Rábaközi visszatekintés 1584-re a kapuvári urbáriummal

• A kiadvány huszonöt, döntően a történeti Győr és Sopron megyékhez tartozó település leírását tartalmazza eredeti dokumentumok alapján.

Vajon hányan és kik laktak 1584-ben Vitnyéden? Milyen egyházi kincseket és fegyvereket tároltak a kapuvári várban? Milyen eszközöket használtak a süttöri majorban, és hány bodonhelyi fuvarost fogtak el a törökök borszállítás közben? Mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk Gerencsér Péter nemrég megjelent könyvéből, amely Az 1584. évi kapuvári urbárium címet viseli.

A kötet a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának gondozásában jelent meg. Gerencsér Péter, a Milton Fried- man Egyetem docense, rábaközi helytörténész kiadványa huszonöt, döntően a történeti Győr és Sopron megyékhez tartozó település leírását tartalmazza és az eredeti, 153 lapból álló dokumentum alapján készült. A szerző hangsúlyozza: részletes betekintést nyújt a Rábaköz, a Fertő környéke, illetve a Nagyerdő 1584-es állapotába. Akkoriban a kapuvári uradalom (egykorú nevén: „vártartomány”) az országosan is jelentős pozíciókat betöltő Nádasdy család uralma alá tartozott.

Az urbáriumi összeírás falvanként, utcánként haladt, név szerint említették a Nádasdyaknak adózó jobbágyokat, állataik és földjeik számát. Képet ad a kapuvári uradalom majorságairól, malmairól, vámhelyeiről, sőt, a kapuvári vár fegyvertáráról és a szentmiklósi borászatról is. Az urbárium számos, ma már nem használatos helynevet őrzött meg, mint a Bodonhely, Kóny és Barbacs közötti, Ásvány nevű mocsárvidék, a vitnyédi Tejföld vagy a Szil melletti Barbaháza.

Megtudhatjuk, hogy legnépesebb település akkoriban meglepő módon a vásártartási joggal is rendelkező Szil mezőváros volt. Az 1584-es kapu- vári urbárium azért is jelentős, mert a tizenöt éves háború (1593–1606) előtti, viszonylag békés állapotokat mutatja, ugyanis 1594-ben az oszmán- törökök elfoglalták Győrt és Pápát, majd teljesen elpusztították az egész Rábaközt. A kiadvány jól kiegészíti Gerencsér Péter korábbi monográfiáját, amely Bécs kapujában címmel foglalta össze a környék török kori hadtörténetét.