Ez történt

2024.03.01. 15:25

10 éve írtuk: egyre több az alkalmi munkás Győr-Moson-Sopronban és Komárom-Esztergomban is

Erről írtunk a Kisalföld hasábjain 10, 20 és 25 éve március 1-jén.

Ollári Gergely

10 éve – Többen kaptak alkalmi munkát Győr-Moson-Sopronban és Komárom-Esztergomban

Több mint háromezerrel nőtt tavaly az azt megelőző évhez képest az alkalmi munkásként foglalkoztatottak száma Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében is. Főként a mezőgazdaságban, a vendéglátásban és az építőiparban dolgoznak egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Egyre többen legálisan foglalkoztatják, bejelentik idénymunkásaikat, mert könnyű az ügyintézés, kedvező az adózás.

Forrás: Kisalföld Archív

Győr-Moson-Sopron megyében 2013-ban az előző évhez képest 15 százalékkal nőtt az alkalmi munkások száma a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságának tájékoztatása szerint. Főként a mezőgazdaságban, a vendéglátásban és az építőiparban dolgoztak egyszerűsített foglalkoztatás keretében.

Érdekesség, hogy ilyen módon 276-an filmipari statiszta munkát végezhettek az elmúlt év során a Kisalföldön, Komárom-Esztergomban pedig tucatnyian. E megyében 2013-ban csaknem öt százalékkal nőtt a munkáltatók száma, akik éltek az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségével. Főként egyéni vállalkozók, adószámmal rendelkező magánszemélyek, akik 26 százalékkal több esetben jelentettek be alkalmi munkást, mint 2012-ben.

A NAV Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatóságánál tett bejelentések alapján tavaly csaknem 20 százalékkal nőtt azoknak a száma, akiket egyszerűsített foglalkoztatás révén alkalmaztak. E foglalkoztatási forma a népszerűségét nagyrészt annak is köszönheti, hogy gyors és egyszerű a bejelentés módja. Megoldható elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül. Ezzel a lehetőséggel Komárom-Esztergomban 1143 adózó élt 2012-ben, majd 1386 tavaly. A Kormányzati Ügyfélvonal telefonját jóval kevesebben hívták. Az adóhatóság az elmúlt esztendőben ebben a megyében több mint harminc esetben tárt fel a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos szabálytalanságot. A szőlőkben most a metszés ideje van és ehhez az idénymunkához többen vesznek fel alkalmi munkásokat.

Például Németh Endre borász. Családi pincészetük dűlőiben tegnap Pannonhalma határában többen dolgoztak a sorok közt. A férfi úgy véli, ez a foglalkoztatási forma mindenkinek jó, főként azért, mert kedvező az adóterhe. Egyszerűsített foglalkoztatás során a munkáltató naponta ötszáz forint közterhet fizet mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében. Alkalmi munkánál ezer, filmipari statiszta alkalmi munkája során háromezer forintot. A munkavállalóknak többnyire nem kell adóbevallást benyújtaniuk. Az idei így szerzett jövedelem esetén csak akkor kell, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó éves bevétel napi átlaga több 4670 forintnál. S az alkalmi munkásnak idén egy napra legalább 3969,5 forintot kel fizetni, ha szakvégzettséget igénylő feladatot lát el, akkor pedig 4724 forintot.

20 éve – Hatszázmilliós veszteséget okozott a Globex Sopronnak

Megint elvitt a Globex 600 milliót. Két évvel ezelőtt az RDMB Kft. a soproni önkormányzat kezességvállalásával vett fel 600 millió forintos hitelt, amit azóta senki sem törlesztett. A kezesnek most fizetnie kellett. Sopron számára még mindig nincs vége a Globex-történetnek és az ebből eredő kiadásoknak.

Az önkormányzat 600 millió forinttal lett szegényebb, egy régi tartozást ugyanis a városnak kellett most rendeznie. Az RDMB Kft. – amit 1999-ben a Globextől megszerzett Hotel Rózsadomb kezelésére alapítottak – 2000-ben 600 millió forintos hitelt vett fel az egyik pénzintézettől.

