2008.12.11. 03:58
Mexikóváros, Distrito federal
Még küzdünk a jetlaggel, de legalább mindenhová időben érkezünk...
mexikóváros hihetetlen szineivel és valószerütlen szagával alaposan arcon csapott bennünket megérkezésünkkor, de mostanra kezdünk magunkhoz térni. a jetlag még kinoz kissé bennünket, de a hajnali négy órai ébredésnek is meg van az előnye, például mindenhová időben érkezünk, mint ma teotihuacanba, ahol reggel nyolckor egy teremtett lélek sem volt rajtunk kivül. mikor leszálltunk a buszról, egyből megértettük, miért nincs még senki, alig tiz fokot mutatott a hőmérőnk, ami rövidnadrágban elég ijesztőnek tűnt. a nap piramisáról ilyen panoráma nyilt
ma mexikólvárosban életünk legnagyobb karácsonyi vásárába csöppentünk a zocalo, vagyis a fő tér környékén. a műfenyőn kivül nem hiányzott a korcsolya és legnagyobb megdöbbenésünkre a műhavas szánkópálya sem... ami a legfeltünöbb a városban, az a rengeteg rendőr, mindenfelé. menő lehet itt zsarunak lenni, hiszen golyóálló mellényben ők integetnek az utak mentén, a metróban, a múzeumokban, a piacokon és a látnivalók környékén.
hajóztunk xochimilcon, megnéztük a chapultepec parkot is. mexikóváros a történelmi emlékeivel szép és annak ellenére, hogy több tizmillióan lakják élhetőnek tünik, amellett szórakoztató is. nem kell meglepődni például a távolsági buszon, ha előugrik egy pocakos pasas a gitárjával és előad egy érzelmes rumbát, vagy a metrón cirkuszi artistamutatványokat prezentál két kamasz...
holnap a popocatepetlt szeretnénk közelről megnézni, las hamanasba megyünk, 37OO méterrel a tengerszint fölé. rövidesen ismét jelentkezünk, a szállodai wifik legyenek velünk...
