Negyvenhét balek a táborban Mosonmagyaróváron

A Kisalföld augusztus elsejei számában írtunk arról, hogy a mosonmagyaróvári agráregyetemen ebben az esztendőben mintegy 180-an kezdik majd meg tanulmányaikat. A létszámokkal elégedettek az egyetem vezetői, akik remélik, hogy kitartó munkájuk miatt egyre népszerűbbek lesznek a mezőgazdasági képzések. Augusztus utolsó hetében az elsősök – ahogy Mosonmagyaróváron hívják őket, a balekok – megérkeztek az egyetemre.

Ahhoz, hogy elkészüljön az ebéd, gyújtóst is kellett gyűjteni a tűzhöz.

– A balektábornak nagy hagyománya van a városban – mondta Tóth Tihamér, a kari hallgatói önkormányzat (HÖK) elnöke. – Idén először alakult úgy, hogy két helyszínen lesznek a balekok a hét során. Három napot töltünk el Mosonmagyaróváron és kettőt Győrben. Igyekeztünk most is színes programokat összeállítani, úgy, hogy az ne legyen túl megterhelő a fiatalok számára, de mégis meglegyenek a balektábor tipikus elemei, feladatai. Az éhezők viadala is pont ilyen, ahol a balekoknak meg kell szerezni az ebéd hozzávalóit a középre kirakott kupacból, ahol természetesen mindenből kevesebb van, mint ahány csapat. Majd meg kell főzni az ebédet, esetleg kereskedni az alapanyagokkal a többi csapatnál. Vagy ilyen a Wittmann parki túra is, ahol játékos feladatok során ismerhetik meg kicsit a várost. Bemutatjuk a tanszéket, az intézményt, az épületet. A balektábor lényege pont az, hogy megismerjük egymást, az intézményt, az oktatókat. Elmondunk és bemutatunk olyan fontos dolgokat is, mint a Neptun rendszer használata vagy a tárgyfelvétel. Szeretik ezt a tábort az ide érkezők, pont azért, mert családias. Most negyvenhét gólya van a táborban, így könnyebb megismerkedni, mint egy nagyobb egyetemen. A saját tapasztalatom is az, hogy a tábori élmények és kapcsolatok végigkísérik az itt töltött éveket.

 – Nagyon sok jót hallottam erről az egyetemről, kétszer is voltam nyílt napon és szimpatikus volt, így könnyű volt a döntés – mondta el Karikás Viktor. – Horvátzsidányból érkeztem, Kőszeg mellől. Azért választottam ezt az egyetemet, mert tetszett, hogy családias, ráadásul nekem ez van a legközelebb az otthonomhoz. Élelmiszer-mérnöknek vettek fel, ám mindenképp szeretnék majd egy mesterszakot is elvégezni. Ha pedig végeztem, szeretnék majd laboros területen elhelyezkedni. Már a hét elején megérkeztem a táborba, amit nagyon élvezek. Mindenki nagyon kedves és segítőkész, mind az évfolyamtársaim, mind a szervezők. Jó itt lenni. 

 – Nagyon sok ismerősöm járt ide, akik ajánlották az egyetemet is és az óvári gazdák hírneve is nagyon jó – mondta el Rácz Henrietta Ágnes. A kínálat is nagyon jó, ráadásul távolságban nekem is ez volt a legközelebbi mezőgazdasági egyetem. Etéről érkeztem ugyanis, ahol van egy családi vállalkozásunk, ahol később majd én is szeretnék dolgozni. Kollégiumba fogok költözni. Szeretek ismerkedni, barátkozni. Várom, hogy még inkább megismerjem az új óvári családomat. A tábor nagyon jó, élvezem ezeket a napokat. Az emberek nagyon barátságosak, kedvesek és segítőkészek. Jó érzés az, hogy az idősebb diákok eljönnek és együtt vagyunk, bulizunk, érezzük, hogy befogadnak minket. Sok kérdésünk is van persze, amikre az idősebbek könnyedén tudnak válaszolni, sőt, ők is érdeklődnek az iránt, hogy milyen szakra nyertünk felvételt és el tudják mondani a tapasztalatokat, mi jó, mi nem, mire figyeljünk a jövőben és ezek nagyon hasznosak tudnak lenni ilyenkor.