„Helyi döntésekre van szüksége az oktatásban” – interjú Horváth Péterrel

Helyi lépések

– Év elején volt esély arra, hogy minden iskola újra nyithat márciustól. Ehhez képest nyakunkon az újabb szigorítások. Az oktatásban mit tartana jó lépésnek?

– A járványhelyzettől függetlenül is abban hiszek, hogy a szükséges teendőket helyben, de legalábbis a lokális viszonyok ismeretében érdemes meghozni. Jelenleg az általános iskolákban hagyományos keretek között tartják az órákat, a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályokban vegyes, míg a középiskolákban digitális oktatás folyik. Ha újra sorra kerülnek karanténba az osztályok, betegednek meg a tanárok, akkor indokolt lehet, hogy adott iskolában vagy akár kisebb városban teljesen digitális oktatásra térjenek át. Ehhez alaposan mérlegelni kell a helyi járványadatokat, az egészségügy leterheltségét.

Egyre több a karanténban lévő osztály

– Az Észak-Dunántúlon ismét rengeteg új betegre számítanak a szakemberek. Mit tehetnek a nehéz szituációban az oktatási intézmények?

– Ha adott iskola, óvoda vezetése úgy érzi, hogy a megbetegedések miatt nem tudja ellátni a jelenléti oktatást, akkor ezt azonnal jelezze a fenntartónak. Ősszel az oktatási hivatal gyors lépéseket tett az újabb fertőzések megakadályozásáért. Amikor a Révai-gimnáziumban egy-egy osztályt karantén alá kellett helyezni, többnyire pár órán belül engedélyt kaptunk arra, hogy digitálisan folytassuk a munkát.

– Országosan 300-hoz közelít az iskolák, 200-hoz pedig az óvodák száma, ahol karantént kellett elrendelni a napokban. A rendszerszintű iskolai leállás mikor jöhet el?

– A teljes digitális áttérés oktatásszakmailag és gazdaságilag is súlyos károkkal járna. Tavaly tavasszal bebizonyosodott, hogy az alsós kisdiákok nehezen kezelik az eszközöket, a kistelepüléseken a számítógépek, az internet hiánya is gondot jelent. A családokra pedig óriási terhet róna, ha újra meg kellene oldaniuk a felügyeletet. Ez a 7. osztályig elengedhetetlen.

Az oltásról

– Csalódásként könyvelte el, hogy az oltási rendben viszonylag hátul kaptak helyet a tanárok?

– Az vitán felül áll, hogy elsőként az egészségügyben dolgozóknak adják be a védőoltást. Tény ugyanakkor az is, hogy a pedagógusok korfája öregedő, az átlag életkor ötven év feletti. A gyakori találkozások, a zsúfolt városi iskolák és többnyire szűk helyiségekben zajló tanítás miatt jogos tartanám, hogy a kollégák minél előbb jussanak az oltáshoz.

– Ön beoltatja magát?

– Igen, két okból is. Egyrészt jelenleg csak a vakcina segíthet abban, hogy visszakapjuk a normális életünket. Másrészt tavaly év végén átestem a fertőzésén. Szerencsére nem betegedtem meg súlyosan, de megtapasztaltam, milyen szinten képes legyengíteni a szervezetet a koronavírus.