Óraadókkal oldották meg a szaktanárok hiányát 5 éve

5 éve – Óraadókkal végül van elég tanár

Sok diák rémálma ezt a mondatot olvasni, de a tény ettől tény: három nap múlva becsengetnek a 2018/2019-es tanévre. Az augusztus számukra még bőven a vakációt jelentette, az iskolákban ugyanakkor az elmúlt egy-két hétben vált véglegessé, hogy a pedagóguslétszámot az adott intézmények biztosítani tudják-e. A matematikára és a készségtárgyakra – technika, ének-zene – találtak nehezebben szaktanárokat a győri tankerület hetven iskolájában, de óraadói megbízásokkal, az intézmények együttműködésével becsengetésre mindenhol meglesz a szükséges létszám -kaptuk a választ.

Néhány napja az álláshirdetések szerint még 949 tanári állásra vártak jelentkezőket országosan. A meghirdetett helyek nyelvtanári, ének-zene, illetve földrajz-biológia szakos pedagógusi állások voltak. Minket nyilván a helyi helyzet érdekel elsősorban, a választ Blazovicsné Varga Marianna győri tankerületi igazgatótól kértük a betöltött/betöltetlen álláshelyekről. Blazovicsné válasza elején leszögezi, náluk gyakorlat, hogy már az előző tanév végén (2018 tavaszán) felkészülnek a tantárgyfelosztásra és a munkaerő-tervezésre. „Személyi változások mindig vannak, ilyen a nyugdíjazás vagy a magánéleti okok miatti lakóhelyváltás” – ezekre is reflektálnia kellett a tankerület iskoláinak.

A lényeg: „Szeptemberre a 70 intézményben teljeskörűen rendelkezésre áll a szükséges pedagógusállomány. A nehezebben betölthető szakokat az idei évben is elsősorban a matematika és a készségtárgyak – például ének-zene, technika – jelentették, de a szakos ellátottság biztosításában mutatkozó esetleges – rendszerszinten elenyésző óraszámban jelentkező – hiányok pótlását az intézmények közötti szoros együttműködéssel tudjuk kezelni. Például azzal, hogy élünk az óraadói megbízás lehetőségével is.”

Blazovicsné Varga Marianna kitér a természettudományos tárgyakra is, amelyek – ahogy az országos számoknál írtuk is – általában a fejtörést okozzák az iskolaigazgatóknál: „A matematika és a természetismereti tantárgyak tanításának szakos ellátására középtávon is megoldást nyújtva a győri tankerület együttműködik a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karával.” A tankerület tehát a győri tanítóképzővel közösen igyekszik biztosítani itt helyben a megfelelő létszámot, ami fontos, de az is – s erre már a pedagógus-szakszervezet hívta fel országosan a figyelmet –, hogy a pályára kerülő frissdiplomások harminc százaléka három-négy éven belül elhagyja a pályát. A fizetésekhez – még ha emelkedtek is az elmúlt négy évben, illetve az életpályamodellhez hozzá kell tehát nyúlni, mert egy pályakezdő fiatal tanárnak nem lehet kérdés, hogy a fizetéséből tudja-e állni az albérlet árát. De ugyanúgy figyelni kell a „kifutó” korosztályra is, ugyanis a pedagógusok mintegy fele 50 év fölötti, 5-6 éven belül ők elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, s onnan kérdés, hogy maradnak-e óraadónak vagy bezárják maguk mögött a tantermük ajtaját.

10 éve –Feldúlták és kirabolták a sírhelyet

Meggyalázták és kirabolták a kilenc éve tragikusan elhunyt volt győri futballista, Fehér Miklós sírhelyét. A szülők összetörtek, a rendőrség keresi az elkövetőt vagy elkövetőket. A futballista kilenc évvel ezelőtt, január 25-én a Guimaraes-Benfica portugál bajnoki mérkőzés utolsó percében a pályán esett össze, majd a kórházba szállítást követően elhunyt.

