Az első fokú ítéletet helybenhagyták a romagyilkosságok ügyében

A másodfokon eljáró bírói tanács elnöke az ítélethirdetés  során kimondta, hogy az első három vádlott esetében "van hely  fellebbezésnek", így e vonatkozásban a tábla döntése nem jogerős, az  eljárás a Kúrián folytatódhat tovább.  

A megállapított tényállás szerint Kiss Árpád és testvére, Kiss  István, valamint Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott  végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. Negyedik társuk,  Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként. A  bűncselekmény-sorozat következtében hat ember, köztük egy gyermek  meghalt, öten súlyosan megsérültek. 

Az ítélőtábla szóbeli indoklása szerint a védők eljárási  szabálysértésekre vonatkozó kifogásai nagyrészt alaptalanok, ezért  nem szükséges az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezése és új  eljárás elrendelése.

Előzméynek:
Várhatóan  pénteken hirdet másodfokon ítéletet a romák sérelmére évekkel  ezelőtt elkövetett gyilkosságsorozat ügyében a Fővárosi Ítélőtábla.

Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők összesen 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.

Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadásokat.

A kislétai és a tiszalöki bűncselekménynek egy-egy, a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két halálos áldozata volt.

Első fokon a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott.

A vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárás, részben felmentés érdekében.

Az ügyészség a negyedrendű vádlott esetében súlyosítást indítványozott, mert álláspontja szerint Csontos Istvánnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetősége arra, hogy megakadályozzon gyilkosságokat, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.

A Fővárosi Ítélőtáblán az utolsó szó jogán Kiss Árpád egy a bíróságnak korábban benyújtott iratát összegezve a szerinte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését alátámasztó eljárási hibákról beszélt. Ezek között sorolta fel, hogy a jegyzőkönyv téves adatokat tartalmaz, a kioktatások és figyelmezetések nem vagy nem megfelelően történtek meg, és az első fokon eljáró bírói tanács elnöke nem nyilatkozott arról: elfogultnak tartja-e magát az eljárásban.

Kiss István az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, hogy - mint mondta - egy tisztességes eljárásban a nagyon súlyos esetekben bizonyíthassa ártatlanságát.

Pető Zsolt és Csontos István nem kívánt élni felszólalással az utolsó szó jogán. A két vádlott védője szintén az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.

A másodfokon eljáró bírói tanács elnöke az április 24-i tárgyaláson közölte: május 8-án határozatot hirdethetnek.