Győr továbbra is vezető szerepben országos szinten - A legfejlettebb kisvárosok és községek a térségben találhatók - grafika

Győr a második legfejlettebb megyeszékhely az Egyensúly Intézet most közzétett településindexe alapján, amelyben a régió falvai és városai több szempont alapján is az élmezőnyben találhatók. Az első Székesfehérvár, a harmadik Eger lett.

Győr több dimenzióban is első helyen végzett a megyeszékhelyek kategóriájában:

• a legmagasabb az egy főre eső nettó belföldi jövedelem (461 ezer forint)
• az ezer lakásra jutó lakásépítések száma (11 lakás)
• a legalacsonyabb a nyilvántartott álláskeresők aránya – mindössze álláskereső jut száz 15–64 évesre.

Bár a győriek jól állnak az iparűzésiadó-bevételek terén, az egy főre jutó önkormányzati bevételek tekintetében jócskán elmaradnak Székesfehérvártól: utóbbinak kevesebb mint a harmadára (460 ezer forint) tettek szert 2021-ben, fogalmaztak a kutatásban.

Magas jövedelem, alacsony bűnözés Győrben

A településindex alapján az első három helyen végzett megyeszékhely közül Győrbe érkezett a legtöbb egy főre jutó állami támogatás (500 ezer forint), ugyanakkor a legalacsonyabb volt az alapszolgáltatásokon felüli, azaz a kötelező önkormányzati feladatok ellátáson túli, egy főre vetített önkormányzati kiadás (70 ezer forint).

- Győr esetében a vizsgált időszakban megfigyelhető fejlődés elsősorban a bűncselekmények számának csökkenéséből, továbbá az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelemből, az SZJA-t fizetők arányából és az átlagos négyzetméterárak növekedéséből ered - emelte ki Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója. További jó hír Győr-Moson-Sopronnak, hogy Budapest és Pécs után Győrött (454 fő) részesültek a legtöbben jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban, az ötezer fő alatti települések közül pedig Győrzámolyon (195 fő) volt a második legmagasabb az oda- és elvándorlások különbsége.

Győrújbarát is előkelő helyen

A Kisalföld az adatokat átnézve azt találta, hogy Győr településindexének pontszáma tizenhárommal, Pannonhalmáé hárommal emelkedett hét év alatt, míg Sopronnál, Mosonmagyaróvárnál, Rajkánál 4,5-6 pontos a csökkenés. Jó eredményével Győr a negyedik lett a megyeszékhelyek a 2014-2021 közötti fejlődést taglaló listán. Sopron a városok között a 30., Mosonmagyaróvár a 35. lett az országban a kutatás záró évében, 2021-ben. A legalacsonyabb pontszámokat Győr-Moson-Sopronból Gyóró, Vadosfa, Cirák és Acsalag kapta a kutatóktól. Ezek a falvak bizony a kistelepülések országos listáján is csak kétezer feletti helyezést értek el (a 2100-2300. hely körül végeztek). A másik oldalon jól szerepelt, negyvenes vagy afeletti pontszámot gyűjtött például Abda, Csorna, Győrújbarát; utóbbi az 5-10 ezres lakosságú települések rangsorában az előkelő nyolcadik helyen végzett.

A legjobb Balatontól északra, Budapesttől nyugatra

Az adatokat böngészve kiderül, hogy a legfejlettebb kisvárosokat és községeket általában a Balatontól északra, Budapesttől nyugatra találjuk, vagyis javarészt az Észak- és Nyugat-Dunántúlon. A legtöbb fejlődést elérő kisebb települések a Budapesthez közeliek, köszönhetően a fővárosból kiköltözők nagy számának. A keleti országrészek kisvárosai jelentős hátrányban vannak a nyugatiakhoz képest. A legelmaradottabbak az északmagyarországi és dél-dunántúli ötezer fő alatti falvak, így nem meglepő, hogy ezek közül néhánynak sikerült viszonylag látványos előrelépést produkálnia a hét év alatt. Azok tudtak igazán fejlődni, amelyek a vizsgált időszakban alacsony lakosságszámmal, továbbá jelentős költségvetési és jövedelemnövekedéssel rendelkeztek. A kutatás konklúziójaként elmondható, hogy a 68 darab 15 ezer fő feletti városból 26 mutatott fejlődést a vizsgált időszakban: ezek indexpontszáma átlagosan 2,5-tel növekedett. A fennmaradó 42 település viszont átlagosan 2,2 indexpontos csökkenést könyvelhetett el 2014 és 2021 között. A kisvárosok 60 százalékának szintén csökkenést kellett elkönyvelnie. Tanulság az is, hogy a nagyvárosokat sújtó kivándorlás számos agglomerációs településre jelentős terhet ró, azt mutatva, hogy 1–2 ezer betelepülőt sem képesek befogadni úgy, hogy közben meg tudják tartani az infrastrukturális és intézményi ellátottság színvonalát.

Majdnem félszáz mutató alapján

Az Egyensúly Intézet településindexe különböző indikátorok használatával mérte fel a települések fejlettségi szintjét, valamint a 2014 óta látott fejlődésüket 2021-ig. Marek Bertram elemző elmondta, hogy több mint kétezer mutatóból 53-at választottak ki, például a lakások átlagos négyzetméterárát, az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelmet, az egy főre eső iparűzési adó mértékét, a helyi önkormányzatok költségvetési bevételét egy főre, a belföldi oda- és elvándorlás különbségét ezer lakosra, a diplomások arányát, a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások arányát, a bűncselekmények számát ezer főre. A kutatásban öt kategóriát állítottak fel: fővárosi kerületek, megyeszékhelyek, városok, kisvárosok, valamint községek. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, valamint a GeoX Kft. szolgáltatta.

A fejlődés titkai 

– tette hozzá a hírhez dr. Dézsi Csaba András polgármester. – Győr sikerességét az itt élők szorgalma, tudása és tehetsége adja. A teljes foglalkoztatottság egyik fő záloga az ipari park, amelyet még 1992-ben hoztak létre Kolozsváry Ernő akkori városvezető kezdeményezésére, és amelybe egy évvel később megérkezett az Audi. Amikor megválasztottak polgármesternek, azzal kellett szembesülnöm, hogy az ipari park betelt, ami a fejlődés gátja lett volna. Ezen a kormány segítségével sikerült változtatnunk, új helyeket teremtenünk, garantálva a munkalehetőségeket és újabb 20–30 évre a fejlődést és az előrelépést. Az autóipar változásával természetesen lépést kell tartanunk. Eredménynek tekintem, hogy az energiaválság és Covid által sújtott világban megőriztük és megerősítettük pozícióinkat.