem csupán a szolidaritás fontosságát hangsúlyozza, amikor erkölcsi kötelességként írja elő a rászorulók segítését. Ugyanilyen fontosságú és szintén a szeretetből fakad a szubszidiaritás elve is, amely kimondja, hogy azokat a problémákat, amelyeket helyben is el lehet intézni, nem szabad kivonni a helyi hatáskörből - fogalmazott.

Ferenc pápa Európai Parlamentben elmondott 2014-es beszédét idézve azt mondta, az EP mottója az egység a sokféleségben. Az egység azonban nem a politika, a gazdaság, a kultúra vagy a gondolkodás uniformizálást jelenti. El kell fogadni egymás hagyományait, történelmét és gyökereit, meg kell szabadulni a manipulálástól és a fóbiáktól, az emberi személyt kell a középpontba helyezni - hangoztatta. Az európai népek demokráciájának életben tartása ma kihívások elé állít mindenkit, nem szabad engedni a multinacionális érdekeknek, amelyek meggyengítik a demokráciát - idézte a politikus.

A szubszidiaritás elve alapján a magyaroknak joguk van úgy dönteni, hogy megvédik önmagukat és "nem mellesleg a manapság kollektív öngyilkosságra hajlamos brüsszeli vezetést", továbbá eldönthetik mit kezdjenek kultúrájukkal, hagyományaikkal, hitükkel és milyen népcsoportokat kívánnak beengedni hazájukba - jelentette ki Aradszki András.

Azt mondta, a szocialisták, a liberálisok, a szélsőbaloldaliak viszont egységes, globális vezetésben, diktatórikus rendszerekben gondolnak és számukra mindegy, hogy a Szovjetunió vagy az Európai Unió dirigálja őket, Moszkva vagy Brüsszel, "számukra egyre megy". Hozzátette: az ellenzéknek fáj a népszavazás elsöprő eredménye.

A válaszadó Rétvári Bence, az Emmi államtitkára köszönetet mondott azoknak, akik nemmel szavaztak a vasárnapi referendumon. Többen mondtak nemet az elhibázott irányra, mint amennyien az európai uniós csatlakozásra voksoltak - közölte, kijelentve: senkinek nem lehet felvetése a törvényalkotási sorozat legitimációjával kapcsolatban. Akinek ilyen felvetése van, az nyilvánvalóan csak Brüsszel érdekeit akarja kiszolgálni, mert számukra az a legitim, amit "páran, ott Brüsszelben összeülve, egy senki által meg nem választott testületben kitalálnak", de az nem, ha ennek 3,3 millió ember ellentmond.

    
LMP: érdektelen és káros volt a kampány

Hadházy Ákos (LMP) azt mondta, hogy a Nyugat-Európában élő több százezer magyar közül mindössze 11 ezren regisztrálták magukat a népszavazáson. Eközben nem lehet tudni, hogy hány százalékos volt a teljes részvétel, mert a 2014-ben regisztrált külhoni magyarok közül a statisztikák szerint körülbelül hatezren elhunytak a regisztrációjuk óta - hangsúlyozta.

A népszavazás érvénytelen lett, az alaptörvény pedig ma már nem gránitszilárdságú, hanem "egy sógyurmaszerű, havonta toldozott-foldozott valami" - fogalmazott, a kormányfő által előre vetített jogalkotásokra utalva.

A referendum nem csak érdektelen, de rendkívül káros is volt, mert segített a terroristáknak, akik azt szeretnék, ha az emberek félelemben élnének, a félelmeket pedig felerősítette a kampány - folytatta. Ez az elmúlt évtizdek "legmocskosabb, félelemkeltő" kampánya volt, de segítségével a kormányzat részben sikeresen terelte el a figyelmet az uniós pénzek szisztematikus ellopásáról - fogalmazott.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára leszögezte, hogy nem a kampány miatt vannak terroristák Európában, hanem azért, mert tudatosan kihasználják a bevándorlás ellenőrizetlen jellegét. Úgy fogalmazott: sajnálja, hogy az LMP nem veszi figyelembe 3,3 millió ember véleményét, akik azt üzenték, hogy Brüsszel nem erőltethet rá az országra betelepítési terveket.

Az LMP viszont a "politikai maszatolásával" azokhoz csatlakozott, akik mindent megtettek a népszavazás elgáncsolására - jelentette ki, hozzátéve: őszintébb lett volna, ha bevallják, hogy támogatják a betelepítést.

Fidesz: minden frakció előtt ott a lehetőség, hogy támogassa a kormány javaslatát

Gulyás Gergely (Fidesz) szerint a kvótareferendum eredeti kérdése az volt, hogyan lehet megakadályozni, hogy Magyarországra nézve is kötelező legyen az EU felső határ nélküli, kötelező betelepítési kvótáról szóló ötlete. Ha a pártok egyetértenek abban, hogy ez a javaslat ellentétes az ország érdekeivel, akkor itt a lehetőség, hogy valamennyi párt és frakció támogassa a kormány jogalkotási javaslatát - mondta.