Döbbenet. Nincs jobb kifejezés arra, amit tett a normálisnak aligha nevezhető elkövető Fehér Miklós sírhelyével. Valószínűleg péntek hajnalban valaki előbb megpróbálta betörni az egykori labdarúgó győri nyughelyének üveglapját, majd miután az ellenállt az ütéseknek, a márványlapot megbontva, felfeszítve a gravírozott üveget emelt el pár, a síron tárolt relikviát. Az ETO saját nevelésű játékosának utolsó mozzanatai bejárták a világ szinte összes televíziós csatornájának híradásait. Portugáliában és itthon is ezrek gyászolták, szobrot emeltek a tiszteletére, Győrött róla nevezték el az ETO utánpótlás-akadémiáját. Nincs rá értelmes magyarázat, hogy miért gyalázták meg az emlékét. „Nem értem, hogy miért nem hagyják a fiunkat békén” - mondja láthatóan összetörten a szabadhegyi temetőben Miklós édesapja. – Bárki, aki eddig kért tőlünk valami emléket, szívesen adtunk neki.

„Nem tudom, mit tennék, ha a kezem közé kerülne – folytatja az édesapa, aki szerint elképzelhető, nem is egyedül volt a tettes. – A rendőrök is ketten emelték fel az üveglapot, egy ember nehezen bírná azt el, mert az szinte golyóálló.” „Úgy gondolom, először megpróbálták betömi az üveget - mondja ezt már könnyeivel küszködve Anikó, Miklós édesanyja, miközben tisztogatja a lapot. - Látja? Itt vannak a nyomok. Azt hiszem, kalapáccsal, pontosan kilencszer ütött és ezzel kilencszer sújtott le ránk is az a gazember.” A nyughely Miklós futballhoz kapcsolódó relikviáit őrzi – korábbi mezét, csapatai sáljait, füvet a portugál játéktérről. Ezekből tűnt el a szülők szerint három. „Még ellenőriznünk kell pontosan, mit vittek el. Talán egy sál, egy portugál belépőkártya és egy kis szobrocska hiányzik. Nem is értem, mit kezd ezekkel valaki. Még szerencse, hogy a fejfarész nem sérült. Félek, nem ez volt az utolsó eset, pedig úgy gondoltuk, ebben a csendes temetőben békében nyugodhat a gyermekünk” – tette hozzá az édesanya.

A szabadhegyi sírkert este nyolcig van nyitva, zárás után pedig – ahogy azt a létesítmény vezetőjétől megtudtuk – nincs őr, aki a területre vigyázna. Vannak azonban kamerák, igaz, azok – kegyeleti okokból – csak a bejáratot és annak környékét „figyelik”, s ha valaki a kerítésen mászik be, nem kerül azok látókörébe. Miklós nyughelyét egyébként nem csupán szülei, rokonai látogatják. „Nagyon sokan jönnek ide, kimondottan azért, hogy a volt játékos sírját megnézzék. Magyarok, de külföldiek is érkeznek. Sok köztük a futballista, de egy hete két angol turista lány jött és kérdezték, hol találják meg a sírt. Sokan szerették és hallottak a szerencsétlen sorsú játékosról” – mesélte távozásunkkor a kijáratnál az egyik temetkezési vállalat képviselője. Nem ez volt egyébként az első eset, hogy meggyalázták Fehér Miklós sírját. Halála évében, februárban egy a fejfára helyezett Benfica-sál tűnt el. A tettes akkor nem került elő.

25 éve –A gazda és a természet dicsérete
Igazi kuriózumnak, kisebbfajta szenzációnak lehettek tanúi azok a győri polgárok, akik kilátogattak a Terményáldás ’98 megnyitójára. Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke dalra fakadt. A politikus a Krasznahorka büszke vára című dalt adta elő a hallgatóságnak. A közönség vastapssal fogadta a produkciót, mint ahogy sikert aratott az idei Terményáldás is.

A rendezvény hivatalos megnyitójára szombaton délelőtt 10órakor került sor, az ódon hangulatú Széchenyi téren azonban már a reggeli órákban megindult a népvándorlás. Ezúttal is hamar kiderült, hogy a két legnépszerűbb mezőgazdasági termék a szőlő és a komló, az előbbinek a borkóstolóban, az utóbbinak pedig a sörsátorban adóztak mély tisztelettel a résztvevők, kezükben boros- és söröspohárral. Kijutott a dicséretből más mezőgazdasági termékeknek is: volt, aki a gazdát, s olyan is, aki inkább a természetet dicsérte, leginkább azonban gazda és természet együtt aratta le a babérokat.

A rendezvényt Balogh József, Győr polgármestere nyitotta meg, emlékeztetve arra, hogy a Széchenyi tér immár hatodszor ad otthont a Terményáldásnak. Az esemény alkalmat kínál arra, hogy fejet hajtsunk azok előtt, akik betakarítják a termést, előteremtik mindennapi kenyerünket. Győr polgármestere kiemelte azt is: az ódon hangulatú Széchenyi tér közel ötszáz éve jött létre, szépsége és hangulata arra is figyelmeztet, hogy a természet mellett a környezetet is védeni kell. Ezt követően Gyimóthy Géza mondott beszédet.

Az Országgyűlés alelnöke személyes hangú bevezetőjében felidézte, immár harmadszor vesz részt Győrött Terményáldáson, s mindig szívesen jön a városba, amely nemcsak a jelenben meghatározó települése az országnak, hanem az volt a múltban is. Gyimóthy példaként 1956-ot említette, amikor a fél ország Győrre figyelt. Szerencsére ma már nincs szükség véráldozatra - fogalmazott az Országgyűlés alelnöke, aki a jelenről szólva elmondta: nehéz időket élünk, kormányok jönnek és mennek, nehéz nyereségesen termelni. Gyimóthy szólt a magvető felelősségéről is, hiányolva annak lelkesedését, kifogásolva a letargia eluralkodását. Példaként állítva Rákóczi fejedelem életét és hitét. Beszédének végén Gyimóthy Géza elénekelte a Krasznahorka büszke vára című dalt, a közönség soraiból többen is együtt énekelték a politikussal a strófát: „Rákóczinak dicső kora, nem jön vissza többé soha...” A megnyitó a Gryllus testvérek műsorával folytatódott, majd a terményáldás következett. Az ökumenikus szertartást dr. Pápai Lajos győri megyés püspök, Winkler Zsolt püspöki titkár, Jankovits Béla evangélikus esperes, Jánosa Attila evangélikus lelkész, Mátyás Lajos református esperes és Bittner Ferencreformátus lelkész celebrálták. A megnyitón a Dunaszegi Népdalkör működött közre, majd a győrújbaráti Csobolya néptáncegyüttes műsora következett. A közönség pedig belevetette magát a színes forgatagba, sorra járta a 34 kiállító standját.

A Labora Alapítvány és a megyei agrárkamara által rendezett Terményáldáson először vett részt a Baranya megyei Szemán Stúdió. Tulajdonosa, Szemánné Pozsa Erzsébet úgy vélte, a hangulat remek, az érdeklődés nagy, s külön értékeli azt, hogy nem szednek belépőjegyet. A rutinos kiállítók közé tartozik a győri Bécsi udvari virágüzlet tulajdonosa, Majtényi Zsoltné, negyedszer van itt, s állítja, amíg Terményáldás lesz, a biztos résztvevők közé fog tartozni. Nagy érdeklődés mellett zajlottak a szombat délutáni rendezvények, a virágkötészeti bemutató és a dixielandkoncert. A Terményáldás vasárnap délelőtt a csornai Rábaközi ÁFÉSZ citerazenekarának műsorával folytatódott, majd napilapunk, a Kisalföld gyermekműsora következett. A Terményáldás ’98 kétnapos rendezvényt hollandmuzsika és tombola zárta.