Földrengésveszély Győr-Moson-Sopronban - Több helyen is laza üledékes a talaj

Legutóbb március utolsó napján koccantak össze a poharak Sopronban. Az alsó-ausztriai Gloggnitz térségében kipattant, 4,2 magnitúdójú földrengést még a leghűségesebb városban is megérezték. Augusztus végén Szarvas–Kondoros–Mezőberény–Gyomaendrőd települések között egyetlen hét alatt 99 kisebb rengést mértek.

A legpusztítóbb hazai földrengések közül három történt az Észak-Dunántúlon. 2011. január 29-én Oroszlányban 4,8-es rengés pattant ki, 1810-ben Mórt 5,4 magnitúdójú földmozgás rázta meg. Utóbbi során leginkább a falak minimális repedése, kémények ledőlése jellemző. A legnagyobb mért magyarországi földrengés pedig Komáromot rázta meg 1763-ban, melynek erőssége 6,3-es volt. Ha valaki látni szeretné, hogy egy ilyen erejű természeti csapás mekkora károkat okoz, a 2016-os, 6,2-es olaszországi rengés után készült felvételeken látható, milyen elképesztő pusztításról tanúskodnak. 

Ilyen erejű földrengésre a szakemberek szerint 500 évente egyszer kerül sor Magyarországon, azt viszont a technológia mai állásával sem tudjuk megjósolni, hogy ezen a fél évezredes perióduson belül mikor. Lehetséges, hogy a jövő héten, de lehet, hogy csak kétszáz év múlva. 

– Hazánkban jellemzően 3–4-es erősségű rengések fordulnak elő. Ezekből 20–30 is lehet egy évben, 5-ös erősségű pedig 20 évenként jellemző – mondta el dr. Kegyes-Brassai Orsolya, a Széchenyi István Egyetem Szerkezetépítés és Geotechnikai Tanszékének oktatója. 

– Ezeknek lehetnek természetes okai, de a szakirodalomban szó esik különböző, ember által indukált lehetőségekről is, ilyen például a bányászat. Ugyanakkor amikor egy földrengés lehetséges hatásairól beszélünk, sok mindent figyelembe kell venni, köztük az érintett területek altalaj-rétegződését. A laza talaj nagyobb erővel adja át a rengést, mintegy felerősíti azt. 

A Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet idén januárban tette közzé a legfrissebb térképet, melyen láthatók, hogy a földkéregszerkezet, valamint a korábbi földrengések alapján mely területek a legveszélyeztetettebbek hazánkban. Győr-Moson-Sopron nagy része viszonylag magas, magasabb értékelést kapott a földrengésveszély tekintetében, emellett meg kell említeni, hogy a térségben sok olyan terület van, melyeken a laza üledékes talaj vastagabb, mint 25 méter. 

– Egy-egy városon belül is változik az altalaj minősége, így lehet, hogy egy rengés során az egyik épület ledől, egy másik ugyanolyan szerkezet tőle távolabb pedig épségben marad. Természetesen a szerkezetek típusa, építési ideje is befolyásolja, hogyan reagálnak egy adott földrengésre. A térségben a Győri járás számít veszélyeztetettebbnek, mivel közelebb esik a Komáromi-árokhoz. A helyi altalaj miatt a folyók találkozásánál lehetne erősebben érezni egy adott rengést, ami a belvárosi régi épületeket érintené a legérzékenyebben. Emellett Bécs mellett is vannak olyan törésvonalak, melyek mentén kipattanó földrengéseket akár Sopronban is lehet érezni. 

Dr. Kegyes-Brassai Orsolya kiemelte, az Eurocode8 szabályozás bevezetése óta hazánkban is olyan házakat kell építeni, melyek tartószerkezete úgy van megtervezve, hogy a szabvány szerint várható rengéseknél se dőljenek össze; ugyan szerkezeti károk lehetnek, de tegyék lehetővé az életmentést. A gyakoribb, kisebb erősségű rengés során pedig nem szabad sérülnie sem a tartószerkezetnek, sem a kapcsolódó szerkezeteknek. 

– Az utóbbi időben nagyobb figyelmet kapnak a földrengésekkel kapcsolatos esetek, ami azért örömteli, mert bár ritkák, a földrengések nem elkerülhetőek, ezért fontos, hogy legyen kidolgozott stratégia az ilyen esetek kezelésére.