Százhat éves felvételen Csorna és a csornaiak - Csodával határos módon került elő az 1918-as filmszalag

Csorna - Egyedülálló, országosan is ritka helytörténeti leletet „bányászott elő” Csornáról Szalay Balázs. A kutató a szakemberek szerint is csodával határos módon talált rá egy százhat évvel ezelőtti, 1918-ban, a településen készített filmfelvételre. A Nemzeti Film- archívum raktárából előkerült, két és fél perces tekercs sokat el- árul a helytörténésznek a korabeli Csornáról, de a helyiek számára is érdekes lehet. 

Szalay Balázs fáradhatatlanul kutatja Csorna múltját. A régi újságok lapozgatása közben akadt meg a szeme egy 1922-es cikken, mely a háború alatt készített filmet említette. Azonnal felvette a kapcsolatot a Nemzeti Filmarchívummal, de közölték vele, hogy adatbázisukban nem szerepel. Néhány hónap múlva azonban felhívták azzal, hogy csoda történt. Az intézmény munkatársa más irányú kutatása közben egy filmkockán felfigyelt a csornai Hangya Szövetkezet boltjának feliratára. „Talán ez lehet a film, amit korábban kerestek!” – gondolta és jelezte észrevételét Szalay Balázsnak. 
– Kevés hírnek örültem jobban életemben, mint ennek, a kutatókollégák talán átérezhetik, mi futott rajtam végig akkor. Azonnal arra gondoltam, hogy ezt a filmet közkinccsé kell tenni, hogy a csornaiak is láthassák, milyen volt városuk százhat évvel ezelőtt. Ennek most jött el az ideje, a felvételhez a korabeli Csornát bemutatva adok korrajzot az érdeklődőknek. Egyébként már most megható az az érdeklődés, ami filmet övezi – fogalmazott Szalay Balázs. 

A forgatást 1918-ban Akóts Gyula malmos vállalkozó rendel- te meg, aki maga is szerepel a kockákon. 1918-ban egy jótékonysági rendezvény, egy kabaréest előtt állt a város, melynek népszerűsítésére, hírverésére érkezett a stáb valószínűleg Csor- nára. A gála konferansziéja ugyanis az a Horváth Menyhért lett volna, aki a budapesti bohém életnek jeles képviselője volt, később pedig mint nemzetközi szélhámos vált ismertté. Ő egyébként főszereplője a kétperces filmnek. A forgatás helyszíne a főtér, illetve az Akóts-ház. Szalay Balázs szerint van még egy része is, ami még lapul valahol. Az 1922-es cikk ugyanis említi, hogy a kamera dolgozott a vas- útállomáson és a Ráth-kastélynál is. A jótékonysági est végül a spanyolnáthajárvány miatt elmaradt. 

– Feladatunk még a kockákon látható csornaiak azonosítása. Ha valaki felismerni véli rokonát, jelentkezzen, és megpróbáljuk összerakni a kockákat. Nagyon bízom benne, hogy a film második része is előkerül, akár a film- archívumból, akár esetleg az Akóts család leszármazottjainál. Ez a szalag azért is fontos, mert eddig úgy tudtuk, hogy a térségben a legelső felvétel 1928-ban készült Kapuváron, egy faluszövetségi kiállításon – jegyezte meg Szalay Balázs.