Hazánkban elsőként – Győrben őrzik Krisztus szenvedésének hű lenyomatát

• A győr-nádorvárosi Szent Kamillus-templomban őrzik.
• Az eredeti Olaszországban, a torinói Keresztelő Szent János-katedrálisban van.
• – A leplet XVI. Benedek kérésére 2010-ben egy hónapra kiállították Torinóban. A hívekkel terveztük, hogy megtekintjük, ám akkor ez nem vált valóra, de később Benkovics Gáborral sikerült kijutnunk az olaszországi városba – kezdte a történetet Berkes Gyula plébános.

– A torinói sétánk során vettük észre az egyik plébánián a lepel egy az egyhez méretű másolatát. A hazafelé úton beszélgettünk róla, hogy jó lenne beszereznünk nekünk is egy példányt – mesélte Berkes Gyula plébános a Kisalföldnek. – Martos Balázs püspök atya segítségével felvettük a kapcsolatot a torinói püspökséggel, akik átirányították kérésünket a lepelt másoló püspökséghez. A levélváltások során kiderült, hogy két feltételnek kell megfelelni: az egyik, hogy volt szocialista országokba adományoznak, mert akkor innét még nehezebb volt kijutni Olaszországba.

A másik, hogy ki kell állítani, hogy mindenki láthassa. Végül ajándékként kaptuk meg az akkor még csak készülőben lévő lepelmásolatot. Mi mentünk ki érte, összetekert állapotban hoztuk el Győrbe 2010 szeptemberében, ünnepélyes átadása november 19-én volt. Azért maradhatott a plébánián, mert amikor beszámoltam róla Pápai Lajosnak, az akkori püspök úrnak, finoman céloztam rá, hogy a székesegyházban már sok kegytár látható a Könnyező Szűzanya képétől Szent László hermájáig, míg nálunk különlegesebb helyet tölthetne be. Kérésünkbe beleegyezett.

Mint az eredeti

A lepel maga gyolcs, amelyet egy vászonra másoltak át, a mérete megegyezik az eredetiével. Ahol az eredetin lyukak találhatók, ott a győrin fehér foltok szerepelnek. Az eredeti két felső sarkából még az első vizsgálatokhoz kivágtak két apró darabot, ott a másolat esetében más színű az anyag. Év közben a plébánia folyosóján tárolják, függönyökkel eltakarva, hogy óvják a fénytől, de a nagyhéten mindig kiállítják a templomban az oltár előtt, virágvasárnaptól nagyszombat délutánjáig. Az a kiváltság, hogy lefotózhassa az eredetit, először 1898-ban Secondo Pia fényképésznek adatott meg.

Kisugárzása megerősíti az embert

– A magam nevében tudok beszélni az erejéről: hitet adni nem tud, erősíteni azonban igen – kezdte az atya. – II. János Pál pápa úgy nyilatkozott róla amikor elment Torinóba, hogy személyes meggyőződése: Krisztus halotti lepléről van szó. A római katolikus egyház álláspontja, hogy a vizsgálatok egyértelműek ezen a téren. Magam is osztom ezt a nézetet.

A lepel kisugárzása megerősít, előtte állva különleges érzés fogja el az embert, különösen virágvasárnap és nagypénteken, amikor a szertartáson olvassák, éneklik a passiót és mi letérdelünk, végighallgatjuk Jézus szenvedéstörténetét. Ilyenkor szinte látom az utat, amin Jézusnak végig kellett szenvednie. A nehéz időkben megnyugvást kereső híveknek pedig azt mondanám: Jézus Krisztus kereszthalála a lelki békét hozta el azzal, hogy megmutatta, van bűnbocsánat és van örök élet – fejezte be az atya.

Megmagyarázhatatlan felfedezések

A torinói lepel a katolikus egyház egyik legvitatottabb ereklyéje, amely a hagyomány szerint Krisztus testének lenyomatát őrzi, az ötödik evangéliumként is emlegetik. A 436x110 centiméteres textília vizsgálatával külön tudományág, a szindonológia foglalkozik. Az ereklye 1578 óta a torinói Szent János-székesegyház királyi kápolnájában található, a mindenkori olasz király tulajdonát képezte, majd amikor az utolsó, Umberto 1983-ban meghalt, e jogot végrendeletében a római pápára hagyta. Az egyház sokáig féltve őrizte az ereklyét. Az a kiváltság, hogy lefotózhassa, először 1898-ban Secondo Pia fényképésznek adatott meg. Mikor a fotó elkészült és láthatóvá vált a negatív is, akkor jött rá, hogy a negatív lemezen pozitív kép van, vagyis eredetileg negatív kép ivódott a lepelbe. Ez volt az első megmagyarázhatatlan felfedezés a titokzatos textíliával kapcsolatban, amelyet számtalan követett. Azóta szakértők tucatjai vizsgálták.

Vitát kiváltó vizsgálat

A köztudatba 1978-ban került be, hitelességét a mai napig sokan vitatják. A leghíresebb és talán legtöbb vitát kiváltó vizsgálat az 1988-as szénizotópos volt, amelynek eredményeként korát az 1200-as, 1300-as évekre teszik, de a lepel hitelességében hívők erre is találnak magyarázatot. Az biztos, hogy Krisztus elfogatása után leírt sebeire utaló jelek nagyfokú egyezőséget mutatnak a passiótörténetben foglaltakkal.

A megostorozás nyomai láthatók a leplen is, a lábfejnél például a vérfoltok. A kiterített leplen látni lehet Jézus arcát és összekulcsolt kezét is. A képmáson körülbelül 120 korbácsütés okozta seb, a római háromágú flagrum nyomai ugyancsak azonosíthatóak. A csuklóseb is helyesen jelenik meg azon a ponton, ahol megtartja a test súlyát. A tudományos kutatások és a viták továbbra is lezáratlanok.

Bármikor látható

A győri az első magyarországi másolat, amely a leplet őrző és kezelő, Torinóban tevékenykedő bizottság hivatalos engedélyével készült. A húsvéti ünnepkörön kívüli időszakban a torinói lepel másolata megtekinthető hétfőtől péntekig hivatali időben: délelőtt 10 és 12 óra között, délután 16-tól 18 óráig. Csoportoknál előzetes bejelentkezés szükséges levélben (9024 Győr, Kálvária u. 15.) vagy telefonon: 96/413-904.