Egyházi kincsek a bazilikában Győrben - fotók

A kiállítás megmutatja egyházmegyénk leggazdagabb műtárgyait, értékeit. A tárlat számos ötvöstárgyat és textilalkotást mutat be a látogatóknak. Található a kiállított tárgyak között pásztorbot, ami az egyházi hierarchia csúcsán álló püspökök, illetve apátok jelvénye volt. Számos kelyhet is láthatunk, amelyek az utolsó vacsora jelenetének megtestesítői, a miseáldozat bemutatásának eszközei ma is. Eredetileg sokféle anyagból készülhettek, de a IX. század óta előírták, hogy a belsejük, mely közvetlenül érintkezik a megszentelt vérrel, aranyozott legyen. A kiállítás helyet ad örökmécsnek is, ami egy láncon függő, állandóan égő lámpa, amely fényével az oltárszekrényben jelen lévő Jézus Krisztusra emlékeztet.

– Ez a kincstár a második legfontosabb katolikus gyűjtemény ma Magyarországon. Ebből adódik az országos jelentősége, hiszen az egyház kincsei között olyan művek találhatóak, mint a németjárfalvai úrmutató vagy Bornemissza Pál püspök mitrája. Olyan darabok ezek, amelyek nélkül elképzelhetetlen volna a magyar művészet, a magyar kultúra – mondta el dr. Mikó Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének igazgatója.

A tárlaton összesen kilencven műtárgyat lehet megtekinteni, a kiállított tárgyak az Egyházmegyei Kincstár állományának közel egyharmadát adják. A kincstár egyik legrégebbi műtárgya a XIV. századból való elefántcsont tábla háromszárnyú kis oltár darabja. A műtárgyon legalul Mária temetését látjuk, amint a tanítványok viszik a koporsóját. Középen két angyal emeli a mennybe Mária holttestét, körülöttük angyalok muzsikálnak. Legfelül Krisztus helyezi az égi koronát Mária fejére, gyertyát tartó angyalok körében.

A kincstár legértékesebb darabja a XIV–XVI. századi Bornemissza-püspöksüveg, mitra. Bornemissza Pál veszprémi, erdélyi, majd nyitrai püspök mitrája eredetileg a veszprémi székesegyház kincsei közé tartozott. A főpásztor alakíttatta át az eredetileg XIV. századi süveget, ekkor került a szalagok aljára a monogramja az 1550-es évszámmal. Az ötvösség egyik legszebb darabja a németjárfalvai úrmutató, amely a XVI. század elején készült. Valószínűleg a budai klarissza kolostoré lehetett, később került a pozsonyi rendházba. Amikor II. József feloszlatta a rendeket, Németjárfalu (ma Burgenland) templomának vásárolták meg. A XX. század elején Várady Lipót püspök vette meg és adományozta a győri székesegyháznak.

A kincstár új helyre került, a székesegyház belsejébe. A helyszín megemeli a kiállított tárgyak jelentőségét és hirdeti a történelemben betöltött nagy szerepüket is. Gondoljunk csak arra, hogy az erdélyi fejedelmek bibliotékájának nagyobb hányada van itt Győrben, mint Erdélyben. A kincstár és a könyvtár is Csipkerózsika-álmát aludta évtizedeken át, hiszen a ’80-as évek előtt nem volt itt egyetlenegy kiállítás sem, ami bemutathatta volna ezeket a szakrális emlékeket

– fogalmazott az igazgató.

Hozzátette: – Ebben a lassan mindent elnyelő virtuális világban, amelyet élünk, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az egyedi műalkotások továbbra is pótolhatatlanok. El kell ezekhez az eredeti tárgyakhoz zarándokolnunk, megvizsgálni, hosszan szemlélni őket. Nemcsak egészüket, hanem a részleteket is. Csak azt tudom mondani a látogatóknak: gazdagodjunk a kiállításon tudásban és lélekben egyaránt.

Jaurinum – a tárlat a hét minden napján látogatható belépőjeggyel, a Nagyboldogasszony-székesegyházban. A látogatókat hétfőtől szombatig délelőtt 10 és este fél 6 között, vasárnap délután 1 és fél 6 között várják a bazilikában. A nyitvatartás a bazilika liturgikus programjainak függvényében időnként változhat. Belépőjegyet a Szent László Látogatóközpont recepcióján lehet váltani, a Káptalandomb 13. sz. alatt, délutánonként legkésőbb 5 óráig. További információ: [email protected]; 06-30/255-1363.

A kincstár története – Szent István törvényben rögzítette, hogy az épülő templomok számára biztosítani kell a szertartásokhoz szükséges liturgikus tárgyakat és misekönyveket. Feltehetően ő is hozzájárult az első győri templom felszereléséhez, s ezt tették az egyházmegye későbbi püspökei és a patronáló világi urak is. Sajnos a korai évszázadokból nem maradt fenn tárgyi emlékünk. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint azonban a XVII. század végén és a XVIII. század elején a székesegyházban, illetve az egyházmegyében már jelentős számú liturgikus tárgyat használtak. A két világháború kezdetén országszerte mozgalom indult az egyházi műtárgyak mentésére. Így a győri püspökségre is sok vidéki templom juttatta el értékes darabjait. A székesegyház liturgikus kincseiből, illetve az egyházmegyéből begyűjtött tárgyakból 1989-ben nyílt meg az Egyházmegyei Kincstár állandó kiállítása. Magyarország egyik legjelentősebb egyházi gyűjteményét 2022-től a bazilikában, a Jaurinum székesegyházi kincstárban tekinthetik meg az érdeklődők.