A költségekre áttérve azt mondta, tavaly majdnem egymillió migráns érkezett Németországba, ennek a tömegnek az integrációjára 2016-2020 között 93 milliárd eurót terveznek elkölteni, ami a teljes magyar GDP.

3,3 millió ember szavazata komoly segítséget jelent a felső határ nélküli kvóták elkerüléséhez - jelentette ki.

Dömötör Csaba válaszként azt hangsúlyozta, hogy a vasárnap szavazók akarata egy irányba mutat. Tíz emberből kilenc azt gondolja, hogy ki kell állnunk magunkért, "a magyarok túlnyomó része, 98 százaléka" úgy gondolja, csak a magyarok dönthetnek arról, hogy kikkel szeretnének együtt élni - fejtette ki.

Kijelentette: a magyarok egy erősebb Európát szeretnének, amelyik képes megvédeni közösségét, kultúráját és képes visszavonni egy elhibázott javaslatot. A kabinet a referendum eredményét magára nézve kötelezőnek tekinti, ezért "közjogi köntösbe kell bújtatni az emberek döntését" - mondta az államtitkár.

Orbán Viktor válaszában a Jobbikról szólva hazafiatlannak, inkorrektnek és nem becsületes magatartásnak ítélte, hogy a párt és annak vezetője "jól hallhatóan Brüsszelnek szurkol" egy olyan ügyben, ami az országa számára létkérdés. Hozzátette ugyanakkor: ennek oka tudható, hiszen a Jobbik volt az első párt, amely bejelentette, hogy megvásárolták, az elnöke mondta, hogy "ő adott lelket a pártjának és ő is vette el, vagyis ő is adta el" - fogalmazott a kormányfő. A Jobbik szerinte pénzügyi, gazdasági érdeket szolgál, és az ő lemondását is azért követelik, hogy ezen érdekeknek utat nyithassanak. "Megvett emberek, fogott párt" - mondta.

Emlékeztetett arra is: a Jobbik vezetője mondta egykor, hogy "az iszlám az emberiség utolsó reménye". Akkor ki beszél itt össze-vissza? - tette fel a kérdést, arra kérve az ellenzéki párt képviselőit: hagyják abba az amatőr és dilettáns tempót, választóik ugyanis nem azért küldték őket ide, "hogy a konditerem és a fodrászat között félúton szájhősködjenek a kamerába".

A költségekről szólva azt mondta: a kérdés fontossága és a 3,3 millió ember akarata miatt annak akár a két-háromszorosát is megszavazhatja az Országgyűlés, "mert a létünk és a nem létünk múlik ezen, két-három évtized távlatában".

Az MSZP-vel kapcsolatban úgy fogalmazott: a párt, mint mindig, az európai politikát képviselte "a mi ízlésünk szerint korlátok nélkül", most is ezt teszi, holott az európai megoldás most ellentétes Magyarország érdekével.

Azt is felelevenítette, hogy az uniós bevándorláspolitikai vita nem új keletű, Kofi Annak egykori ENSZ-főtitkár már 2004-ben megfogalmazta a jelenlegi uniós megoldás alapjait.

Kijelentette azt is: nem szembe kíván menni Európával, hanem meg akarja változtatni, a Magyarországot szolgáló bevándorláspolitikát szeretné az uniós megoldás alapjává tenni.

Orbán Viktor az otthon maradottak szándékát firtató, szerinte inkorrekt vitára úgy reagált: az nem ismerhető pontosan, csak az tudható: ők nem akartak részt venni a döntésben, tudomásul vették, hogy az nélkülük születik meg, és a döntéssel a maguk részéről együtt tudnak élni.

A csatát így nélkülük kell lefolytatni - jelentette ki -, a kérdés így az, hogy kaptak-e ahhoz elegendő muníciót.

A kormányfő köszönetet mondott a külhoni magyaroknak, hogy nagy számban vettek részt a népszavazáson és támogatták Magyarország védelmét.

    
Jobbik: a kormánypártok veresége a népszavazás

A kormánypártok vereségeként értékelte a Jobbik elnöke a vasárnapi kvótareferendumot, amelynek szerinte egyetlen tétje az érvényesség volt. Vona Gábor azt kérte: vállalják a felelősséget.

Az ellenzéki politikus szerint a kormányfő összevissza kommunikált, nem vállalt vitát vagy lakossági fórumot, ezért "nehogy ránk kenjék már a kudarcot". Orbán Viktort egy kisgyerekhez hasonlította, akinek bárhogy alakul a játék, mindig nyernie kell.

Vona Gábor az ózdi részvételi arányt azzal magyarázta, hogy a településen összeomlott a Fidesz és nem tudott mozgósítani.

Kijelentette azt is, hogy "le lehet szállni az arab varázsszőnyegről", az egészségüggyel, az oktatással, a "bulibárók korrupciójával" és az elvándorlással is foglalkozni kell.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában szomorúnak nevezte, hogy a Jobbik nemzeti pártnak állítja be magát, de semmit nem tett a nemek győzelméért, kampányvideójából hiányzott a nemre buzdítás és kampányfőnököt sem nevezett ki. Értékelése szerint Vona Gábor többet foglalkozott a bulvárszereplésekkel, mint bármi mással. "Ahelyett, hogy népszavazási részvételre buzdított volna, szemöldökszedési szokásait ismertette, saját felsőtestét dicsérte - igaz bedurrant állapotban -, és tetkót is varratott, mindezt azt ATV-ben, kíváncsiak lennénk, hogy mit szól ehhez a Betyársereg" - fogalmazott.

