Gyérítenék a nutriákat Mosonmagyaróváron - Már a belvárosban is jól érzik magukat + videó, fotók

Patkány-e a nutria? Ezzel a témával szólalt fel Vida István, a Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztal képviselője a legutóbbi képviselő-testületi ülésen napirend előtt. Mint elmondta, tapasztalható, hogy a hódpatkányként vagy nutriaként ismert állat, gyakorlatilag megszállta a várost a Lajta különböző szakaszain, a Vár-tónál is felbukkan. A gyerekek etetik, bájos fotók készülnek. A nutria elfoglalta a Szigetközt, invazív faj, pusztítja a növényzetet, más állatok élőhelyeit teszi tönkre. A Lajta menti kertekbe is bejárnak, ott is pusztítanak.

Tenni kell ellenük

– Ha valamilyen baleset, vagy esetleg járvány indul el egy állatsimogatásból, akkor az talán a város felelőssége lenne. Tervez-e a város a hódpatkányok ellen valami humánus, de érdemi ellenlépést – érdeklődött a képviselő.

Árvay István polgármester hangsúlyozta: valóban valamit tenni kell az ügy érdekében, és nem csupán a nutria, hanem a hód ügyében is a városi vízparti erdők védelmében. A városvezető rámutatott, hogy a nutria lágyszárú növényeket eszik, nem pedig a vízparti fákat, ahogy a hód.

Teljesen kiírtani nem lehet

– Szigetköz valóban a legfertőzöttebb ilyen szempontból. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kijelölhet olyan területeket országszerte, ahol a gyérítést elrendeli. Ilyenkor a Nemzeti Park alkalmazottai csapdázással gyérítik az állatot. Teljesen kiirtani nem lehet, nagyon szapora, évente kétszer 10-12 utódot ellik – hangsúlyozta a polgármester, megjegyezve, hogy az önkormányzat megszólítja a hivatalos szerveket gyérítést kezdeményezve. Ez a rágcsáló nem vadászható, és a városvezető nem is lenne amellett, hogy belterületen vadászok irtsák. Árvay István arra is kitért, hogy a nutriák etetése tilos, simogatása veszélyes.

Néhány évtizede még keresett árucikk volt a prémje

A témában megkerestük a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságot is.

– A természetjárók, horgászok vízközelben az elmúlt néhány évben egyre gyakrabban találkozhatnak egy barna bundájú, rövid lábú, hódra emlékeztető külsejű és méretű ám mégsem lapátfarkú állattal. Ez az állat a hazánkban is terjeszkedő nutria, más néven hódpatkány. Az eredetileg Dél-Amerika mérsékelt övi területein őshonos rágcsáló prémje néhány évtizede keresett árucikk volt Európában is, ezért kisebb-nagyobb farmokon Magyarországon is tenyésztették. Vállalkozó szelleműek a húsát is hasznosították, hiszen a nyúlhoz hasonlóan növényekkel táplálkozó nutria húsa ehető. Az állatvédelem tömegmozgalommá válása és a divat változásai miatt mára a prém iránti kereslet gyakorlatilag megszűnt, a nutria ellenben velünk maradt. A korábban is tapasztalható szökések miatt kivaduló nutriák mellett a tenyészeteket felszámolók által felelőtlenül szélnek eresztett állatok villámgyorsan elszaporodtak és alig néhány év alatt a Kárpát-medencét is belakták olyannyira, hogy mára szinte minden kisebb-nagyobb álló- és folyóvizünk mellett találkozhatunk velük – tudtuk meg Pellinger Attilától, a Természetmegőrzési Osztály vezetőjétől.

Komoly károkat okoz

A szakember szerint a nagyjából pulikutya méretű szapora rágcsáló elterjedése azonban nem marad következmények nélkül. A hóddal ellentétben a fákat nem rágják meg, de a többi vízparthoz közeli növény – beleértve a kerti zöldségeket is – nincsen biztonságban. Gátakba, partfalakba ásott, nem kicsi üregeik már most komoly fejtörést okoznak a vízügyi szakembereknek.

Nincs természetes ellensége

A nutriának az emberen kívül természetes ellensége alig van – mutatott rá még a nemzeti park munkatársa. Ugyan a fiatal egyedeket akár ragadozó madarak is elragadhatják, de egy felnőtt példányt jóformán csak az aranysakál képes zsákmányul ejteni.

– A kemény fagyos és havas telek megtizedelhetnék az állományt ehhez azonban tartósan, hetekig-hónapokig kellene fagypont alatt maradni a hőmérsékletnek, amire hosszú évek óta nem volt példa és a klíma gyors melegedése miatt aligha számíthatunk rá. A nutria tehát a klímaváltozás nyertesei közé tartozik – hívta még fel a figyelmet Pellinger Attila.
A gyors elszaporodás együtt járt bizonyos mértékű urbanizációval, a nutriák a vizek mentén már lakott területekre is beköltöztek.

– A közösségi médiában egyre gyakrabban bukkannak fel olyan fényképek és videók, amelyeken az amúgy is békés természetű nutriák szinte háziállatként viselkednek. Az emberek etetik, akár meg is érintik, simogatják ezeket a nem veszélytelen állatokat. Érdemes egy pillantást vetni félelmetes metszőfogaikra! A hódpatkány nevet nem véletlenül kapta: egy patkány fogazatával bíró hód méretű rágcsáló… Több más szempont is amellett szól, hogy kerüljük mind az etetést, mind az érintkezést velük. Az etetés a fiatal nutriák túlélését növeli, több állat egyre több kölyköt fial és gyorsítja a terjedését, növeli a károkozások mértékét is. Nem utolsó sorban, előfordulhat, hogy közvetlen érintkezés esetén állatról emberre is átterjedő betegségek (úgy nevezett zoonózisok) kórokozóit terjeszthetik – zárta gondolatait a szakember.