A kommunizmus áldozataira emlékeztek Mosonmagyaróváron - fotók

A város sorsát megpecsételő gyilkos sortűz helyszínén, a Gyász téren hajtottak fejet az egybegyűltek az ’56-os Egyesület szervezésében a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Gábor Józsefné egyesületi elnök szólt az áldozatokért.

Mészely Réka

Február 25 - Emlékezés Mosonmagyaróváron a kommunista diktatúra áldozataira. Fotók: Kerekes István

1947. február 27-én tartóztatták le és hurcolták el Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a kommunistákkal szembeni kiállása miatt, teljes mértékben jogellenesen. Nyolc évet töltött fogságban. A politikus letartóztatása és fogva tartása az első lépés volt azon az úton, amely során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket, haladva a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Kovács Béla típuspéldája lett a pártállami rezsim áldozataiként számon tartott embereknek. 2001. február 25-én emlékeztek meg először a kommunizmus áldozatairól. Mosonmagyaróváron is összegyűlnek hagyományosan ezen a napon az ’56-os Egyesület hívására, mégpedig a Gyász téren, ahol 1956. október 26-án dördült el a gyilkos sortűz.

A kommunizmus áldozataira emlékeztek Mosonmagyaróváron - fotók: Kerekes István

Pausits István önkormányzati képviselő köszöntötte az egybegyűlteket, Bérci Csaba szavalt.

– A kommunizmus fekete könyve becslések szerint és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon – emelte ki emlékbeszédében Gábor Józsefné, az ’56-os Egyesület elnöke, aki maga is megsérült a sortűz idején és bátyját elvesztette.

Megemlékezett Tihanyi Árpádról, Cziffrik Lajosról, Földes Gáborról, Szigethy Attiláról és Gulyás Lajosról, de felhívta a figyelmet a magyar- óvári temetőben lévő áldozatok névsorára, ahogy az ismeretlen áldozatok emlékoszlopára is.

– 1957 tavaszán aztán beindult a gépezet. Ezen korszak leginkább jogi mezbe öltöztetett formája a statáriális perek megindítása volt, a másik fontos intézménye az internálás. Országosan, így városunkban is megkezdődtek a munkahelyi fegyelmi eljárások. A bíróságoknak az volt a feladatuk, hogy bizonyítsák az előre megszervezett, központilag irányított ellenforradalmat, a bűnösök kiválasztásában érvényesítsék a származási szempontokat – emlékeztetett az egyesületi elnök.

Kiss Miklós esperes is megosztotta imába szőtt gondolatait az áldozatokról.

Pausits István még kiemelte: adják át az emlékezés kultúráját a fiatalabb generációknak az egybegyűltek. A megemlékezés koszorúzással zárult. Pausits István és Gábor Józsefné tisztelgett a hősök emléke előtt.