Időkapszulában a magyarság

Rákóczi Szövetség létrehozott egy virtuális időkapszulát Magyar vagyok 2020 elnevezéssel annak érdekében, hogy üzenjünk a jövő magyarjainak és fogjunk össze, öleljük át virtuálisan a magyarságot, hitet adva a megmaradásnak, melyet június 4-ig lehet feltölteni a www.magyarvagyok2020.hu oldalra.

Pintér Ildikóval, a szövetség győri szervezetének vezetőjével látogattunk el a Győr és Abda határán található Rákóczi-domborműhöz, Borsa Antal győri szobrász alkotásához. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Trianon 100 alkalmával a világ minden pontjáról bármely magyar elhelyezhet egy gondolatot az időkapszulában.

„A Rákóczi Szövetség tevékenységének központjában elsősorban Rákóczi emlékének őrzése áll, de az idei jeles év arra készteti a magyarságot, hogy méltóképpen emlékezzünk meg a trianoni békediktátum századik évfordulójáról. Mivel a koronavírus felülírta a rendezvényeket, ezért a szövetség létrehozott egy virtuális időkapszulát, ahova a 15 millió magyar bármelyike elhelyezhet egy gondolatot vagy akár táncolhat, énekelhet, szavalhat is. Ezt a kapszulát húsz év múlva fogják kinyitni” – tudtuk meg Pintér Ildikótól, a győri szervezet vezetőjétől.

– Az, hogy ki vallja magyarnak magát és ki nem, egyéni döntés – mondta Faragó István, a Kazinczy Ferenc Gimnázium végzőse. – Nem szabad elfelejteni, hogy a történelmünk és a kulturális örökségünk egy része is a határokon túl rekedt. Viszont hiába választanak el fizikálisan ezek a határvonalak, a lelkünkben akkor is egy nemzethez tartozunk. Érdekes lesz számomra 2040-ben visszanézni azt, hogy mit gondoltam a világról, hiszen olyan világban élünk, ahol az egyetlen állandó a változás. Bárhogy is húzták meg 100 éve a határvonalakat, a nemzet már az államok előtt is létezett és túl is fogja azokat élni. A magyar nemzet és ország határai nem esnek egybe, ezért fontos, hogy egységesen tudjunk fellépni mint nemzet.

Engelhardt Róza szintén kazinczys diák, aki szerint érdemes a dalokat, a magyar hagyományokat megőrizni, ápolni és közvetíteni nemzedékről nemzedékre. Osztályfőnökétől, Pintér Ildikótól hallott a kezdeményezésről, amihez azért is csatlakozott, mert büszke a magyarságára. – Izgalmas ötletnek tartom és kíváncsi leszek majd húsz év múlva ezekre a videókra. Én egy népdalban mondtam el az üzenetemet a jövő generációjának, számomra a népdalokban tükröződik a magyar virtus. A Fújdogál a szél az öreg Duna felől című énekre (a legrégebbi szigetközi népdal) azért esett a választásom, mert győri vagyok. A városháza tornyában is ez a dal szól minden egész órában, ezért úgy éreztem, ezzel tudnám a kötődésemet a legjobban kifejezni.

Kolarovszki Zoltán, a Péterfy-iskola igazgatója régóta tagja a Rákóczi Szövetségnek. Mint mondta, történelemtanárként is nagyon fontosnak tartja, hogy hagyjunk magunk után nyomokat az utókornak.

– Az iskola nevében üzenek, szeretném, ha akkor is lennének határon túli magyarok, akik a Péterfyt választják, hogy olyan intézményben tanulhassanak, ahol a magyarságuk és az evangélikus hitük is erősödik.