A védőnői szolgálat igazi Hungarikum

Bár az Európai Unióban vannak országok, ahol a családot a gyermek születése idején „nurse”, vagy „health-visitor” támogatja (pl. Dánia, Olaszország), de ilyen térítésmentes, az állam által biztosított, a prevenciós szemlélettel képzett, fogantatástól a nők reproduktív életkoráig nyúló, és így a család egészségét támogató preventív ellátást egyik ország sem biztosít, csak hazánk. Csordás Ágnes Katalin, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke ismertette, a védőnők kiemelten a betegségek megelőzésre és az elváltozások korai felismerésére, a családok egészségének megőrzésére képzett, felsőfokú egészségügyi képesítéssel rendelkező szakemberek. Közreműködnek a nő-, anya-, csecsemő-, gyermek-, ifjú- és család egészségének védelemében, valamint a közegészségügyi, a járványügyi, egészségfejlesztési, egészségnevelési feladatok végzésében. A Magyar Védőnők Egyesülete immár harmincéves mottóját: „Védőnők az egészséges boldog családokért”, e hivatás tartalmából merítette, hiszen személyes és közösségi ellátást nyújtanak szakembereik.

Az ellátás színtere a család

Csordás Ágnes Katalin hozzátette, a klasszikus védőnői ellátás színtere napjainkban is a család otthona. Ez az a mikrokörnyezet, ahol kialakul az életmódunk, megszilárdulnak a szokások, a viselkedés megerősödik, és ha szükség van rá, itt nyílik a legjobb lehetőség módosításra. A családlátogatások során a védőnő megismeri az egyes családok életterét, szokásaikat, feltárja az esetleges nehézségeiket, az egészségi állapotra ható pozitív és negatív tényezőket, és segítséget nyújt tanácsaival az egészséges táplálkozás és életvitel területén. Időpontot egyeztet az esedékes életkori egészségi állapot szűrésekre, és felhívja a figyelmet a kötelező, valamint a szabadon választható védőoltásokra. A védőnői tanácsadóban rendszeresen találkozik a védőnő a várandósokkal, a szülők kíséretében a gyermekekkel az újszülött kortól 6 éves korig az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokon. A védőnők a szűrővizsgálatok kertében nyomon követik a magzat fejlődését, a várandós nő egészségi állapotát, a csecsemők, kisdedek, kisgyermekek és a tanulók fejlődését, és megfelelő információval, tanáccsal látják el őket. Feladatukat önállóan végzik, szorosan együttműködve az illetékes háziorvossal, szülész-nőgyógyász szakorvossal, a házi gyermekorvossal, az iskola-orvossal, a gyermekjóléti szolgálattal, az oktatási nevelési intézményekkel és a civil szervezetekkel.

Speciálisan magyar

A Védőnői Szolgálat speciális magyar ellátási forma, mert a védőnők kifejezetten prevencióra képzett szakemberek. Az ellátotti kör a várandósságtól 18 éves korig a teljes populációra, kivétel nélkül mindenkire kiterjed, függetlenül attól, hogy valaki küzd-e egészségi problémával vagy sem. A védőnők területi ellátási kötelezettséggel végzik munkájukat, és az egészségügyi ellátórendszer intézményein kívül a családok otthonában is nyújtják az ellátást. A védőnői ellátás szolgáltatásai egyaránt kiterjednek az egészségügyi, szociális, és az oktatás területére is.

A védőnői hivatás „bölcsője” volt az Országos Anya Csecsemővédő Egyesület, amely 1908-ban alakult azzal a céllal, hogy támogassa a szegény sorsú nőket a terhesség, szülés, gyermekágy és szoptatás ideje alatt. Az anya-, gyermekvédelemnek korábbi hagyományai, a 20. századforduló Magyarországának társadalmi, gazdasági és ebből következően demográfiai, népmozgalmi változásai keltették életre a védőnői hálózatot, amelyek napjainkig érezhetően meghatározzák a célokat, elveket és az alkalmazott módszereket. 1926-ban gazdagodott az alapelvek sora: „Nem a betegség gyógyítása a cél, hanem a tanítás, oktatás mellett elsősorban minden olyan körülmény elhárítása, amely a jövő generáció fejlődését és életképességét károsan befolyásolhatja.”

Szakmai tudás, elhivatottság, empátia

Egészségügyi gondozás és prevenció egyetemi alapszak négyéves képzésének elvégzése után vállalhat munkát egy védőnő. Ám nem könnyű meghatározni, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a családok elismerését elnyerjék, hisz minden védőnő-gondozott kapcsolat más és más, és az egyes gondozási folyamtok is eltérő módszereket igényelnek. Ami elsődlegesen fontos, az a szakmai tudás és a pálya iránti elhivatottság, valamint az empátia, az ember-, partnerközpontú gondozás, hangsúlyozta Csordás Ágnes Katalin, hozzátéve, hogy fontos az előítélet mentesség, a szociális és interkulturális érzékenység is, no meg a nyitottság a gondozott-szakember kapcsolatában. Másképp megfogalmazva: tolerancia, segítőkészség, felelősségvállalás, megbízhatóság, pontosság, önállóság, és természetesen a döntéshozatali képesség annak érdekében, hogy a gondozott családok biztonságban érezzék magukat a védőnői ellátás során.

Prevenció, információátadás, motiválás

Tudományosan bizonyított, hogy a gyermekkorban az egészséges életvitellel, az egészségi problémák korai felismerésével és kezelésével számtalan felnőttkori megbetegedés megelőzhető. Ahhoz, hogy az ismeretek eljussanak a várandósókhoz és a gyermeket nevelő szülőkhöz, szükséges a védőnők preventív tevékenysége, az információ átadás és a motiválás az egészség megőrzése érdekében. Ez a védőnők mindennapi feladata. A védőnői ellátás közreműködése jelentősen befolyásolta az évek során a csecsemőhalandóság és a védőoltási átoltottságot, ezek sikertörténetek – tette hozzá az egyesület elnöke, aki beszélt arról is, hogy a védőnői munka mondhatni 24 órás szolgálat, ahol a tudomány gyors fejlődésével is lépést kell tartani, hogy a lehető legjobb tanácsot tudják adni a családoknak. Az önálló munkavégzés során sok esetben azonnal kell dönteni, segítséget nyújtani, ezt csak nagy elkötelezettséggel, hivatástudattal lehet végezni. A védőnők munkája nem csak az egyének, hanem a társadalom számára hasznos, hisz tevékenységükkel értéket teremtenek, az egészség megőrzését, mint értéket közvetítik a lakosság felé.

Az Év Védőnője Díj

A Magyar Védőnők Egyesülete az Év Védőnője Díjat minden évben munkájuk elismeréseként olyan védőnőknek adományozza, akiket a gondozottak és a szakmai zsűri is érdemesnek tart. A védőnői munka nem látványos, hisz mindig egy-egy személyre, családra irányul. A családoktól beérkezett történetek, jelölések alapján szeretnénk bemutatni azt az áldozatos munkát, amelyet sokszor nehéz körülmények között végeznek a lakosság egészségének megőrzése érdekében. Szeretnék ugyanakkor megismertetni a lakossággal a Magyar Örökség Díjas, Hungarikumként jegyzett szolgálat védőnőinek mindennapjait, azt, hogy a védőnői gondozás azonnali és közvetlen hatással van a családok életére. A védőnői tevékenység egy folyamatos és személyre szabott ellátás, és minősége függ a gondozott és a védőnő bizalmi kapcsolatától is.

107 éve szolgálatban

Stefánia belga hercegnő védnökségével, 1915. június 13-án alakult meg hazánkban az Országos Stefánia Szövetség „Az Anyák és Csecsemők Védelmére”, és ezen belül a Védőnői Szolgálat. 1916-ban Heim Pá kezdeményezésére elindult a védőnőképzés. A Magyar Védőnők Egyesülete három évtizedes fennállása alatt – a védőnői hivatás alapítóinak szellemiségét követve – folyamatosan tevékenykedik a védőnői hivatás szakmai erősödése érdekében, kapcsolatot tartva a szakmai felügyelettel és a szakmai kollégiumokkal egyaránt.