Az államtitkár kiemelte azt is, azzal, hogy a Jobbik közvélemény-kutatáshoz hasonlította a referendumot, több mint 3 millió állampolgárt sértett meg. Van elég baloldali párt, ahol nem az ország érdekeit képviselik, ne akarjanak hozzájuk csatlakozni - mondta a Jobbiknak címezve.

    
MSZP: a munka világával kellene foglalkozni!

Gúr Nándor (MSZP) szerint ezer kérdés van, amivel foglalkozni kellene a sikertelen népszavazás eredményének magyarázása helyett. A költségekre utalva azt is mondta, hogy közpénzügyi vizsgálóbizottság felállítására lenne szükség.

Kitért arra is, hogy a letelepedési kötvényt meg kell szüntetni, mert azon csak a kormányközeli haverok "kaszálnak" 80-100 ezer millió forintot, ami a mentőszolgálat 3 éves költségvetésének felel meg. Az ellenzéki politikus szerint foglalkozni kell a nyugdíjrendszerrel, a megfelelő munkakörülményekkel, az érdekképviseletek működésével és egy olyan fizetés meghatározásával, ami tisztes megélhetés alapját adja.

Dömötör Csaba válaszában bírálta, hogy miközben a szocialisták a kettős állampolgárságról szóló referendum idején fejenként 170 ezer forintos költséggel számoltak - ami szavai szerint "ordas nagy hazugság volt" -, most nem veszik számításba a kvótákból kimaradók fejenkénti 78 millió forintos büntetését. Kitért arra is, hogy ha 3 millió ember szavazata elég volt, hogy az ország belépjen az EU-ba, akkor arra is elég, hogy nemet mondjon a kényszerbetelepítésre. Megjegyezte: az MSZP az unióban bevándorláspárti vonalat visz és itthon is ezt tenné. Lesz lehetőségük, hogy kiálljanak Magyarországért és meghallják a magyarok véleményét - tette hozzá, kifejtve: a népszavazás "hangos ébresztő" volt a magyar baloldal egészének.

Harrach Péter az Országgyűlésben hétfőn a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva kiemelte: ők elegendőnek találják a 3,3 millió szavazatot. Hozzátette: az a közel ötmillió ember, akitől politikai aktivitást látnak, akik érdeklődnek a közélet iránt, azoknak a kétharmada elment voksolni és nemmel szavazott.

A KDNP-s politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy egymillióval többen mentek el most vasárnap, mint azon az országgyűlési választásnál, ahol kétharmadot szereztek a kormánypártok.

Megjegyezte: az alaptörvény módosításakor egészen más a helyzet, ha van egy ilyen erős legitimáció, mint ha nincs.

Kósa Lajos hétfőn az Országgyűlésben a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva azt mondta, külön lényeges, hogy ez Magyarország és a magyar nemzet védelmében történt.

Az, aki ezek után a kormányfő lemondását követeli, semmit nem ért a politikához és arra biztatja a miniszterelnököt, hogy hagyja cserben azokat a választókat, akik a haza védelmében egyetértettek vele, és felhatalmazták arra, hogy minden eszközzel védje meg az országot a migrációs hullám ellenében - mondta a Fidesz frakcióvezetője.

A kormánypárti politikus szerint az is kiderült vasárnap este, hogy a haza védelmében az ellenzékre nem számíthat az ország.

Vona Gábor azt mondta, Orbán Viktor hitelessége, tekintélye, ereje az európai szintéren végletesen megcsappant, nem fogják komolyan venni a brüsszeli bürokraták a kvóta elleni harcban.

A Jobbik-elnök közölte, azok az emberek, akik elutasítják a kvótákat, mégis otthon maradtak, Orbán Viktornak üzentek. Az üzenték: elég volt a durva kampányból, a közpénzek pazarlásából - mondta, majd lemondásra szólította fel a miniszterelnököt.

Tóth Bertalan szerint a népszavazás eredménye: 5:3, a választópolgárok többsége, ötmillióan döntöttek úgy, hogy nem vesznek részt a Fidesz által rendezett "értelmetlen, drága és hazug színjátékban".

Az ellenzéki politikus azt mondta: a kormányfő győzelemnek állította be az egyértelmű kudarcot, holott a választópolgárok többsége átlátott a szitán, nem hagyta magát félrevezetni. Szerinte az otthnomaradók és az érvénytelenül szavazók is aggódnak Magyarország jövőjéért és biztonságáért.

Ezek az emberek a menekültválság mellett aggódnak az egészségükért, a gyermekeik oktatásáért és a megélhetésükért is - folytatta Tóth Bertalan.

Kijelentette: a kormánynak eddig is minden eszköze megvolt ahhoz, hogy garantálja az ország biztonságát, nincs szükség alaptörvény-módosításra, így az MSZP nem is támogatja azt.