A társaság a kölcsönt üzletrészvásárlásra és saját költségeinek fedezésére (működésre, az ingatlannal kapcsolatos kifizetésekre) fordította. Az önkormányzat 2001 végén a társtulajdonos Hunguest Rt.-től megvette a másik RDMB-üzletrészt, így a kft. egyszemélyes tulajdonosává Sopron vált. (A város akkor azt remélte ettől a lépéstől, hogy mint az értékes ingatlan és az azt kezelő társaság egyszemélyes tulajdonosa könnyebben értékesíti a Hotel Rózsadombot és pontot tehet a szerencsétlen Globex-történet végére.)

A hitel 2002 februárjában lejárt, s bár a bank hajlandó lett volna a hosszabbításra, feltételeit Sopron nem fogadta el. A város segítségére sietett ugyanis a számlavezető pénzintézet, s az önkormányzat kezességvállalása mellett kiváltotta a korábbi hitelt egy másikkal. Sopron így időt nyert, ami azért is volt fontos, mert remény látszott a hotel eladására. Mindebből azonban nem lett semmi, hiszen hiába értékesítette az RDMB Kft.-t (s ezzel az ingatlant) a város 2002 júliusában, a vevő azóta sem fizette ki a vételárat.

A tartozás pedig Sopronnál maradt, s bár a Fővárosi Bíróságon már folyik ez ügyben a per, a kölcsönt a kezesnek most kellett kifizetnie. Úgy tudjuk, a számlavezető pénzintézet már le is emelte Sopron számlájáról a 600 milliót. Illetve „csak” 599.999.420 forintot, mert 580-at még talált az RDMB Kft. számláján. Ennyit ott hagytak Sopronnak...

25 éve – Százezrek életcél nélkül - Előadást tartottak Győrben

A mai Magyarország feszítőproblémáit vázolták fel a megoldáskeresés szándékával a „Létkérdések az ezredfordulón” című rendezvény előadói, amelyet a Nyugat-Pannónia Népfőiskolai Szövetség és a Ménfőcsanaki Népfőiskola szervezésében tartottak a hétvégén a megyeszékhelyen.

Dr. Bajtay András megyei tiszti főorvos az ország egészségi állapotáról festett – adatokkal bőven alátámasztott – megdöbbentő képet. Mint elmondta, a férfiak és a nők születéskor várható életkora - bár az elmúlt években valamelyest emelkedett – rendkívül alacsonynak számít Európában.

Emellett az alacsony születési és a viszonylag magas halálozási arányszámok sem éppen szívderítőek. A lelkiállapot meghatározó az egészségben, hiszen a felmérések szerint a reménytelenséggel függ leginkább össze a halálozás. A legnagyobb sikerélmények egyikét a munka adhatja – hangsúlyozta az előadó.

Ez azt is jelenti egyúttal, hogy a bérmunkások számának gyarapodásával nem, csak a valódi polgári társadalom kialakulásával lehet egészségesebb a nemzet. Jelenleg sajnos nem erre haladunk: egy felmérés szerint a negyven éven felüliek közül csak minden harmadiknak van életcélja, a többiek „reménytelenül bolyonganak” az országban - hangsúlyozta az előadó. Dr. Barsi Ernő tanár úr már már elfeledett hagyományainkról, anyanyelvünk és népdalaink páratlan szépségéről, megtartóerejéről beszélt – mint lehetséges megoldásról az egyre bonyolultabbá váló világban. Úgy vélte, hogy a hagyományok és a modern élet igenis összetartozhatnak, s Európában is csak a magunk értékeivel érünk valamit.

Diavetítéssel, idézetekkel és népdalcsokorral színezett energikus előadása nagy sikert aratott. Óváry István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Közművelődési Főosztályának főtanácsosa a tiszti főorvos által megkezdett gondolatot folytatta. Hazánk elmúlt évtizedének kulturális „fejlődését” elemezve megállapította: nagy változások történtek ugyan, de nem éppen a helyes irányba. Megemlítette, hogy az önkormányzatiság csak akkor tud jól működni, ha maximálisan épít a helyi, öntevékeny csoportokra.

Utolsó előadóként Szitnyai Jenő, a Magyar Rádió vezető szerkesztője arról szólt, hogy a „Vidék-Magyarország” mennyire alulreprezentált a közszolgálati és általában az országos médiában. Pedig – mint mondta – az írott és elektronikus sajtónak olyan feladata is lenne, hogy hitet és biztatást adjon a vidéki embereknek. A színvonalas rendezvény „A népfőiskolai törvény és alkalmazása” című fórummal zárult, amelyet Botos Gábor, a Nyugat-Pannónia Népfőiskolai Szövetség elnöke vezetett.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában