100 éve lett újra magyar terület Albertkázmérpuszta

Trianon következtében Moson vármegyétől elcsatolták és Ausztriának ítélték a teljes nezsideri járást. A békeszerződés Ausztriának ítélte a pusztát is, amely pár évig volt idegen impérium alatt. Egyik utolsó településként került vissza az Albert Kázmér hercegről elnevezett puszta. 

Száz évvel ezelőtt, 1923. augusztus 1-jén déli 12.00 órakor történt meg a nevezetes esemény a puszta életében. A település visszakerült Magyarországhoz: Csatáry Elek alispán rendeletére Wayda Sándor rajkai járásbíró, főszolgabíró, a vámőrség parancsnoka, valamint Hegyeshalom község elöljárói voltak jelen és vették át Hazánk részére a pusztát. 
A magyar csendőrök bevonultak, az osztrák csendőrség pedig kivonult a településről. 

1923-ban Burgenlandban még 38 majorság létezett (többek között Albrechtsfeld, Apetlonerhof, Edmundshof, Erdeihof, Haidhof, Kleylehof, Paulhof, Saida, Wittmannshof) megközelítőleg tízezer főnyi magyar nyelvű népességgel. E majorsági települések közül öt saját népiskolával rendelkezett. A puszta Féltoronyhoz tartozott és emiatt a nezsideri járás része volt az első világháború végéig. 1923-tól Hegyeshalom, 1946-tól Őrcsütörtök (ma Várbalog) része lett a település - idézte fel kisalföldi helytörténész, a Széchenyi-egyetem könyvtárosa, podcastsorozatunk állandó vendége, Biczó Zalán.