Menekültek Hamburgban - kire hallgat Berlin?

˝Hamburgban a főpályaudvarra érkezett menekülteket rendőrök fogadják és ujjlenyomatot vesznek mindenkitől. Külön sátort állítottak fel nekik˝ - írta Hamburgban élő olvasónk, Galgóczi Róbert.

Augusztus 29-én közlekedtem Győrből Hamburgba, a menekültek miatt egészen más volt a vonatutazás, mint korábban. Erről már egy korábbi beszámolómban írtam. Most a hamburgi helyzetről írok.


A helyiekben felvetődik a kérdés: ki eteti-itatja, hol szállásolják az érintett városok és falvak ezt a tömérdek muzulmán érkezettet? Legfőbb szintről erre is híres kijelentés született: a feladatot megoldjuk! Ki oldja meg? Az első vonalban szorgoskodó sok helybeli hivatalnok, meg számos önkéntes támogató kétségbe vonja a legfelsőbb szintről származó optimista kijelentést. Úgy tudják, a menekültek okozta gondok helybeli megoldására nincs központilag kinevezett irányító. Egy politikus sem hajlandó ilyen feladatra, mert árt a népszerűségének. Ki akar felelősséget vállalni azért, hogy megüresedett lakásokba menekülteket költöztetnek be?

 

Úgy tudni, hogy egyelőre a kormány sem rendelkezik kidolgozott tervel, amit szükség esetén alkalmazhatna. Így a városok és a falvak improvizációval igyekeznek a végnélkül áradó menekültek tömegét gátak közé terelni. Hamburgban a főpályaudvarra érkezett menekülteket rendőrök fogadják és ujjlenyomatot vesznek mindenkitől. Külön sátort állítottak fel a pályaudvar előtti térre. Önkéntes támogatók ételt-italt nyújtanak a meggyötört utasoknak. Az emberies viselkedés ellenére Hamburg is panaszt emelt, hogy teljesítőképessége végére ért. Így a belügyminisztérium a vidékről érkezett nyomásra ismét bevezette a határmenti ellenőrzést. Mi a következménye? Egyelőre az áradat szempontjából nulla!


A menekültek áradata egy millimétert sem apadt. Ezzel a legfelsőbb szintről elhangzott kijelentés, a „wir schaffen es" ad abszurdummá" vált.

A múlt század hatvanas éveiben behozott török vendégmunkások ma is úgy élnek, ahogy a hazájukban nevelkedtek. Eszük ágában sincs a német társadalomba beilleszkedni. Az itt született gyerekeket korániskolába küldik, ahol szigorú muzulmán nevelést kapnak. Köln, a német katolikusok fellegvára, ott épült egy több száz hívőt befogató mecset, mohamedán templom. Pénteki napokon zsúfolásig tele van hívőkkel. A hamburgi mohamedán hitközség olcsóbb megoldást választott. Megvette a város egyik legszebb neoromán evangélikus templomát és mecsetet csinált belőle. Pénteki napokon ez is megtelik évtizedek óta Hamburgban élő törökökkel. Újabban olyan szándék is hallható, hogy kérvényt nyújtanak majd be, egy mohamedán ünnep bevezetésére. Jelenleg négymillió török él Németország területén. Párhuzamos életmódot gyakorolnak a német szomszédokkal. Szociográfiai tanulmány szerint egy keresztény nő szaporulata 1,3, egy muzulmán nőszaporulata 3,8. Ennek alapján kiszámítható a keresztény Németország jövendő életkora. Az utolsó keresztény németet egy muzulmán török fogja eltemetni! – mondják.

A beáramló muzulmánok okozta helyzet hatásait a polgárok hatvan százaléka még nem látja, nem sejti. Némelyik ma is táblát tart a kezében, amin arabul és angolul „refugees welcome" felirat áll, az unokája nem biztos, hogy meg fogja köszönni. Viszont számuk napról napra csökken is. A nép félni kezd a végnélküli bevándorlók láttán. A lakósság biztonságát nem lehet maximálisan szavatolni. Veszélyben a haza! – hangoztatta egy magas rangú CSU politikus. Hallgatnak rá Berlinben?

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!