Az internet cenzúrázását szorgalmazza az orosz Nyomozó Bizottság elnöke

"Ideje hathatós akadályt állítani az információs háború elé. Kemény, megfelelő és szimmetrikus választ kell adni. Különösen aktuális ez olyan körülmények között, amikor közelednek a választások, és fennáll a kockázata a politikai helyzetet destabilizáló erők aktivizálódásának" - írta Basztrikin, aki Vlagyimir Putyin elnök egyetemi évfolyamtársa volt, és akit a 2012-es ellenzéki tiltakozási hullámmal szembeni állami fellépés vezetőjeként tartanak számon.

"Hiszen a demokrácia vagy a népuralom nem más, mint magának a népnek a hatalma, amelyet éppen az ő érdekében valósítanak meg. Ezeket az érdekeket (az érvényesülésüket) csakis az általános közjó, nem pedig az abszolút szabadság és a társadalom egyes képviselőinek önkénye révén lehet elérni" - áll az ideológiai igényű írásban. 

Basztrikin rendkívül fontosnak nevezte "az állam ideológiai koncepciójának kialakítását", amelynek alapja az a "nemzeti eszme lehetne", amely egységbe forrasztotta "Oroszország soknemzetiségű népét". A szövetségi bűnügyi nyomozó hatóság vezetője kiemelte, hogy szükség van a felnövekvő nemzedék "ideológiai nevelésére és felvilágosítására", mert éppen szélsőséges ideológiákkal szembeni "öntudatbeli szilárdság" tudná megingatni ezen ideológiák alatt a talajt, és ez a védelem tenné hiábavalóvá az oroszországi helyzet destabilizálásának legbőkezűbb finanszírozását is.

A Nyomozó Bizottság elnöke szerint a felügyelő szerveknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy összhangban áll-e az összes vallási, nemzeti-kulturális és ifjúsági szervezet tevékenysége a szövetségi jogszabályokkal. Az észak-kaukázusi tapasztalatokra alapozva megelőző munkát kell folytatni a nem hivatalos ifjúsági szervezetekben a "negatív folyamatokról" való értesülések megszerzése végett. Hatósági és műszaki eszközökkel kell fellépni a szélsőséges és radikális nacionalista információ terjesztése és terjesztői ellen, és különleges figyelmet kell szentelni a migráció és a tőke nemzetközi mozgása ellenőrzésének is. Javasolta, hogy indítsanak büntetőeljárást a "virtuális kriptovaluták" és pénzhelyettesítők törvénytelen kibocsátói ellen.

Basztrikin szerint fel kell lépni a történelmi tények meghamisítása ellen. Egyebek között javasolta, hogy törvényileg minősítsék szélsőséges tevékenységnek az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntő krími népszavazás eredményének tagadását is. Indítványozta, hogy a terroristák közeli rokonaitól vonják meg az állami szociális támogatást, az érintettek vagyonát pedig kobozzák el, és temessék őket jeltelen sírba. 

Az SZK elnöke javaslatot tett a nemzetközi bűnüldöző szervek szorosabb együttműködésére is. 

Alekszandr Basztrikin cikkében arról írt, hogy Oroszországban tavaly 28,5 százalékkal nőtt a szélsőséges irányultságú, 36,3 százalékkal pedig a terrorista jellegű bűncselekmények száma 2014-hez képest. A szélsőséges cselekedetekre uszítás, a gyűlöletkeltés és az emberi méltóság megalázása 40 százalékkal nőtt.

Arra a megállapításra jutott, hogy Oroszország az Egyesült Államok és szövetségesei által kirobbantott "hibrid háború körülményei között él", amelynek eszközei között a kereskedelmi és pénzügyi szankciókat, a szénhidrogén-piacon kialakított dömpinget, valutaháborút, a nemzetközi jogot és az azon alapuló igazságszolgáltatást említette. Az utóbbira a Jukosz, Alekszandr Litvinyenko londoni meggyilkolása, a malajziai utasszállító gép Kelet-Ukrajna feletti lelövése ügyében hozott nyugati ítéleteket és állásfoglalásokat említette, valamint azt, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nyomozást indított a 2018-as labdarúgó-vb orosz elnyerésének jogossága ügyében.

A szerző szerint ugyanakkor az információs háború hatásai okozták a legnagyobb pusztítást. Azt állította, hogy a nemzetek közötti ellentétek fellángolása, amely annak idején a Szovjetunió széthullásához vezetett, ennek az Egyesült Államok által indított háborúnak a "kezdeti, de még rejtett szakasza" volt.

Az információs-ideológiai háború "fegyverei" között sorolta fel a demokratikus intézmények fejlesztéséhez az Oroszországgal szomszédos államokban nyújtott amerikai támogatást, "az orosz agresszióval szembeni nyilvános diplomácia finanszírozását", valamint az Amerika- és Nyugat-barát rendszeren kívüli ellenzékkel való együttműködést.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Vlagyimir Putyinnak hétfőn nem volt ideje elolvasni a Basztrikin-cikket, de emlékeztetett, hogy az elnök korábban mint "a szabad információcsere területéről" beszélt az internetről. Putyin szerint ugyanakkor a világhálót szabályozni kell, keresve az "arany középutat" a szabadság, valamint annak megakadályozása között, hogy a világháló az olyan, halált hordozó jelenségek terjesztésének eszköze legyen, mint a terrorizmus, a prostitúció vagy az ember- és gyerekkereskedelem.

Az írás megjelenésének hátterével kapcsolatban a médiában találgatások sora jelent meg. Ezek egyebek között arról szóltak, hogy a Basztrikin-cikk a közvéleményt tesztelő "próbaléggömb" lehet, vagy annak előjele, hogy a választási évben a hatalom keményvonalas politikát kíván folytatni, vagy hogy az írás a biztonsági szolgálatok közötti vetélkedés megnyilvánulása.