Győr-Moson-Sopronban is sztrájkoltak a buszsofőrök - A Volánbusz vitatta a jogszerűségét, a bíróság nem

Ahogy arról mi is beszámoltunk a Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet országos sztrájkot hirdetett a buszsofőrök körében december 10-11-re, mert a Volánbusz a szakszervezet 25 százalékos bérfejlesztési igényére a tulajdonos felhatalmazásának hiányában november 24-én nem tudott a munkavállalói oldalnak ajánlatot tenni. 

A A Volánbusz közleményt adott ki a sztrájkkal kapcsolatban, amiben kiemelte, hogy továbbra is vitatja az indokolatlan munkabeszüntetés jogszerűségét és jogorvoslattal él a végzés ellen.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége december 19-én juttata el portálunkhoz közleményét, miszerint az elsőfokú határozat után, a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság is a Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezetnek adott igazat a sztrájk jogszerűségének megállapítása iránt indult nemperes eljárásban, amelyben a Volánbusz Zrt. kérelmét elutasították. 

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye – mondta el Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke. Innentől álláspontja szerint a munkáltató helytelenül hivatkozik a sztrájk esetleges jogellenességére, így már akadálytalanul adhat érdemi ajánlatot a munkavállalóknak a jövő évi bérfejlesztésre vonatkozóan.

Az Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a releváns jogszabályok helytálló értelmezésével érdemben is megalapozott döntést hozott. Az elsőfokú bíróság – a bírói gyakorlattal egyezően – helyesen tekintette irányadónak a jogszabályban rögzített feltételek szűkítő értelmezését. Ez alapján nem minősül a kollektív szerződéses megállapodás megváltoztatására irányuló követelésnek az annak időbeli hatálya alatt meghirdetett, bármely jellegű és bármilyen jövőbeli időszakra vonatkozó bérigény. A munkáltató a fellebbezésében alaptalanul tekintette a munkavállalókat - az Alaptörvény és a törvényi szabályozás folytán - megillető sztrájkjog gyakorlását a munkáltató felé irányuló provokációnak. E körben is helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, az a körülmény, hogy a kérelmezett a jogszabályi előírásokat maradéktalanul betartva jelentette be a sztrájkot megelőző követelését, majd a sztrájk elkerülése érdekében egyeztetésre is sor került, amely során az akkor már két hónapja ismert követelésre konkrét munkáltatói ajánlat nem érkezett, egyéb, a kérelmezett rosszhiszemű joggyakorlását igazoló többlettényállási elem hiányában nem minősülhetett a sztrájkjoggal való visszaélésként.

Az Ítélőtábla rögzítette: a sztrájkjog lényege a nyomásgyakorlás, a munkavállalókra kedvezőbb munkáltatói döntés, megállapodás létrehozása érdekében. A jogrend részét képező, a munkavállalói érdekek képviseletét jelentő jogintézmény szükségszerű következménye, hogy az a munkáltató oldalán érdeksérelemmel járhat. Ezért a sztrájkjog gyakorlása, annak jogszerűsége, nem a munkáltató által elvárt és számára elfogadható követelmények, hanem a jogszabályban meghatározott törvényi feltételek mentén értékelhető.