Zichy 400 – A győri palota éve

Nagy ünnep kezdődött el pénteken Győrben, ugyanis a Zichy-palota fennállásának 400. évfordulója alkalmából a Győri Művészeti és Fesztiválközpont egész éven átívelő programsorozatot szervez.

Simon Roberta

Fotó: Rákóczy Ádám

A polgári szalonok életét megidéző előadásokkal és a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum segítségével berendezett időszaki kiállítással nyitották meg a jubileumi rendezvényt.

- A Zichy-palota története 400 évvel ezelőtt kezdődött azzal, hogy a palota helyén álló ház, valamint a birtok a Zichy család tulajdonába került. Innen indult Győr egyik legikonikusabb épületének hosszú, olykor rögös útja, mely napjainkig tart. A barokk értékeket pedig tovább őrizzük városunkban, számos felújításon esett át a palota is az elmúlt esztendőkben - fogalmazott dr. Fekete Dávid önkormányzati képviselő megnyitó beszédében.

A Győri Művészeti és Fesztiválközpont (MÜFE) a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum segítségével korhű szobát rendez be erre az alkalomra a palota egyik szalon termében. Valamint a Zichy Örökségért Alapítvány közreműködésével és kitartó kutatással összegyűjtött képi és szöveges anyagából időszaki kiállítást is szerveztek, amely április 14-ig látogatható előre egyeztetett időpontban.

A kiemelkedő alkalomra az egykori arisztokrata család leszármazottjai is eljöttek, dr. Zichy Mihály tartott előadást, mint az est fővédnöke. Zichy Anikó pedig bemutatta saját pezsgőjét. Ezt Bana József nyugalmazott levéltári igazgató rövid előadása követte, majd Székely Zoltán, múzeumigazgató nyitotta meg a kiállítást. A Zichy Szőlőbirtok jóvoltából pezsgős koccintással ünnepelték a palotát.

Zichy 400 – A palota éve

Fotók: Rákóczy Ádám

Az évforduló azonban nem csak erre az egy napra koncentrálódik, a MÜFE egész évben színes programokkal várja a bor és a művészet szerelmeseit. Az előadások sorában szerepel többek közt Piros Ildikó Abigél titkai című Szabó Magda estje, melyben felvillannak az írónő életútjának legjelentősebb állomásai, kiemelkedő alkotásai. Valódi színházi élménnyé forr össze az alkotónő életútja és műveinek világa.
Klem Viktor A Nagybőgő című monodrámája egy zenész őszinte vallomását tárja elénk az életről, a zenéhez és társadalomhoz fűződő viszonyáról.
Pokorny Lia legújabb LIAison című zenés stand-up előadásában megannyi különböző nő életébe és szívébe nyerünk bepillantást, ahol -természetesen- szerelem lakik.
Tompos Kátya Polcz Alaine megrázó, a témát övező hallgatást megtörő második világháborús kéziratából, regényéből olvas fel. Az Asszony a fronton című mű különleges kiadása 2022-ben, az emlékirat születésének századik évfordulóján jelent meg.

Bősze Ádám visszatérő vendége Győrnek, Az emlékévben Mozart és a szabadkőművesek címmel tart előadást április 11-én, 18 órakor. Csík János és barátai Adagio koncertjén a magyar népzene és költészet fonódik elválaszthatatlan egységgé. A zene lelket melengető ereje és a költők verseiben megfogalmazott igazságok segítenek elmélyedni a hallgatóságnak a műsor hangulatában.

A Zichy-palota története:

1624
A mai palota helyén álló házat megvásárolta a köznemesi katonacsaládból származó Zichy I. Pál, aki Győr és a hozzá tartozó Balaton-felvidéki várak főkapitánya volt. Fia, Zichy I. István, a család történetének legkiválóbb alakja – aki igen fiatalon lett a győri vár kapitánya, s megkapta a grófi címet is – bővítette, alakíttatta a házat, s a szomszédos telkeket felvásárolta.

1654
Az épületegyüttes tűzvész áldozata lett, de újjáépítették.

1676
Az első nagy átalakítás ezt követően következett be, s Zichy II. Pál nevéhez fűződik. A barokk korban a főúri életmód megkívánta, hogy a városi paloták kifejezzék a tulajdonos társadalmi állását, gazdagságát. Ennek az elvárásnak tettek eleget a teremsor kialakításával, s ekkor készült a kőlábas folyosó és a sarokerkély. Ez utóbbi díszítése, a tartó konzolok torzfejei a késő reneszánsz ízlést tükrözik.

1724
Miller Ferenc tervei szerint a barokk kor stílusának megfelelően átépítették.

1745
A homlokzat emeleti falmélyedésébe a Szent család szoborcsoport került, a szobrokkal gazdagon díszített kapubejárat vetekedett az ország akkori fővárosában, Pozsonyban láthatókkal. A boltozatos szobabelsők síkfödémet kaptak, a falakra díszes freskókat festettek.

1800
A XVIII. század végén azonban már csak a cselédek lakták a palotát, a tulajdonosok nem fizettek utána adót, s tekintélyes lett a hátralék. Így került sor 1800-ban az eladására. Az új tulajdonos Huszár Ádám Nógrád megyei birtokos nemes lett, aki hitelből fizette ki a vételárat.

1801
Ennek ellenére nagyobb építészeti beavatkozást végeztetett el 1801-ben, megcsonkíttatta a barokk homlokzatot, a kapu fölött erkélyt alakíttatott ki. Az erkélyrács mezejében látható monogram a felesége, Sarabók Terézia és az ő nevének kezdőbetűit tartalmazza.

1810
Huszár Ádám örökös pénzügyi nehézségekkel küszködött, s valószínűleg ez is ösztönözte arra, hogy a Győrben különösen virágzó alkímia felé forduljon. Dolgozószobája falára égszínkék mezőben az aranycsinálás szimbólumainak jeleit festette, de kedvezőtlen anyagi helyzetét ez sem mentette meg, s 1810-ben kénytelen volt az épületet eladni.

1831
Az új tulajdonos Józsa József püspöki jószágkormányzó lett, aki haláláig, 1831-ig élt a házban. Ő a reformkori Győr fontos személyisége volt, gyakran fogadta a szellemi élet kiváló képviselőit. Nála lakott, mint felesége rokona 1820-21-ben a Jogi Akadémiát végző Deák Ferenc, majd a történetíró Fejér György, valamint Batthyány Lajos.

Józsa József halála után a palota főúri jellege fokozatosan megszűnt. A falakat lemeszelték, megosztották a szobákat, az emeleten és a földszinten több bérlakást alakítottak ki.

1980
Az épület teljes felújítása az 1980-as évek elején kezdődött el, ekkor tárták fel a freskókat, s 1986-tól teljes barokk kori pompájában ad otthont a város házasságkötő termeinek, az Anyakönyvi Hivatalnak és a Győri Művészeti és Fesztiválközpontnak. Falai között napjainkban is megfordulnak a magyar szellemi élet kiválóságai, s Győr városának egyik büszkeségévé vált.