2019.07.05. 09:00

Hódító hódok a Szigetközben

Júliusban a Szigetközi Natúrpark Egyesület vette kézbe a térségben elszaporodott hódállomány ügyét. Konferenciát szerveztek, hogy szakemberek, településvezetők és gazdálkodók bevonásával közös megoldást találjanak.

Kiss Anikó

– Fontos a természet sokszínűségének megőrzése, közel tíz- tizenöt éve viszont már akut problémát jelent a hódok térhódítása a Szigetközben. Korábban is voltak próbálkozások a térségből, hogy megoldást találjanak, de eredménytelenül. A natúrpark célja, hogy legyen harmónia a táj és az abban élő ember között. A hódok miatt most ez a harmónia megbomlott. A biodiverzitás fenntartására szükség van, de megoldást kell találni, mert ez a probléma túlmutat már a mi térségünkön is. A Szigetköz Natúrpark Egyesület felvállalja a kérdést és lépéseket tesz a megoldás irányába. Reméljük, hogy az állami szervek is támogatnak majd bennünket – mondta el lapunknak Pető Péter, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke.

A Fertő–Hanság Nemzeti Park, a kormányhivatal, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Kisalföldi Erdőgazdaság, a Herman Ottó Intézet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Pisztráng Kör és a térségi polgármesterek is egyetértettek abban, hogy mielőbb tenni kell az ügyben. A megyében közel 2500 egyed él a 2017-es felmérés szerint. A szakemberek kiemelték, hatékony egyedszám-szabályozásban külföldön már sikerrel alkalmaznak bizonyos módszereket. Elengedhetetlen a hazai populáció széles körű és rendszeres felmérése. A hód jelenlegi státuszának és hasznosítási lehetőségének átgondolása is fontos a könnyebb kezelhetőség miatt, mivel védett állatról van szó és az állomány szabályozásához jogszabályi háttér szükséges. Az árvízvédelmet is veszélyeztetik a rágcsálók, mert az állatok lyukakat fúrnak a töltésekbe, emiatt volt, hogy beszakadt a járművek súlya alatt. A belvízcsatornákat eltorlaszolják, így elöntésveszéllyel is számolni kell. Komoly gazdasági károkat is okoznak az erdőben, mert „pazarló" fajta a hód és életerős fákat pusztít rágásával a folyópart menti 20–30 méteres sávban, de előfordult már, hogy a parttól 300 méterre is találtak kidöntött fát.

Viszont a hód ökológiai jelentősége nem elhanyagolható. Sok pozitív hatása is van jelenlétüknek. Például a hódgátak jelentős mennyiségű vizet szűrnek át, tisztítanak meg. A hódtavak kiváló halbölcsők. A hódállomány viszont lényegesen nagyobb, mint ahogy a terület eltartóképessége azt engedi. Az előadók hangsúlyozták, hogy a tudományos kutatásokra alapozott, tervszerű gazdálkodás kell a probléma rendezéséhez. Egy központi stratégia, egy szakértői gárda és egy átfogó terv együtt megoldás lehet a hódkérdésben.

– A természet egyensúlyának fenntartása mellett mérni kell a probléma gazdasági oldalát is. Hatalmas károkat okoznak a gazdáknál. Utolsó pillanatban vagyunk – hangsúlyozta Csaplár Zoltán, Mecsér polgármestere.

– Rövid és hosszú távú megoldás is kell és nagyon fontos a pontos tájékoztatás. Kidolgozunk egy stratégiát. Az előadók közül többen említettek egy külföldi példát, ami középtávú, követhető, modell- értékű és vizsgálható példa. A tudományos megalapozottság szükséges a megfelelő megoldáshoz, ebben lépéseket fogunk tenni. Javasolni fogjuk továbbá a megfelelő jogszabályi háttér módosítását is – zárta szavait Pető Péter, a Natúrpark Egyesület elnöke és a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke