Gondok és célok

2023.05.23. 16:57

Áder János, a győri gimnazistáknak beszélt energiapolitikáról, környezetvédelemről - Fotók

Áder János kedden a győri Baksa-gimnázium mintegy 300 diákja előtt korunk energetikapolitikájáról és annak környezetvédelmi hatásairól beszélt. Szólt a gondokról, életvitelünk következményeiről és a célkitűzésekről is, illetve arról, hogy mit tehetünk földünkért? A legolcsóbb áram, amit meg sem termelünk, mert nem használjuk fel, fogalmazott a volt köztársasági elnök, így biztatva a jelenlévőket a takarékoskodásra. Az egy órás előadás után a tanulók kérdezhettek.

Gyurina Zsolt

Fotó: Rákóczy Ádám

Áder János a Baksa-iskola tanárai és diákjai előtt tartott előadásában elsőként a népességrobbanásról és annak hatásairól beszélt. Az energiafogyasztás például a száz évvel ezelőttihez képest tizenkétszeresére nőtt; 1950-ben 2,5 milliárd ember élt a földön, most 8 milliárd, de a közeli jövőben ez a szám elérheti a 10 milliárdot. A növekvő népesség növekvő fogyasztással párosul, erős urbanizációval, és ezt pedig ki kell elégíteni, amelynek következményeit még nem látjuk. Áder úgy fogalmazott: terjed a "dobd el kultúra", vagyis vegyünk, használjuk, dobjuk el, erre biztatnak minket a reklámok. Márpedig minden terméknek van energia- vagy vízlábnyoma. Természetesen külön fejezet jutott az atomreaktoroknak: 422 atomerőmű adja a világ energiájának 10 százalékát.

A legolcsóbb áram az, amit meg sem termelünk

 A diákok sok mindent megtudhattak a megújuló energiaforrásokról, arról, hogy mekkora kincsünk a víz, és hogy a hiánya milyen következményekkel jár. Áder János részletesen kitért a hazai helyzetre, így szavaiból kiderült, hogy az elmúlt öt évben évente megduplázódott a napenergiatermelés hazánkban. A hallgatóság megtudta azt is, hogy az ország energiatermelésének 10 százalékáért a mátrai erőmű felel. Ám az emisszós kibocsátásának 10 százalékért is, így be fogják zárni. A tervek szerint napelemparkok és gáz-, illetve biomasszát elégető erőmű veheti át a helyét. 

A volt köztársasági elnök előadása leginkább a problémák ismertetéséről szólt, mindenkit megnyugtató megoldások sajnos egyelőre alig vannak. A vízerőművek és hőerőművek egy része vízhiányos területen épült. A napelempaneleket is cserélni kell 15-20 év múlva, akárcsak a szélerőművek lapátjait. A régi lapátokat Dániában például a tengerpart homokjában ássák el, nem a legkörnyezetbarátabb módon.

Áder mondandóját azzal zárta, hogy mit tehetünk mi? Takarékoskodjunk - például a fűtéssel vagy a vízzel. Az, hogy a diákok kifejezetten felkészültek az energiapolitika és a környezetvédelem témaköréből, az kiderült abból is, hogy az Áder János által feltett kérdésekre a mobiltelefonos szavazásokon sok helyes válasz született, és abból is, hogy sok érdekes kérdés érkezett hozzá az előadás végén. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában