Folyamatosan késésben van? Olvasgasson a gyors időről!

Ezen sorok írója nagy rohanások közepette 2010 novemberében könyvesboltban keresgélt ajándék után, mikor is egy parányi, fehér borítójú könyvre lett figyelmes. A címe "A pillanat zsarnoksága" volt. Tekintettel azonban, hogy szokás szerint siettem, a lábjegyzetet már nem olvastam el helyben.

Szerencsémre pár nappal később az MR 2 - Petőfi Rádió egyik késő esti műsorában szóba került ez a könyv, s megtudtam, hogy a mű pont arról szó, ami a legnagyobb ellenségem: az egyre gyorsuló időről.

A pillanat zsarnokságát az Oslói Egyetem szociálantropológia professzora, Thomas Hylland Eriksen követte el. A professzor úr nem titkolja, hogy személyesen ő is egyre inkább az idő foglya, miközben egyre kevesebb szabadidővel gazdálkodhat.

A könyv attól nagyon merész és egyedi hangvételű, hogy Eriksen azokat a technikai vívmányokat, információs újításokat "teszi meg felelőssé" a lassú idő eltűnéséért, melyek (internet, e-mail, mobiltelefon) elméletileg pontosan azt szolgálnák, hogy több szabadidőnk maradjon.

A cyberkor gyermekei nyugodtan lapozgathatják a könyvet, nem veri ki majd náluk a biztosítékot: a norvég tudós ugyanis nem elefánttoronyból sírja vissza a '80-as éveket, sokkal inkább semleges szemszögből elemez, s így a világháló adta remek lehetőségeket, újításokat el is ismeri.

Csak egy kiragadott - a több tucatnyi remek, tematikusan válogatott, könyvben szereplő példa közül - jelenet a mindennapi életünkből: soha nem marad időnk az igazán fontos dolgokra (találkozó a barátokkal, kirándulás a természetbe, könnyed kávézás a belvárosban, több száz oldalas regény elolvasása), merthogy mindig akad valami nélkülözhetetlen munkaügy vagy megválaszolatlan e-mail a postafiókban, amely keresztül húzza számításainkat.

Eriksen kiválóan látja azt is, hogy a világhálónak köszönhetően soha nem látott információ mennyiség zúdul a nyakunkba, de a tudásunk ennek ellenére nemhogy rendezettebbé nem vált, hanem sokkalta inkább hiányos.

(Hasonlóról zenélt a Red Hot Chili Peppers is - "The more I see the less I know" - "Minél több látok, annál kevesebbet tudok" -, ">pihenésképp itt hallgathatják meg a számot.)

A norvég antropológus írása attól különösen érdekes és figyelemre érdemes, hogy a mű 2000 nyarán íródott, s eredetiben 2002-ben adták ki. Ennek megfelelően akad benne pár megmosolyogtató tény - a legnagyobb netes keresőóriásnak azt az Altavistát említi Eriksen, melyet a 2000-es évek közepére darabokban falt fel a Google, s a kaliforniai site napjainkban már csak vegetál -, de összességében teljesen időtálló elemzés született - többek közt - korunk villámgyorsan váltakozó információs sztrádáiról.

Természetesen a megoldást mindenkinek magának megtalálnia azért, hogy több szabadideje legyen. Az utolsó oldalakon ugyan néhány alternatívát felsorol a szerző, "A pillanat zsarnoksága" alapvetően abban van segítségünkre, hogy egy "lassú délutánon" elgondolkozzunk időgazdálkodási hibáinkon.

Hogy nekem sikerül-e, 2011 eldönti, az ötleteimről azonban nem árulnék el semmit - hátha főnökeim is olvassák ezt a blogbejegyzést.:)

                                                                                            Szeghalmi Balázs